Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-26 / 34. szám
6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, August 26, 1971 SZÁMOLJUNK CSAK Irta: SÁGI PÁL A feleségem élesnyelvü barátnője, Lili, megint látogatóba érkezett hozzánk és megint szidással kezdte. Ezúttal az egész adminisztrációt szidta és vele együtt az egész szenátust és a képviselőházat. Mikor állampolgársági esküt tettem, * megfogadtam, hogy minden ellenséggel szemben megvédem Amerikát. Igaz, hogy az esküforma szövegezői külső ellenségre, támadó hadseregre gondoltak, de ha Lili nyelve peregni kezd, az felér 100 üteg ágyú pergőtüzével, igy aztán nekiduráltam magamat a védőakciónak és megkérdeztem, hogy mi a baja az adminisztrációval meg Kongresszussal. — Még kérdezi? Hát nem tudja, hogy ennek a kétszázmilliós országnak a vezetői félnek a kereskedőktől ? — Hogyhogy? Hát úgy, hogy huzzák-halogatják a tizedes mértékrendszer bevezetését, mert ha Amerika rátér a méterre és a kilóra, akkor a szupermarketek és áruházak kénytelenek lesznek átcédulázni, átragasztani a portékájukat, ami nekik nem tetszk. Persze, hogy nem tetszik, mert akkor nem tudják bolonditani a vevőt, aki most úgy beleszédül a yardba, a fontba, meg a többibe, hogy azt sem tudja, hogy mennyit kap a pénzéért. —Várjon csak Lili. Nem egészen úgy van a dolog. Idő kell hozzá és sok körültekintés, mert az áttérés a tizedesre és a méterre eleinte zökkenőket okoz, nem is szólva arról, hogy nagy költséggel jár. Kertész István, a nemzetközileg ismert magyar karmester, kiijelentette: szívesen lenne a clevelandi (0) szimfoniáus zenekar zeneiigazgatója és első karmestere. A zenekar tagjai egyhangúan Kertész mellett szavaztak, a zenekar gazdasági és művészeti vezetősége még nem döntött. Maestro Kertész 41 éves és jelenleg a kölni (Németország) szimfonikus zenekar zeneigazgatója és első karmestere. A baloldali boliviiai katonai kormányt jobboldali katonai kormány váltotta fel. A jobboldali katonatiszti csoport véres államcsíny utján került uralomra, az ország uj elnöke Hugo Banzer Suarez ezredes, lett. Robert J. Dole, kansasi szenátor, a GOP Országos Bizottságának elnöke, “ténymegállapítás” céljából néhány napot Dél-Vietnamban töltött a közelmúltban. Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai osztálya közölte: Júliusban az Egyesült Államokban az áremelkedés 0.2 százalékos volt, szemben a júniusi 0.5 százalékos és a májusi 0.6 százalékos áremelkedéssel. Az angol Állatvédő Szövetség szerint Anglia minden évben 300,000 teknősbékát importál a gyerekek számára, akik háziállatként tartják azokat, az importált teknősök 90 százaléka azon ban 12 hónapon belül elpusztul, mert a gyerekek elhanyagolják. A Nemzetközi Vörös Kereszt nemrégiben 200 melltartót küldött Kelet-Pakistannak; A helyi Vörös Kereszt félbe vágatta a melltartókat és a félbevágott melltartókban mérik ki az éhezők liszt és rizs fejadagját. — Ez csak olyan lári-fári férfibeszéd. Ha több nő ülne a kongresszusban, már régen letárgyalták volna a törvényt, mert a nők nem hagyják, hogy a kereskedő tovább is bolonditsa a háziasszonyokat. Hiszen ebbe a mai számításokba bele lehet bolondulni, ki ismeri ki magát. . . ? Gondoltam, most már elérkeztünk oda, hogy a támadást ellentámadás váltsa fel. Bele is lendültem az ellentámadásba: — Nézze Lili, ha vesszük, nem is olyan bonyolult ez a mai amerikai számolási rendszer. Vegyük példának a litert. Európában literben veszik a tejet. Egy liter, az ugye 10 deci. Itt Amerikában tej bőven van, de nincs liter. Helyette azonban itt van a quart és aki egy litert akar venni, annak nem kell egy 1 quartot kérnie, hanem azt mondja, kérek két pintet, ami ugyan valamivel kevesebb, mint egy liter, 9 és fél deci. De nem muszáj okvetlen két pintet kérnie, kérhet 1 kis quartot is, mert az éppen annyi, vagyis kevesebb, mint a nagy quart és kicsire ne nézzünk. — De igen, nézzünk csak a kicsire is. Mondjuk, tiz deka vajat akarok venni . . . — Hallja, ez igazán egyszerű. Kér 1 negyed font vajat. Igaz, hogy az valamivel több, nem 10 deka, hanem 11 deka és 3 és fél gramm, mert egy font majdnem fél kiló, vagyis két font az 90 deka és 6 gramm. Fordítva számolva még egyszerűbb: egy kiló az két font és 7 ounces. — Most aztán végképp összezavart. — De kérem, Lili, hát mi ebben a zavaros? Egy ounce az két deka és 8 gramm. Ez könnyebbé teszi a számítást. 