Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-12 / 32. szám

1% «Tdal MAGYAR HÍRADÓ - Thursday,-August 12, 1971 JUBILÁL AZ “ÖREG” FIÚ . . . BUDAPEST CENTENÁRIUMA KUTYABARÁTOK FIGYELMÉBE A magyarországi kutyavásárlás szabályai! '1973-ban lesz száz eszten­deje, hogy várossá egyesült Óbuda, Buda és Pest. Az egyesítési törvényt ugyan 1872 december 22-én fogad­ták el, de a 34-es bizottság első ülésére január 9-én ke­rült sor, az egyesitett fővá­ros közgyűlésére pedig 1873 októberben 25-én. A történel­mi jelentőségű évfordulóról ünnepségsorozattal emlékezik meg a főváros, amelynek az a célja, hogy megismertesse a lakosságot az egyesítés előzményeivel, történelmi hát­terével, bemutassa Budapest fejlődését, de ugyanakkor aktivizálja is a főváros népét a városfejlesztési célok ér­dekében. A centenárium müsorterve­­zete már elkészült, a program szines, változatos és széles skálájú: a tudományos ülés­szaktól a művészeti hetekig minden megtalálható benne. Megrendezik a munkásének­karok nemzetközi fesztivál­ját, Regélő utcák, daloló terek címmel televíziós előadássoro­zatot terveznek, amelyben ön­tevékeny együttesek és egyé­nek is bemutatkozhatnak. A legjobbak az évforduló gála­műsorán, a Margiszigeti Szín­padon is felléphetnek. Kiállítást is terveznek Bu­dapest mai képzőművészeti alkotásaiból, sor kerül egy olyan fényképtárlatra, ame­lyet magyar és külföldi részt­vevők Budapestet bemutató fotóiból állítottak össze. Az egyesítés é v f o r d u lójának megörökítésére számtalan pá­lyázatot is hirdetnek. Szim­fonikus zenemüvek, oratóri­um, kantáta komponálására több zeneművész kap majd megbízást. A Képzőművésze­ti Kiadóvállalat elkészíti azt a grafikai sorozatot, amely Budapest legutóbbi száz évé­nek történetét örökíti meg. A múlt Budapestjét és a főváros mai arcát. A ma Budapestjéhez a fő­városnak számtalan iuj és kor­szerű létesítménye tartozik. A földalatti is, amelynek tel­jes keleti-nyugati vonalát a centenáriumra átadják a for­galomnak, mintegy utalva az egyesítési törvény jelentő­ségére: a metró összeköti Pestet Budával. De az első, a régi földalatti teljes rekon­strukciója is elkészül a jubi­leum évére, korszerűsítik a fogaskerekűt, újjávarázsol­ják a Lánchidat. Ezeken — és sok-sok köz­épületen — emléktábla hirdeti majd, hogy a centenárium évében adták át rendeltetésé­nek, mert minden uj budapes­ti intézményt megjelölnek: ime, a sok-sok küzdelem árán idáig jutottunk, s most innen lépünk tovább. A Nemzeti Bank az évfor­dulóra különböző cimletü pénzérmék kiadását tervezi. Öt grafikus máris megbízást kapott plakátterv készítésére. Forgatják már a dokumen­tumfilmet is, szűk kis budai utcákon, fényes nagy tere­ken, hogy élethűen mutassák majd be, hogyan vált a száz év előtti Budapestből modern világváros. Több érdekes kiadványt is Sárospatak B u d a p e sttől mintegy 250 kilométernyire, a Bodrog folyó partján régi település. 1250-ben IV. Béla király innen irta IV. Ince pá­pához a levelet, amelyben be­jelentette: Magyarország és Európa védelmére várakkal kívánja a Duna vonalát meg­­erősiteni. Csakhamar kővárak sorát emelte. Patak várát is. A középkori Patak körüli várfalöv 1537-ben, a teljes erődítés 1541-ben készült. A tulajdonos, Perényi Péter szol­gálatában dolgozó olasz kő­műves: a Milánó melletti Ve­­dano falucskából származó Alessandro öregkorában a ki­rályhoz intézett kérelmében emliti, mindazt, “ami szép és erős” Patakon, ő alkotta. A