Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-26 / 34. szám

6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, August 26, 1971 SZÁMOLJUNK CSAK Irta: SÁGI PÁL A feleségem élesnyelvü barátnője, Lili, megint látogatóba érkezett hozzánk és megint szidással kezdte. Ezúttal az egész adminisztrációt szidta és vele együtt az egész szená­tust és a képviselőházat. Mikor állampolgársági esküt tettem, * megfogadtam, hogy minden el­lenséggel szemben megvédem Amerikát. Igaz, hogy az eskü­forma szövegezői külső ellenség­re, támadó hadseregre gondol­tak, de ha Lili nyelve peregni kezd, az felér 100 üteg ágyú pergőtüzével, igy aztán nekidu­­ráltam magamat a védőakciónak és megkérdez­tem, hogy mi a baja az adminisztrációval meg Kongresszussal. — Még kérdezi? Hát nem tudja, hogy ennek a kétszázmilliós országnak a vezetői félnek a ke­reskedőktől ? — Hogyhogy? Hát úgy, hogy huzzák-halogatják a tizedes mértékrendszer bevezetését, mert ha Amerika rá­tér a méterre és a kilóra, akkor a szupermarke­tek és áruházak kénytelenek lesznek átcédulázni, átragasztani a portékájukat, ami nekik nem tet­­szk. Persze, hogy nem tetszik, mert akkor nem tudják bolonditani a vevőt, aki most úgy beleszé­dül a yardba, a fontba, meg a többibe, hogy azt sem tudja, hogy mennyit kap a pénzéért. —Várjon csak Lili. Nem egészen úgy van a dolog. Idő kell hozzá és sok körültekintés, mert az áttérés a tizedesre és a méterre eleinte zökke­nőket okoz, nem is szólva arról, hogy nagy költ­séggel jár. Kertész István, a nemzetközileg ismert ma­gyar karmester, kiijelentette: szívesen lenne a clevelandi (0) szimfoniáus zenekar zeneiigazga­tója és első karmestere. A zenekar tagjai egyhan­gúan Kertész mellett szavaztak, a zenekar gaz­dasági és művészeti vezetősége még nem döntött. Maestro Kertész 41 éves és jelenleg a kölni (Né­metország) szimfonikus zenekar zeneigazgatója és első karmestere. A baloldali boliviiai katonai kormányt jobbol­dali katonai kormány váltotta fel. A jobboldali katonatiszti csoport véres államcsíny utján ke­rült uralomra, az ország uj elnöke Hugo Banzer Suarez ezredes, lett. Robert J. Dole, kansasi szenátor, a GOP Or­szágos Bizottságának elnöke, “ténymegállapítás” céljából néhány napot Dél-Vietnamban töltött a közelmúltban. Az amerikai munkaügyi minisztérium statiszti­kai osztálya közölte: Júliusban az Egyesült Ál­lamokban az áremelkedés 0.2 százalékos volt, szemben a júniusi 0.5 százalékos és a májusi 0.6 százalékos áremelkedéssel. Az angol Állatvédő Szövetség szerint Anglia minden évben 300,000 teknősbékát importál a gyerekek számára, akik háziállatként tartják azokat, az importált teknősök 90 százaléka azon ban 12 hónapon belül elpusztul, mert a gyere­kek elhanyagolják. A Nemzetközi Vörös Kereszt nemrégiben 200 melltartót küldött Kelet-Pakistannak; A helyi Vörös Kereszt félbe vágatta a melltartókat és a félbevágott melltartókban mérik ki az éhezők liszt és rizs fejadagját. — Ez csak olyan lári-fári férfibeszéd. Ha több nő ülne a kongresszusban, már régen letárgyalták volna a törvényt, mert a nők nem hagyják, hogy a kereskedő tovább is bolonditsa a háziasszonyokat. Hiszen ebbe a mai számításokba bele lehet bolon­dulni, ki ismeri ki magát. . . ? Gondoltam, most már elérkeztünk oda, hogy a támadást ellentámadás váltsa fel. Bele is len­dültem az ellentámadásba: — Nézze Lili, ha vesszük, nem is olyan bonyo­lult ez a mai amerikai számolási rendszer. Ve­gyük példának a litert. Európában literben ve­szik a tejet. Egy liter, az ugye 10 deci. Itt Ame­rikában tej bőven van, de nincs liter. Helyette azonban itt van a quart és aki egy litert akar ven­ni, annak nem kell egy 1 quartot kérnie, hanem azt mondja, kérek két pintet, ami ugyan valami­vel kevesebb, mint egy liter, 9 és fél deci. De nem muszáj okvetlen két pintet kérnie, kérhet 1 kis quartot is, mert az éppen annyi, vagyis keve­sebb, mint a nagy quart és kicsire ne nézzünk. — De igen, nézzünk csak a kicsire is. Mond­juk, tiz deka vajat akarok venni . . . — Hallja, ez igazán egyszerű. Kér 1 negyed font vajat. Igaz, hogy az valamivel több, nem 10 deka, hanem 11 deka és 3 és fél gramm, mert egy font majdnem fél kiló, vagyis két font az 90 deka és 6 gramm. Fordítva számolva még egyszerűbb: egy kiló az két font és 7 ounces. — Most aztán végképp összezavart. — De kérem, Lili, hát mi ebben a zavaros? Egy ounce az két deka és 8 gramm. Ez könnyeb­bé teszi a számítást. 