Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-19 / 33. szám
15. oldal T A SZENT KIRÁLY Irta: CSEJTEY BÉLA Thursday, August 19, 1971 MAGYAR HIRADÖ Fehérvárra nehéz köd ereszkedett, nehéz augusztusi köd. A királyi vár a magaslaton csak mint fekete árnyék állt . . . Egy kis lovascsoport poroszkált néhány fegyveres kíséretében a vár felé a párás-ködös kora hajnalban. Az utat is inkább a szegélyező fák mutatták, mint a derengő hajnal sugára. Hírvivőül jöttek Visegrád felől, ahol Salamon töltötte várfogságát a sok lázadás és felségsértés miatt, de most kegyelemért könyörgött. No meg egy szentéletü apáca látomását is hírül hozták Lászlónak, a lovagkirálynak eképpen: “Engedje felséged szabadon Salamont, mert Isten látomásban közölte velem, hogy csak akkor tudják felvenni István sírjának márványfedelét, ha teljesiti ezt az akaratát. Ez az ő akarata!” ... A várkapunál levő őröknek és fegyvereseknek bizony nehezére esett kifürkészni az érkezőket a ködös utón, pedig szigorú utasításuk volt minden Fehérvárra érkezőt alaposan kikérdezni a jövetelük felől. Mert ebben az időben rengetegen jöttek papok, főurak, apátok és főnemesek látogatóba, ugyanis Fehérvár történelmi és vallási nagyságot ünnepelt, István szenttéavatására készülődött. A cinteremben papok és katonák, lovagok és fehémépek egyaránt csendesen jártak föl és alá. Ugyanis megérkeztek László király követei Rómából, a nagy VII. Gergely pápától egy roppant fontos hírrel. (Azt már mindenki tudta, hogy László, a lovagkirály, ki példaképül választotta Istvánt, a sok-sok csodás történések hatása alatt, fiával, Imrével és annak nevelőjével Gellérttel szentté akarta avattatni). A pápa ekkor súlyos politikai problémákkal volt elfoglalva és igy a követség kérésének meghallgatása után az Angyalvárból engedélyét és atyai áldását küldte Lászlónak a szenttéavatás lebonyolítására. * * * Künn a folyosókon alabárdos testőrök kopogó sarkantyúi visszhangoztak, mig benn a teremben az elreteszelt tölgyfaajtók mögött László tanácskozott a hazaérkezett követséggel. Anzelm apát volt a követség vezetője és ő ült a- király jobboldalán. Másik felől Mercurius fehérvári őrkanonok ' és több apát meg püspök foglalt helyet körben a remekbefaragott királyi szék körül. Anzelm hozta szóbeli engedélyét és áldását a pápának és a vele levők bizonygatva, helyeslőleg bólintgatták a fejüket az elmondottakra. Mercurius roppant élénken kérdezte a körülményeket és csak akkor hallgatott el, amikor László király emelkedett szólásra. Legelőször az agg győri püspököt, Hartvikot üdvözölte fejbólintással, azután Anzelm apátot és igy szólt: “Nagyon tisztelendő püspök ur, főtisztelendő Atyák és Rendek! Anzelm apát ur követsége í HETI NAPTÁR \ * * * * 2 AUGUSZTUS ; 2 22—Vas., Pünkösd u. 12. vas. ; 23—tHétfő: Fülöp J J 24—Kedd: Bertalan J J 25—Szerda: Lajos J J 26—Csütörtök: Zefirin J 2 27—Péntek: József 2 2• 23—Szombat: Ágoston 2 ___________* eredménnyel járt a pápa Ur Őszentségénél és küldetése eredményeként augusztus 15-ére három napos készületi böjtöt, könyörgő és hálaadó imanapokat rendelek el az egész ország hivő magyar népe részére. Utána pedig, augusztus 20-án, István király halálozása napján a pápa Ur Őszentsége engedélyével a hálaadó szentmise után leemeljük koporsója márvány fedelét és csontmaradványait onnan, oltárra tesszük, hogy szentként tisztelhessük és követésére az egész világ figyelmét felhívjuk. Mivel a pápa Ur Őszentsége beleegyezését országunk bírja, a nagy király szenttéavatására utasítottam nagyon tisztelendő történetíróimat, hogy gyűjtsék össze lelkiismereteesen az összes csodás gyógyulásokat és mindenfajta Istvánnak tulajdonított Istennél való közbenjárást és ezeket a püspöki kar kellő felülvizsgálása után a pápa Ur Őszentségének végső jóváhagyás céljából küldjék meg.” Alig fejezte be szavait László, mikor kívülről kürtök harsantak fel. Megérkezett a poroszkáió kis lovascsoport a vaskapuhoz Visegrád felől. Azonnyomban meghallgatta érkezésük okát a várispán és jelentette a királynak. Ezek ujaßb adatokat hoztak csodás gyógyulásokról és imameghallgatásokról. Azt is elmondták, hogy a nép, — amerre csak elvonultak — István urat, a nagy király fiát, Imrét és annak nevelőjét, Csanád nagy püspökét, Gellértet szentnek mondják és számtalan csodás imameghallgatásról tanúskodnak. Azután elmondották a királynak a szentéletü apáca üzenetét is . . . László ur ezeket a fontos híreket pontosan felirattá a Gestákba. Ekkor 1083. évet Írtak a krónikások. Pedig ezekben a napokban nagyon sok csoda történt az István király sírjához zarándokló magyarok között; úgy látszik, Isten igy akarta