várfalöv sarkain és a nyugati oldal több pontján ki­ugró bástyák épültek. Az északi, keskeny oldal középső szakaszát a gótikus templom északi fala alkotta, a keleti és déli várfal pedig a Vörös­toronyhoz kapcsolódott. A külső várnak a toronyhoz csatlakozó délkeleti szegletét Perényi ‘belső várnak’ rekesz­tette le. Rezidenciáját később oalotaszárnnyal nagyobbitot­­ta. 1573-ban Patak a Dobó családé lett. 1608-tól a Ló­­rántffyak lakhelye. S mikor a leány, Zsuzsánna 1616-ban fe­leségül ment Rákóczi György­höz, a várkastély keleti szár­nyára emeletet húztak. Az 1640-es évek elején pedig a Vörös-tornyot körülvevő nagy bástya elé újabb fal került. —II. Rákóczi Ferenc Char­lotte Amália hesseni herceg­nővel kötött házassága után, 1694-ben Patakra költözött. 1708 őszén az országgyűlés itt Ítélte halálra az áruló Bezeré­­dy birgadérost. S a fejede­lem 1710 őszén Patakról in­dult száműzetésbe. A Habs­burgok a várkastélyt 1875- ben Windisehgratz Lajosnak juttatták. 1945-ig e családé maradt. S a háború után tel­jesült Lórántffy Zsuzsánna terveznek, megjelenik majd a Budapesti lexikon, az Aka­démia Kiadó gondozásában, a Fővári Levéltár négykötetes dokumentumkiadványa Buda­pest történetéből. A Corvina pedig olyan idegen nyelvű al­bumot jelentet meg, amely a főváros emlékműveit, szob­rait, kiemelkedő épületeit mu­tatja be. Uj szálloda is épül a Hárs­hegyen, ahová főleg külföldi vendégeket várnak, idegenbe szakadt magyarokat, akik bi­zonyára nagy számban láto­gatnak majd haza a centená­riumi ünnepségekre. végakarata: a Rákócziak ki halása után Patakot a ma­gyar nemzetre hagyta. A vár­kastély ma a Rákóczi Muze­um otthona. ÓHAZAI KRÓNIKA Tyúktojás nagyságú jég esett a hét elején a Szabolcs- Szatmár megyei Nyirmeggye­­sen. A jégesőt kisérő viharos szél fákat csavart ki és tető­ket bontott meg. A jég a Pe­tőfi Tsz 1200 holdas gyümöl­csösének egyharmadán az al­mával együtt a fák leveleit és hajtásait is letarolta. Ga­lambtojás nagyságú jég esett a szomszédos Fábiánházán is, ahol elsősorban a dohány- és kukoricaföldeken okozott ká­rokat. * * * Ausztriában vendégszerepei a kőszegi Hámán Kató mező­­gazdasági szakközépiskola népitánccsoportja. Az együt­tes a szomszédos országban verbunkforgós, székely leány­­táncot, tápéi és szlovák népi táncot mutat be. * * * A Pécshez tartozó málomi temetőben — tatarozás során — román kori kápolna falai tárultak fel. A temetőkápol­na déli faláról lebontották a vakolatot és ekkor előtűnt az eredeti román kori bejárat, ablak s mellettük egy gótikus kapuiv. Egyidejűleg látható­vá vált a szentély külső falán a kétsoros, jellegzetes román kori homlokzati díszítés is. * * * Kiállítási csarnok épül Egerben, helyét a most léte­sülő északi városnegyedben jelölték ki. Az épületben egy nagyobb és több kisebb bemu­tatóterem kap helyet, a ter­mek egybenyithatóak lesz­nek nagyobb rendezvények számára is. Az egri kiállítási csarnok a negyedik ötévies terv idején készül el, mintegy 30 millió forintos beruházás­sal. Az Ebtenyésztők Világszer­vezete 282 fajta kutyát is­mert el eddig hivatalosan. A magyarok, kilencfajta kutyá­val — puli, pumi, mudi, ku­vasz, komondor, magyar vizs­la, drótszőrü magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó — büszkéiké d h e t n e k, megje­gyezve, hogy nem állanak rossz helyen a világranglis­tán. Az pedig csak természe­tes, hogy az egész világ a ma­gyaroktól igényli és várja ezeket a fajtákat. A magyar