10 dekát úgy is kérhet, hogy kérek, 4 ounce vajat. Akkor ugyan valamicskével többet kap, pontosan 11 deka és 3 grammot, mert mindenki tudja, hogy egy kilóban 35 ounce van, azaz valamivel több, mert 35 ounce csak 99 deka. Látja, nem is olyan boszorkányos dolog ez és nem­csak a súly, hanem az ürmérték sem okoz különö­sebb bonyodalmat a számolásban. — Mit mond . . . Várjon egy kicsit . . . — Dehogy várok. Annyi a bizonyítékom az amerikai mértékrendszer mellett, hogy alig van időm felsorolni. A nagyobb ürmérték ugye a gal­lon, ami 3 liter és 8 deci körül jár, vagy a bushel, magyarul véka, mert Amerikában nem vesződnek a hektóval, a mázsával. A véka az lehet angol vé­ka, vagy amerikai véka, az angol az 36 kiló és 4 deci, az amerikai az 25 liter és 2 deci, azaz 1 má­zsa az 4 amerikai bushel . . . — Hohó, annyit én is értek a gyors fejszá­moláshoz, hogy akkor 4 amerikai bushel az 8 de­civel több, mint egy mázsa. — Ne kicsinyeskedjen Lili, hiszen magát nagy­vonalú nőnek ismerem. Hadd fejezzem be ezt a bushel-dolgot, mert amit még mondani akarok, az is bizonyítja az amerikai számítási rendszer pontosságát. A véka nem egyféle véka, az árpa vékája 21 kiló 8 deci, a búza vékája 27 kiló é3 2 deci . . . — Mindjárt a pokolba küldöm a vékájával, ott számolgasson vele. Én nem veszek sem árpát, sem búzát, kenyérmorzsával etetem a galambokat meg a verebeket. Engem az dühösit, hogy miért nem használják az egyszerű hosszmértéket, a métert. — Minek a méter, amikor itt van a yard. Yard­ban is kimérik magának a ruhához való selymet, egy yard az nagyjából 91 centiméter, azaz 100 méterre a könnyebbség kedvéért azt is mondhat­ja, hogy 109 yard és 1 inch, magyarul 1 hüvelyk az két és fél centiméter, azaz 4 hüvelyk az 10 cen­ti, vagyis 40 hüvelyk az egy méter és 1090 yard az egy kilométer. — Dehát itt nem ismerik a kilométert! — Minek kell az, mikor itt van a mile, a mér­föld, ami 1609 méter és ha már maga olyan na­gyon maradi, hogy ragaszkodik a kilométerhez, hát egy kilométer az nagyjából 0.62 mile. — Még jó, hogy nem rendeznek gyalogsétákat, mert akkor nemcsak a lábam fáradna bele a gya­loglásba, hanem az agyam is az átszámításba, — Jaj, Lili, már megint túloz. A végén még képes lesz a magasság-mértéket is bonyolultnak tartani, pedig ez egészen egyszerű. — Hogyhogy? — A magasságot ugye lábbal mérik. A láb, an­golul a foot, nagyjából 30 és fél centi és 12 hü­velyk van benne. A 172 és fél centis ember 5 láb és 9 hüvelyk, de válogathat, nyugodtan mondhat­ja azt is, hogy 69 .hüvelyk. Amerikában akkora a demokrácia és a szabadság, hogy a rejülőgép uta­sa is maga döntheti el, hogy milyen magasan jár a gép. A 10 kilométeres magasságban száguldó repülőgép körülbelül 6.2 mérföldnél valamivel magasabban van, de a hazaérkező utas, ha ked­ve tartja, azt is mesélheti, hogy az utón a föld­től 30 és félezer lábra itta meg az első whiskyt. — Hát most már igazán értem . . . — No ugye! — csaptam le diadalmasan, Lili azonban legyintett: — ... engedje befejeznem a mondatot: hát most már igazán értem, hogy miért zsúfoltak az ideggyógyintézetek. i **j Torkomon akadt a szó. Elhallgattam. Mit tehet­tem mást . . .? Oly csöndes, néma a világ, alig hallani hangjait, csak néha madár surrogását ahogy lengeti szárnyait. Hangtalan hajlong a vetés, még szőkén szikrázik a napban, még zöld a fü, de már avarban lassan lépkedve jön az ősz. Már itt is megtörik a csöndet kis moccanások, zörrenések, mintha már vetkőzne a nyár, hullnak a szirmok, virágkorongok és összerezzennek a lombok. Még csillogó pompa az élet, \ csak egy árnyalattal sötét ebb, még alig látni -i ezt a parányi különbséget: 1 még hajnalt kukorékol vígan, \ még rázendít, kezd trombitálni reggeli ébresztőt a földnek. j De érzékeny, figyelő fülemnek az alig hallható neszek =j — levélhullás, galyreccsenések — borzongató üzenetek, hogy valahol, valaki messze a téli takarodót fújja és jön-jön mindig közelebbre és szól: térjetek nyugovóra. GONDOLATOK Tele szájjal nem lehet beszélni. Hát üres fej­jel? • Nem jó, hogy mindig csak az utolsó lyuknál derül ki, hogy rosszul gomboltuk be a mellényt. • Minden főnöknek vannak jó hibái és rossz eré­nyei. • Nehéz1 úgy előlépni, hogy közben az ember ne kapjon magás vérnyomást. De könnyű magas vérnyomást kapni, hogy az ember közben nem lép elő. •' ' : :

Next

/
Thumbnails
Contents