Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-26 / 34. szám
12 «Mal MAGYAR HÍRADÓ ÓHAZAI POSTA Nyári idegenforgalom-nyári városok.. Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz az utóbbi években idegenforgalmának növelésére. E tekintetben nem áll egyedül a keleti blokkban, Bulgária, Románia és Jugoszlávia a versenytárs, mégpedig erős: ezekben a tenger a nagy vonzerő, ott a Balaton egyedül, azonkívül pedig maga Budapest. A kormány után a városok is kezdenek felébredni és értékelni a turistaforgalom anyagi előnyeit. Több városiban újították fel a nyári ünnepi heteket, a népi fesztiválokat ; mások kedvező alkalmat találnak a városalapitási évforduló megünneplésében. De vannak már öntevékeny szervezetek is: a mosonmagyaróvári “Kisalföld” áruház pénzváltó helyet rendezett be, és a pénzváltás révén elért valutabevételek után prémiumot kapnak, azonfelül az általuk beszedett valuta egy részével szabadon rendelkezhetnek és azon külföldön szerezhetnek be árut ... Az Országos Idegenforgalmi Tanács jelvénnyel látja el a szakképzett idegenforgalmi vezetőket mindenütt az országban. SOPRON Sopron a két háború között megtanulta hogyan kell az idegeneket a városba csalogatni, főleg az osztrák “sógorokat.” A mostani városi vezetőség egy sereg régi rendezvényt megint felújított. A nyár központjában most is az ünnepi hetek állnak és ennek tengelyében a zenei bemutatók. Az idén Michael Haydnnek, a nagy Josef Haydn öcscsének “Vespera e in festő Sanctorum Innocentium” című, soha sehol be nem mutatott müve került előadásra. A kéziratot Szabó Miklós karnagy fedezte fel az Országos Széchenyi Könyvtárban. Az ünnepi játékok idején Sopronban tartózkodott Sciholtz János, Amerikában élő csellóművész. Az ő nagyapja Russ János soproni patrícius volt, Goldmark Károly barátja. Russ, nagy zenerajongó és /borkereskedő, szerezte meg annak idején a kéziratot és leánya, Scholtz János édesanyja számos más kottával egyetemben a soproni múzeumnak ajándékozta. Scholtz se ment üres kézzel szülővárosába: öt eddig ismeretlen Bartók-levelet vitt magával és ajándékozott városának. A levelek és egy kotta Bartóknak abból a korszakából származik, amikor Erdélyben kutatta a népi melódiákat . . . Sopronban egyébként emlék-kiállitás is nyílt: az egykori tudós polgármester, Lackner Kristóf életútját mutatja be. A négyszáz évvel ezelőtti kor teljes egészében feltárul a kiállításon: tárgyak, levelek, okmányok a lutheri reformációról, a Bocskai-féle ostromról, Bethlen Gábor látogatásáról. Ez utóbbira a polgármester házában került sor. SZOMBATHELY A szombathelyi nyári egyetemen az idén mintegy 100 amerikai is részt vett — hála a nagy propagandának, amit a helyi idegenforgalmi szervek kifejtettek. Az amerikaiak számára még külön kurzusokat is rendeztek, hogy megismerkedjenek a magyar szellemi, tudományos élettel. Mások számára régészeti, történelmi és művészeti előadásokat szerveztek, mindennek dokumentálására bő alkalom nyílott Szombathelyen, ahol egyre-másra tárják fel a római korból eredő szebbnélszebb templomokat, műemlékeket. Kiemelkedő pont volt a körmendi vándorkoncert és a kőszegi orgonahangverseny, melyet a neogótikus plébániatemplomban rendeztek. GYŐR A dunamenti város lázasan készül alapításának 700 éves évfordulójára. A kormány ebből az alkalomból ajándékot adott a városnak: egy főiskolát, a Közlekedési és Távközlési Főiskolát. A győriek régóta aspiráltak magasabb tanintézetre, fájt nekik, hogy a nagy ellenlábasnak: Sopronnak nemcsak bányászati és erdészeti főiskolája van, hanem falai között működik a pécsi egyetem evangélikus tagozata is. Mint az egyesített megye fővárosa évekig kilincselt főiskoláért — hiába, mig most a jubileum meghozta neki ezt a hőn óhajtott ajándékot. Ami azt illeti: csinos ajándék: kereken félmilliárdos építkezést jelent . . . Idén Győrött “zenélő udvar” |néven dunaparti szabadtéri koncerteket rendeznek, lehetőleg győri művészek közreműködésével . . . SZÉKESFEHÉRVÁR Az egykori koronázó városban a szakképzett idegenvezetők főleg a magyar történelmi helyekre helyezik a súlyt: ezeken keresztül nagyon jól megismerhető az ország múltja, mely nagy és szent királyaink emlékével függ össze. Ujaban Mátyás-korabeli leletek kerültek napfényre: ablakkeretek és falpillérek. A szépen faragott köveket Mátyás sirkápolnájánál és az Anna-kápolna építkezésénél használták fel, onnan kerültek mostanában elő. Az idegenforgalmi hivatal alaposan kihasználja azt a jó lehetőséget, hogy a balatoni útvonal közelében fekszik és igy sűrűn látogatják az idegenek, zömében azonban