kutyák évről évre népszerűb­bek az ország határain túl. Az elmúlt öt esztendőben az export nagysága megtízszere­ződött. Magyar fajta kutyák ex­portját a MAVAD (Magyar Vadkereskedelmi Vállalat, Bp., I., Úri u. 39.) és a MEOE (Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesülete, Bp., XIII., Wallenberg utca 2.) együttesen bonyolítja le. A MEOE vizsgálja felül a kutya minőségét, megállapítva, hogy alkalmas-e exportra. Magát a szállítást a MAVAD intézi. Minthogy azonban a kutya nem “tömegáru”, az export lehetősége is korlátozott. A gyakorlat az, hogy a külföldi vevőjelölt a MAVAD-ot ke­resi fel levelével, amelyben le­írja igényeit, hogy milyen fajta, korú és ivaru kutyát szeretne. A MAVAD a MEOE- vel egyetértésben választja ki a megfelelő kutyát valamelyik élvonalbeli tenyésztő tenyé­szetéből. A kutya árát a ki­alakult kereslet-kinálat alap­ján a MAVAD állapítja meg: dollárban, amelyet átszámít­hatnak bármelyik ország va­lutájára. A kutya eladója fo­rintban kapja meg a MAVAD- tól a dollárösszeget a Magyar Nemzeti Bank napi árfolya­mán. (Pl. ha a kutyáért 100 dollárt kap a MAVAD, akkor az eladót kb. 3000 forint il­leti meg.) A vétel létrejötte előtt az illető kutyát a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesüle­tének illetékes szakemberei vizsgálják meg. Amennyiben a kutya exportra alkalmas, az eladásra szánt kutya törzs­könyvére rákerül az “export” feliratú bélyegző. Ugyanek­kor vezetik rá a törzskönyvre a külföldi uj tulajdonos ne­vét és lakcímét. A törzs­könyvet nem a kutyával együtt, hanem a kiutazás után, ajánlott levélben a MAVAD továbbítja az uj tu­lajdonosnak. Mielőtt a kutya elhagyná az országot az erre kijelölt ál­latorvos vizsgálja meg és ál­lít ki számára háromnyelvű orvosi bizonyítványt. A ku­tya féregtelenitve, továbbá veszettség és szopornyica el­leni oltást kapva hagyja el az országot! Mikszáth évfordulósa készülék Palóc­földön BUDAPEST — Jövőre az UNESCO kulturális program­jában is helyet kapott Mik­száth Klmán életének és mun­kásságának bemutatása az iró születésének 125-ik évfordu­lója alkalmából. Az évforduló ünnepségeinek előkészítésére Nógrád megyében, Mikszáth szülőföldjén, bizottság ala­kult. Mintegy tiz, a jubileum­mal összefüggő eseményre ke­rül sor 1972-ben. Pásztón fel­avatják az iró mellszobrát és a Múzeumi Füzetek sorozat­ban Mikszáth életművével foglalkozó tanulmányok je­lennek meg. A horpácsi Mikszáth-mu­­zeumot és a balassagyarmati Palóc Múzeumban levő Mik­­száth-emlékszobát uj szerze­ményekkel egészítik ki. Ba­lassagyarmaton az év nyarán bemutatják az iró müveiből készült filmeket, Salgótarján­ban pedig a szolnoki, a mis­kolci és a debreceni színház társulata játszik majd Mik­­száth-darabokat. Az 1972-ik évi balassagyarmati irodalmi színpadi napokon is megem­lékeznek az évfordulóról: a megye legkiválóbb irodalmi színpada Mikszáth-összállitás­­sal lép a közönség elé. Öszibarerk-vizsga CEGLÉD — A Kertészeti Kutató Intézet őszibarack fajtagyüjtöményeiben Ceglé­den, Érden és Uj fehértón több mint 200 uj amerikai és olasz őszibarackfajta gyü­mölcsét értékelik ezekben a napokban. A szakemberek nagy jövőt jósolnak az ame­rikai cardinal őszibaracknak, amelynek sárga húsa megfelel a világpiaci követelmények­nek. A másik sztár, az olasz inkroccio pieri izes, nagy sze­mű, piros héjú gyümölcsöt érlel. TERJESSZE LAPUNKAT ÓHAZAI KÉPESLAP RÁKÓCZI VÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents