Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-01 / 26. szám
14. OLDAL MAGYAR HIRADrt HIRES BŰNÜGYEK TEXASI HÁZASSÁGI BONTÓPER- RABLÁSSAL ÉS GYILKOSSÁGGAL Texas még mindig nagyrészt az erőszak földje: a revolver gyorsan sül el Texasban és a kést egyetlen szempillantás alatt az ember hátába vágják. Ezenkívül, Texas a különös ötletek, a különös házasságok és a különös házassági békülések földje is. A texasi férjek híresek arról, hogy a legkülönösebb eszközökkel próbálják különváltan élő feleségüket visszahódítani. Egy texasi férj például egy egész teherautóval küldött ezüst béke- dollárokat küüönváltan élő feleségének, s ezenfelül néhány brilliánst is. Az ötlet brilliánsnak bizonyult: a különváltan élő feleség meghatódott és nyomban visszaköltözött férjéhez. Egy másik texasi férj felfogadott egy pilótát, aki repülőgépével órákon keresztül “irta” az égre: — I love you, Margie. A szerelmi vallomást félnap után abba kellett hagyni, mert az illetékes hatóságok azzal fenyegetőztek: bírósági eljárást indítanak a férj és a pilóta ellen egyaránt, a levegő szennyezése miatt. A különös szerelmi vallomás azonban megtette hatását: Margie még aznap visszaköltözött férjéhez. Akadt olyan texasi férj, aki különváltan élő felesége lakására minden órában orchideákat, minden félórában pedig rózsákat küldetett, egészen addig, amig az asszony lakása egy virágkereskedésre emlékeztetett. A különváltan élő feleség, az orchideák és a rózsák erdejében, kapitulált, ismét összeköltözött férjével és még ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak. Mert erről is van szó Texasban, a gyors pisztolyok és a villanó kések földjén: a különválások és a házassági bontóperek egyrésze halállal végződik. Nem mindegyik texasi férjnek van pénze arra, hogy ezüst békedollárokat küldjön feleségének, az égen valljon szerelmet, vagy pedig orchideákkal és rózsákkal zsúfolja tele a különváltan élő asszony lakását. Ezek közül a texasi férjek közül sokan az erőszakhoz fordulnak és meggyilkolják a ma-1 kacsul különváltan élő felesé-1 get és ezzel a különválást véglegessé és visszavonhatatlanná teszik. Texas, éppen ezért, a halálosvégü házassági bontóperek és különválások földje is. Az alábbiakban, a rendőrségi jegyzőkönyvek alapján, egy különlegesen érdekes texasi házassági bontóperről számolunk be. Ez a különválás és bontóper gyilkossággal végződött, különös módon azonban, az áldozat nem a házasfelek egyike, hanem egy harmadik személy volt. A houstoni rendőrséget 1971 március 28-adikán, este, egy Mrs. Joann Halcomb nevű nő hívta fel telefonon. Mrs. Halcomb közölte: éppen most ki akarta rabolni egy férfi, ő (Mrs. Halcomb) azonban, a kettejük közti dulakodás közben, saját késével agyonszurta a támadót. Nyomban két detektív ment ki a helyszínre, Joann lakására. Joann a Texasi Parole Board egyik vizsgálóbiztosa, aki nők ügyeivel foglalkozik, ő maga 1969 óta él különváltan férjétől, William S. Halcombtól és nem sokkal a történtek előtt házassági bontóperi keresetet nyújtott be férje ellen a bíróságon. A nyomozás hamarosan megállapította, hogy az agyonszurt férfi a 36 esztendős Joseph Wayne Wilson, aki a Houston melletti Baytownban lakott. Wilson igazi texasi módjára végezte életét: lábán diszes cowboy-csizma volt. A detektívek rövidesen megtalálták Wilson autóját is, amellyel a rablásra érkezett: a kocsi egy 1971-es Maverick volt. A nyomozás azt is kiderítette, hogy Wilson kiszolgált fegyenc volt, aki nemrégiben heteket töltött egy ideggyógyintézetben, mint idült alkoholista. Ezután következett Joann Halcomb rendőrségi kihallgatása, Joann 31 éves, szőkehaju-, zöldszemü, rendkívül szép asszony. Mrs. Halcomb egyáltalában nem csinált tragédiát a dologból, nem zokogott, nem tört össze, hanem nyugodtan kijelentette a detektívek előtt: — Boldog vagyok, hogy igy történt s én gyilkoltam meg |a támadót és nem ő gyilkolt 1 meg engem. Joann ezután a következőkben beszélte el a történteket: — Este félhat lehetett, amikor a televíziót néztem otthon. Csengettek az ajtón. Kinyitottam a kémlelő-nyílást és ajtóm előtt egy férfi és egy fiatal nő állott. A férfi affelől érdeklődött, hogy melyik lakásban laknak Wilsonék? Azt feleltem, hogy legjobb tudomásom szerint, ilyen nevű házaspár nem lakik ebben a bérházban. A férfi ekkor arra kért: engedjem be őket lakásomba, hogy telefonálhassanak. Erre nem voltam