kinyilvánítani akaratát. Maga László király is jelen volt, amikor két béna fiú minden segítség nélkül talpraállt a mise alatt. Megállapították a püspökök az eddig történt csodák hitelességét és ennek alapján István király kőkoporsójának felbontását a Nagy boldogasszony nyolcadába eső vasárnapra, 1083. augusztus 20-ra tűzték ki. Böjtöltek és könyörögtek szerte az országban, hogy Isten jelentse ki szemmel láthatóan akaratát. Végre eljött a nagy nap. A főpapi nagymise végeztével azonban hiába próbálták felemelni a kőkoporsó márvány fedelét, mert az nem mozdult. Ekkor eszébe jutott a királynak a szentéletü apáca üzenete. Azonnal követet küldött Visegrádra váltott lovakkal és azzal a királyi utasítással, hogy Salamont, ki várfogságban van, azonnal engedjék szabadon. És ime, most is csoda történt. Amint a követek elvágtattak az utasítással, a koporsó márványfedele olyan könnyen felnyílt, hogy még egy kis gyermek is elmozdíthatta volna azt, amit eddig sokan hiába próbáltak fölnyitni. A káptalan püspökei és apátai álmélkodva állták körül a koporsót. László is figyelte a történteket a templomban felállított díszes emelvényről. A koporsótetőt amikor leemelték, abból balzsamos illat áradt szét a templomban, amit a fehérvári zsinat minden résztvevője és a nép is érezhetett. A megmaradt csontokat finom, illatos gyolcsokba göngyölgették. Ekkor találta meg Mercurius apát a koporsóban István teljes épségben maradt jobb kézfejét, amellyel annyi jót tett, annyi nyomorgónak segített és annyi pogányt vitt a keresztvíz alá. Ez volt Istennek talán legnagyobb csodatétele első királyunkkal. A püspöki zsinat ezután szentté nyilvánította és oltárra emelte. Mindenki igyekezett valami CSEJTEY BÉLA ereklyét szerezni, vagy legalábbis megérinteni a most már Szent István koporsóját . . . Hálaadástól visszhangzott az egész ország és a templomok százaiban virág és fényárban úszott a szent király fönséges alakja ... A történteket pedig írásba foglalták és az összes püspökök kézjegyükkel, László király pedig pecsétjével ellátva elküldték azokat Gergely pápának. ❖ * * Rómában a bíborosoknak és püspököknek felolvasták az írásokat. Ekkor Gergely pápa fölemelkedett trónusán és igy szólt: “II Santo Stephano, Benedicamus Domino-” — István a Szent, hála legyen érte Istennek! . . . Azután a pápa vezetésével a bíborosok átvonultak a Sixtus kápolnába és ott Te Deumot énekeltek annak örömére, hogy a magyarok első királya és a kereszténység terjesztője, aki egész nemzetet vitt a keresztvíz alá, most oltárra került. A pápai zsinat pedig Szent István tiszteletét kötelezővé tette az egész világegyház számára és ünnepét a misenaptárban szeptember 2-ára helyezte. ' Róma ünnepelt, Magyarország ünnepelt és velük együtt az egész világ ünnepelt. Az évszázadok folyamán tisztelete mélyebb és erősebb lett fiával, Szent Imrével és hittérítő társával, Szent Gellérttel együtt. Oltárok ezrei állnak ma Szent István képével díszítve szerte Magyarországon. Magyarok fohászkodnak hozzá az országon belül és az óceánokon túl ezekkel a szavakkal: “Tekints István király szomorú hazádra. Fordítsd szemeidet régi országodra!” [Megemlékezések Szent Istvánról BUDAPEST — Albertfalván Ormai Gusztáv kerületi esperes vezetésével litánián emlékeztek meg a hívők Szent István királyról. Sinkó Ferenc Istvánról, a szentről tartott előadást, majd a templom énekkara előadta Werner Alajos Szent István oratóriumát, az egyházzene legújabb drámai erejű müvét. Ezután megható és bensőséges jelenet következett: a koncelebrációra felvonuló papság az egyházközség vezetőivel és a nagy király által alapított tiz egyházmegyéből érkező egy-egy hivővei áldozati gyertyákat helyeztek el a nagy király képe előtt. Végül Borovi József, a Hittudományi Akadémia professzora tartott szent beszédet Szent István király erényeiről. Besenyszög község Szent István-i megemlékezésén Brezanóczy Pál egri érsek is résztvett. A milleniumra befejezték a csaknem 200 éves gyönyörű besenyszögi barokk templom külső és belső helyreállítását. A munkálatok 10 esztendőt vettek igénybe. A felújított templom mellett szobrot állítottak fel Szent István király emlékére. Irta: MIKES MARGIT Ma, tegnap, holnap Jégcsapok bennem mint eresz alján, körmébe fuj a didergő lélek, Toppantják kigyó-gyürüzések, ^5 hideg kígyók jobbján és balján. Tegnap jajgatott nyári tűzvészben, emésztették dúló, vad lángok és dőltek tölgyfaóriások a remény virágzó erdejében. Óh milyen talajban vagy lélek? a vékony hajszálerecskéknek tudsz még adni éltető nedvet, *,< -m táplálékot a gyökereknek? átszürődik még rajtad az élet vagy holnap már fagyba dermedsz lélek? ,