külföldi magyarok: az angolokat, franciákat, németeket nem nagyon érdekli a magyar múlt, ami természetes is. SZOLNOK " A helybeli pedagógusok nagy munkával feltárták a város múltját. A tiszaparti város eléggé ősi, a számítások szerint mintegy 900 éves múltra tekinthet vissza. Legnagyobb érdekessége a szolnoki müvér» -telep, ahol sok nagy magyar művész élt és alkotott; sok jeles mü köszönheti létét a telepnek. Természetesen : megünneplik az ősi város jubileumát és ebből az alkalomból most egy bizottságot hívtak létre az előmunkálatok elvégzése végett. SZEGED A régi szegedi szabadtéri operaéelöadások a harmincas években főként olasz nyomokon indultak, és olasz szerzők müveit, mint az Aidát, a Turandot-ot Parasztbecsületet, stib. mutatták be a Dómtéri színpadon. Most viszont az oroszok nyomultak előtérbe: idén Muszorgszkij nagy müve, a Borisz Godunov került színre Vaszy Viktor vezényletével és Szinetár Miklós rendezésében. A szabadtéri játékok idén is hatalmas vonzerőt jelentettek, persze inkább csak a keleti orbitus: csehek, lengyelek, jugoszlávok, keletnémetek számára. A nyugati zenerajongók közül kevesen jutnak el a Tisza partjára, pedig érdemes, mert a Tisza maga, selymes strandjával valóban a legnagyobb felüdülést jelentő nyári szórakozás és pihenés. Török Ágoston HIRDESSEN LAPUNKBAN Thursday, August 26. 1971 PESTI ESETEK: ■ A PIROS CSILLÁR Sok mulatságos levelet kaptam életemben, de ilyet... Szíveskedjenek ezt elolvasni: “. . . és mondja valaki ezután, hogy Budapest erkölcstelen város . . . Özvegy aszszony vagyok, ötvennyolc éves, három gyereket neveltem, diplomát szereztem, három szép, nagy unokám van. A fiamék — akik eddig velem laktak, végre sajátjukba tudtak költözni, én pedig vegyész-művezető, igen komoly lányommal kettesben maradtam. Sokáig takarékoskodtunk, hogy ha a fiamék elköltöznek, felújítsuk lakásunkat. Régi vágyam volt egy magyaros lakókonyha, ami nagyon szépen sikerült is. Hosszas válogatás után a Váci utca és Felszabadulási tér sarkán levő csillárüzletben találtam egy piros porcelán villanyburát, ami, úgy gondoltam, jól megy a konyhaberendezésemhez. Tegnap azután az egyik lakótársnőm nagyon zavartan megkért, hogy ne haragudjak, de őt bízták meg a házban, hogy szóljon nekem, hogy szereltessem le a konyhában a villanyburát, mert az udvarra kivetődő rózsaszín fény nagyon erkölcstelen. Nem akartam hinni a fülemnek, azt hittem, ez csak tréfa. Ma azután lementem a házfelügyelőnőnkhöz, megkérdezni, hogy mi az igazság: “Igen” — mondta az egyébként nagyon rendes, komoly asszony — “szóltak a lakók, hogy a pirosas fény nagyon erkölcstelen és rossz fényt vet az egész házra, amely a konyhaablakból az udvarra kiszűrődik.” Még azt is hozzátette, hogy ez annál inkább is erkölcstelen, mert a fiam elköltözött, és mi, két nő maradtunk a lakásban. Ez nem egy eldugott, elmaradt faluban történt, hanem itt; Budapesten, a Belváros szivében, egy ötemeletem bérházban. Most mit tegyek? Dobjam ki a 172 forintért vett kis csilláromat és védjem meg a ház jó hírét? Avagy ne törődjem velük és hagyjam a “cégért” továbbra is világítani szép kis konyhámban???” Eddig a levél. Drága Asszonyom, csak. nem akarta komolyan levenni a csillárt? De ha egy pillanatig is zavarja a Veres Pálné utcai bérház lakóinak tulfejlett asszociációs képessége — kérem, engedje meg, hogy kedves lakótársainak a következő történetet küldjem: Az egyik kisvárosban régi haragosok voltak Kovács doktor és Nagy doktor. Egy alkalommal véletlenül öszetalálkoztak a borbélynál, ahol a két segéd az egymás melletti székben egyszerre borotválta őket. Kovács doktor lett hamarább készen. “Parancsol kölnit?” — Kérdezte a segéd. “Nem” — mordult rá Ko vács — “a feleségem nem tűri rajtam a kölni illatot, azt mondja, rossz hirü ház szaga van.” Néhány másodperccel később Nagy doktor borotválását fejezte be a másik segéd. “Nekem nyugodtan adhat kölnit” — mondta Nagy. — “Az én feleségemnek sejtelme sincs róla, hogy milyen szag lehet egy rossz hirü házban . . .” Fehér Klára RÓNAY GYÖRGY: I r ef | f rr f: t A Csendélet sztrájkkal A pályaudvar szürke szája embercsordákat böffent ki a térre. Szakállas fiú alszik a pádon. A fölkelő nap éles bárdja villan, lemetszi lábfejét, Mozgólépcső görget az alvilágba. A szemét mozdulatlan Acheronján kenderszőke éjjeli lepke leng gyűrötten hazafelé. A fal tövében két vérfolt között üvegcserép, okádék, szikkadó sörlé, palacknyak, egy kettérepesztett melltartó, három rózsaszál, szakadt nyakkendő s egy cipősarok. Odébb egy széttiport gitár. Frankfurt, 1971. augusztus. /
