Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-21 / 3. szám
ThurscfaV, .Tan. 21, 1971 MAGYAR HÍRADÓ- 15. ©Mai MAGYAR MÚLTÚNKRÓL: : HONFOGLALÁS KORABELI MAGYAR CSALÁD A honfoglaló magyarság életének kutatásában a néprajzi ismeretek felhasználása elsősorban László Gyula nevéhez fűződik. A másik nagy eredmény Szőke Béla érdeme: ő ismerte föl a honfoglaló magyarság köznépének régészeti hagyatékát. (Régebben e hagyatékot a helyi őslakosság, főleg a szlávok emlékeinek tartották.) A köznép emlékeinek néprajzi szemléletű vizsgálata újabb lehetőségeket csillantott fel a honfoglalás korával foglalkozó kutatók előtt: kiteljesedett képünk a honfoglaláskori magyar családról is. TÖRÖK EREDET — PATRIIJNEÁR1S NAGYCSALÁD A család szón hétköznapi értelemben egy férfi, egy nő és ezek vér szerinti vagy fogadott gyermekeinek közösségét értjük. Ezt az egyszerű családformát nevezi a néprajz kiscsáládnak. A néprajz azonban ismeri a nagycsalád fogalmát is. Ebbe beletartoznak a nagyszülők, valamint a nős és nőtlen fiúgyermekek is. A, nagycsalád három ritkábban négy nemzedéket ölet fel és a családtagok száma elérheti a 30- 35 Töt is. Ilyen nagycsaládok nyomait ismerte fel László Gyula a bezdédi és a kenézlői (Szabolcs —Szátmár megye) honfoglaláskori temetőkben. A honfoglalás korabeli temetők és a nagycsalád összekapcsolását két fontos néprajzi jelenség tette lehetővé. Az egyik a magyar nagycsalád múlt századi megléte volt. Göcsejben, a Csallóközben, Nógrádban és Magyarország más vidékein is élt még a szokás, hogy a fiuk általában nem költöztek el szüleiktől, hanem hazavitték az aszonyaikat a régi házba. Ez a hagyomány arra is mutathatott, hogy a magyarság a régebbi időkben nagycsaládi szervezetben élt. A másik érdekes jelenség az volt, hogy a temetőkben a rokonság meghatározott helyre temetkezett. Mindenkinek az életben viselt rangja, rokonsági foka és szerepe szerint — előre meg volt határozva a sírhelye. így kerültek a temetőbe egymás mellé a férj és a feleség, melléjük férfi gyermekeik és ezek feleségei. A bezdédi és a kenézlői honfoglaláskori temetőben meg lehetett figyelni, hogy a sírok határozott rendszer szerint helyezkedtek el. Bezdéden a középen fekvő férfi sírja volt a leggazdagabb. A halott mellé tették szablyáját, szép müvii tarsolylemezét. Tegezében nyolc nyilesucs volt, lova fel volt szerszámozva. E sírtól balra temették a férfiakat, jobbra a nőket. A férfiak sírjai sokkal gazdagabbak voltak a nőkénél, de a jobb és a bal oldali sírok között hasonlóságok is mutat koztak. Például az egyik férfi-sirban egy sarló volt, ugyanígy a női oldal megfelelő sírjában is. Arra lehetett következtetni, hogy e két sir férjnek és feleségnek sírja. A tizennyolc sírból álló temetőt egy honfoglalás-kori családdal azonosíthat juk. Ha összehasonlítjuk azokat a honfoglalás-kori temetőket, amelyek az említett két temetővel rokonok, két fontos megállapítást is tehetünk : 1. az e típushoz tartozó temetőkben találjuk a legszebb és a legértékesebb honfoglalás-kori leleteket. 2. az ilyen jellegű temetőkben mindig a férfiak sírjai kiemelkedően gazdagok. Az egyetemes néprajz azt a családformát, amelyben a családfő férfinak a vezető szerepe tapasztalható, s amelyben a leszármazást a férfiágon keresztül tartják számon, patrilineáris (a pater—“apa“, linea “vonal“ latin szavakból) családnak, illetőleg partilineáris nagycsaládnak nevezi. Ez a nagycsalád fogalma volt jellemző a honfoglaló magyarság egy részére. MAGYAR EREDET MATRILINEÁRIS HAGYOMÁNY A honfoglaló magyarság egy másik ágában egészen más tárgyi hagyatékot találunk, és más a családfonna is. Nádudvaron (Hajdú—Bihar megye) 1904-ben végzett ásatások során egy olyan temetőt sikerült feltárnom, amelyben a temetkezések rendszere egyértelmű volt. A temető hat sírból állt, összesen 48 temetkezést tártunk fel. Példaként a második sort mutatjuk be. A 13 halottból 6 nő és hét férfi volt, közülük egy fiatal korú. A sor elején a legrangosabb egy aranyozott ékszerrel ellátott női halott volt, utána minden női sir szegényebb és fiatalabb volt. A temetkezések három nemzedéknyi időn át a 970-es évektől az 1060-as évekig történtek. A sor tehát azonosítható egy nagycsalád három nemzedékével. 