10 dekát úgy is kérhet, hogy kérek, 4 ounce vajat. Akkor ugyan valamicskével többet kap, pontosan 11 deka és 3 grammot, mert mindenki tudja, hogy egy kilóban 35 ounce van, azaz valamivel több, mert 35 ounce csak 99 deka. Látja, nem is olyan boszorkányos dolog ez és nemcsak a súly, hanem az ürmérték sem okoz különösebb bonyodalmat a számolásban. — Mit mond . . . Várjon egy kicsit . . . — Dehogy várok. Annyi a bizonyítékom az amerikai mértékrendszer mellett, hogy alig van időm felsorolni. A nagyobb ürmérték ugye a gallon, ami 3 liter és 8 deci körül jár, vagy a bushel, magyarul véka, mert Amerikában nem vesződnek a hektóval, a mázsával. A véka az lehet angol véka, vagy amerikai véka, az angol az 36 kiló és 4 deci, az amerikai az 25 liter és 2 deci, azaz 1 mázsa az 4 amerikai bushel . . . — Hohó, annyit én is értek a gyors fejszámoláshoz, hogy akkor 4 amerikai bushel az 8 decivel több, mint egy mázsa. — Ne kicsinyeskedjen Lili, hiszen magát nagyvonalú nőnek ismerem. Hadd fejezzem be ezt a bushel-dolgot, mert amit még mondani akarok, az is bizonyítja az amerikai számítási rendszer pontosságát. A véka nem egyféle véka, az árpa vékája 21 kiló 8 deci, a búza vékája 27 kiló é3 2 deci . . . — Mindjárt a pokolba küldöm a vékájával, ott számolgasson vele. Én nem veszek sem árpát, sem búzát, kenyérmorzsával etetem a galambokat meg a verebeket. Engem az dühösit, hogy miért nem használják az egyszerű hosszmértéket, a métert. — Minek a méter, amikor itt van a yard. Yardban is kimérik magának a ruhához való selymet, egy yard az nagyjából 91 centiméter, azaz 100 méterre a könnyebbség kedvéért azt is mondhatja, hogy 109 yard és 1 inch, magyarul 1 hüvelyk az két és fél centiméter, azaz 4 hüvelyk az 10 centi, vagyis 40 hüvelyk az egy méter és 1090 yard az egy kilométer. — Dehát itt nem ismerik a kilométert! — Minek kell az, mikor itt van a mile, a mérföld, ami 1609 méter és ha már maga olyan nagyon maradi, hogy ragaszkodik a kilométerhez, hát egy kilométer az nagyjából 0.62 mile. — Még jó, hogy nem rendeznek gyalogsétákat, mert akkor nemcsak a lábam fáradna bele a gyaloglásba, hanem az agyam is az átszámításba, — Jaj, Lili, már megint túloz. A végén még képes lesz a magasság-mértéket is bonyolultnak tartani, pedig ez egészen egyszerű. — Hogyhogy? — A magasságot ugye lábbal mérik. A láb, angolul a foot, nagyjából 30 és fél centi és 12 hüvelyk van benne. A 172 és fél centis ember 5 láb és 9 hüvelyk, de válogathat, nyugodtan mondhatja azt is, hogy 69 .hüvelyk. Amerikában akkora a demokrácia és a szabadság, hogy a rejülőgép utasa is maga döntheti el, hogy milyen magasan jár a gép. A 10 kilométeres magasságban száguldó repülőgép körülbelül 6.2 mérföldnél valamivel magasabban van, de a hazaérkező utas, ha kedve tartja, azt is mesélheti, hogy az utón a földtől 30 és félezer lábra itta meg az első whiskyt. — Hát most már igazán értem . . . — No ugye! — csaptam le diadalmasan, Lili azonban legyintett: — ... engedje befejeznem a mondatot: hát most már igazán értem, hogy miért zsúfoltak az ideggyógyintézetek. i **j Torkomon akadt a szó. Elhallgattam. Mit tehettem mást . . .? Oly csöndes, néma a világ, alig hallani hangjait, csak néha madár surrogását ahogy lengeti szárnyait. Hangtalan hajlong a vetés, még szőkén szikrázik a napban, még zöld a fü, de már avarban lassan lépkedve jön az ősz. Már itt is megtörik a csöndet kis moccanások, zörrenések, mintha már vetkőzne a nyár, hullnak a szirmok, virágkorongok és összerezzennek a lombok. Még csillogó pompa az élet, \ csak egy árnyalattal sötét ebb, még alig látni -i ezt a parányi különbséget: 1 még hajnalt kukorékol vígan, \ még rázendít, kezd trombitálni reggeli ébresztőt a földnek. j De érzékeny, figyelő fülemnek az alig hallható neszek =j — levélhullás, galyreccsenések — borzongató üzenetek, hogy valahol, valaki messze a téli takarodót fújja és jön-jön mindig közelebbre és szól: térjetek nyugovóra. GONDOLATOK Tele szájjal nem lehet beszélni. Hát üres fejjel? • Nem jó, hogy mindig csak az utolsó lyuknál derül ki, hogy rosszul gomboltuk be a mellényt. • Minden főnöknek vannak jó hibái és rossz erényei. • Nehéz1 úgy előlépni, hogy közben az ember ne kapjon magás vérnyomást. De könnyű magas vérnyomást kapni, hogy az ember közben nem lép elő. •' ' : :