hajlandó és becsuktam a kémlelőnyílást. — Kisvártatva különös zajt hallottam a konyha irányából. Amikor megfordultam, szembe találtam magam az előbbi férfivel, aki betörte a konyhaajtót és igy jutott be a lakásba. Mögöte állott a nő. — A férfi jókora mészároskést szorongatott kezében és rám parancsolt: azonnal adjak oda minden pénzt, ami otthon van. Bementem a hálószobába és retikülömből kivettem a pénzemet, amely kevesebb volt, mint 15 dollár. A férfi zsebrevágta a pénzt és ékszereket követelt. — Elővettem az ékszeres kazettát és kinyitottam, A férfi egyideig turkált a kazettában, ahonnan — érthetetlen módon — csupán egyik arany karórámat vette ki. — Közben az ágy szélén ültem. Miközben a férfi turkált az ékszereskazettában , morogva odavetette: — Ez nem minden, amit magától akarunk, babuskám. Majd jön még más is. — Fogalmam sincs arról, hogy mi lett volna ez a “más”, tény azonban, hogy féltettem az életemet. Hirtelen felkaptam egy széket és a férfit fejbeütöttem vele. — A férfi iszonyatos dühbe gurult és nekem ugrott. Előzőleg azonban az öltözőszekrényre tette a mészároskést. Dulakodás közben felkaptam a kést és kétszer hasbaszurtam vele támadómat. — A férfi megingott és azt motyogta: — Végeztél velem, te szajha! — azután kitántorgott a nappali szobába, ahol összessett. Tudtam, hogy meghalt. Közben azonban eltűnt a társnője. Fogalmam sincs, hogy hova lett és miképpen mene-Thursday, July 1, 1971. Kürthy Miklós: A KRÓNIKA Legutolsó szobatársam a kórházban Edgar volt. Edgar körülbelül 6 láb magas, 55 éves és fején mindössze néhány szál haj van, kinosan aprólékos p o n tossággal elrendezve. Edgar egyejött be a Kürlhy Mikló* kórházi szobába, levetkőzött, azután engedelmesen, önként befeküdt az ágyba és közben egyetlen szót sem szólt. Nemsokkal később megtudtam, miért: Edgárnak torokrákja volt. ő maga közölte ezt velem, hörögve és algi hallhatóan, miután odahívott ágyához. Az ezt követő éjszaka, valamivel éjfél után ,arra ébredtem, hogy Edgar az ágyam mellett áll és a vállamat rázza. nek Edgárt. A hajszálak kincs elrendezettsége idegesített. —Hol van Joan? Gondolja, hogy visszajön? Szőke a haja és kék a szeme . . . Akarom, hogy Joan visszajöjjön: —Edgar hörgött és sípolva, zihálva lökte, fújtatta fölém a szavakat. Közben a kinosan elrendezett hajszálak meg se rezzentek koponyáján. — Hagyjon békén! — feleltem ásítva — Joan nem jön vissza . . . Joan "Sohasem jön vissza többé ... a Joanok, akik elhagytak bennünket, sohasem jönnek vissza. Joan véglegesen elment ... érti? — mondtam kegyetlenül és könyörtelenül. Edgar azonban tovább hörgőit, rákos torkából sípoltak a szavak, tekintetét meredten szegezte rám: —Joant akarom . . . jöjjön vissza ... hol van Joan? Nemsokkal később, két férfiápoló, egy hordágyon elvitte Edgárt. Amikor reggel visszahozták, csendes volt és mozdulatlanul feküdt az ágyon. Másnap megoperálták, két nappal később elhagytam, a kórházat. — Mi van ? — kérdeztem és nyomban feltűnt, hogy Edgar hajszálai, az ágybanfekvés ellenére is, kínos pontossággal, makulátlanul elrendezve simulnak koponyáján. Fantasztikusnak találtam ezt a pontosságot és ezt a rendet és ettől a pillanattól fogva nem találtam rokonszenveskült el, mert a dulakodás hevében nem is ügyeltem rá. — A nő talán 25 éves lehet, alacsony, hízásra hajlamos, barnahaj u és pufókarcu. Szóval, ez történt. Fogalmam sincs arról, hogy Wilson miért éppen engem akart kirabolni, sohasem láttam őt azelőtt. (Folytatás a következő héten.) Kora délelőtt volt. Odamentem Edgar ágyához és békülékenyen — az ellenszenves, kinosan elrendezett hajszálak ellenére — kezet nyújtottam. Edgár keze hideg és nedves volt. Láttam az arcán ,hogy valamit mondani akar. Fölébe hajoltam. Lassan mozgő szájjal, erőlködve és kinosan lehelte a szót a levegőbe: — Jo-an . . . Nem válaszoltam. Szó nélkül kimentem a szobából. A dolog szinte tragikus volt. Ez az ember, halálos betegen, hörgő torokkal és ziháló mellel, Joant várja, akinek szőke a haja és aki elment. Nem tudom, mikor ment el Joan, csak azt tudom, hogy Edgar hiába várja: a Joanok sohasem térnek vissza. Keserű szájízzel léptem ki a kórház kapuján. A müncheni államügyész kijelentése szerint Senta Berger (baloldali kép) és Romy Schneider filmsztárok ellen birósági eljárást indítottak, mert bevallásuk szerint tiltott abortusz műtétet hajtottak végre rajtuk. TBRJKSZriÄFiÄFi