'j ' ' Hasonló szerkezete volt a többi sírnak is. A 48 sírból csak egyetlenegy férfisálban volt melléklet, egy gyűrű. Hasonlót tapasztaltunk a kérpusztai (Somogy megye) temetőben is. A 388 sírból álló temetőben mindössze tizenkét férfisirban volt melléklet. Tízekben a temetőkben úgynevezett köznépi emJékanyagot találtunk, egyszerű bronz vagy ezüst haj karikákat, fülbevalókat, bronz k a rperecéket, nyakpereceket s csak rendkívül ritkán találtunk bennük kiemelkedően szép ötvöstárgyakat. A férfisirok legjellemzőbb sajátossága az, hogy ezekbe majdnem teljesen melléklet nélkül temették a halottakat. Pedig minden férfinak volt legalább kése. tüzcsiholója és sokuknak lehetne gyűrűje, hajikarikája, sőt értékesebb ékszere is. Mégis csak elenyészően kevés halott mellé tették a sírba a tárgyat. A névadás szokásában is ősi vonásokat figyelhetünk meg. Például Kalotaszegen szokás volt a gyermeket vagy a férjet a feleség vagy annak anyja, nagyanyja keresztnevével, esetleg a becenevével nevezni (Lina Pali, Julis, Jámbor stb.) A Komárom megyei Kocson a harmincas években is voltak családok, amelyek a feleség rokonságát jobban számon tartották. A magyar nyelv tanúsága szerint ük szavunk eredetileg csak anyai ősre vonatkozott. Az anyaági rokonság rendjének meglétét tanúsítja ara szavunk is. Ezeket a jelenségeket a régebbi matrilineáris nagycsalád hagyományaihoz kapcsolhatjuk. Ebben a családban a leszármazás tudata az anyai ágon öröklődött tovább, a család feje a nagy tekintélyű ük lehetett. (Talán reá vonatkozik ez a népmeséi szólásunk: “Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!”) HAGYOMÁNYOK ÉS NÉPEK ÖTVÖZETE Végezetül szólnunk kell a honfoglalók harmadik nagy csoportjáról is. Ez egy keveréki csoport, amelyben a férfisirok leletei szegényesebb külsővel ugyan — megegyeznek az első csoport leleteivel (szablyák. lószerszám, ij és tegez, stb.), a női sírok leletei pedig a másik csoport leleteivel egyeznek meg (bronz karperecek, nyakperecek, gyiirük, hajkarikák, stb.) E harmadik csojjort családjaiban a leletek alapján a férfi rangosabb; tehát összehasonlítva.az első két csoporttal a harmadikat, a kapcsolat az első csoporttal nagyobb. Mi ennek a magyarázata? Németh Gyula kutatásai nyomán tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok öt törzse, — Jenő, Kürtgyarmat, Tarján, Kér, Keszi török neveket viselt. Ezt tükrözi a honfoglalók temetkezési emlékanyagának harmadik csoportjában tapasztalt keveredés is. Tehát a török—magyar együttélés maradandó változásokat idézett elő a magyar törzsek többségében mind a családformában, mind a hongfoglalók külső megjelenésében. Dr. Mesterházy Károly ORVOSI EGYVELEG A világ egyik legjobb mikroszkópjával jelenleg a Szovjetunió rendelkezik. E készülék segítségével olyan tárgyakat vizsgálhatnak a tudósok, amelyek mintegy kétmilliószorta kisebbek, mint a szabad szemmel látható legparányibb részecskék. Három évi eszméletlenség után egy 50 éves norvég ember, aki annak idején lezuhant egy ház tetőről, most ismét eszik és járni tanul. Az orvosok azon is fáradoznak, hogy paciensüket ismét, megtanítsák az alapvető szavak használatára. Az úgynevezett Shunt-módszer, egy újfajta műtéti beavatkozás révén a kövér emberek huszhuszonöt százalékot fogyhatnak testsúlyukból és a beavatkozás után tetszés szerinti mennyiségű táplálékot fogyaszthatnak — Írja a nyugatnémet Quick egy stockholmi orvos, dr. E'ric Juhi bejelentésére hivatkozva. Az orvosok szerint Dániában, Svédországban és az Egyesült Államokban is, már számos ilyen operációt végeztek, kitűnő eredménnyel. A műtét lényege: jelentősen, némely esetben a felére rövidítik meg a paciensek vékonybelét. (A vékonybél hossza általában mintegy két és fél méter.) A bél megrövidítése után az elfogyasztott tápláléknak csak mintegy negyven-hatvan százaléka szívódik fel a szervezetbe. A svéd orvos azt állítja: az eddigi beavatkozások kivétel nélkül sikerrel jártak és a megoperált személyek átlag húsz százalékot veszítettek súlyúkból. A beavatkozás egyetlen hátránya, hogy a megoperáltaknak naponta többször kell felkeresniük a toilettet — nem kis dolog miatt... FALU TAMÁS: ifjúságunk is elbújt... A fák öregek voltak, mi fiatalok voltunk, madarak énekellek és mi velük daloltunk. Majális volt az erdőn, szivünk buvócskát játszott, de megtaláltuk mindig az elbújt boldogságot. Ifjúságunk is elbújt, rejti bokrok, fák árnya, istenem, de boldog lesz az, aki megtalálja ... Nevessünk Arra vagy kiváncsi, hogy miután elváltam tőled, miért a húgodat vettem feleségül? Arról van szó, hogy újabb anyóst már nem bírtam volna elviselni. Utánabámul egy sugárhajtású repülőgépnek a várj, aztán igy szól a szomszédjához: — Miként lehetséges, hogy ez a madár ilyen, gyorsan repül? — Te is ilyen gyorsan repülnél, feleli a másik, ha égne a farktoliad. Ilyen ez a mai fiatalság — jegyzi meg roszszallóan egy idős hölgy. — Micsoda szabadosság, micsoda laza erkölcsök?! Nem úgy, mint a mi időnkben. — Bizony, bizony — bólogat a barátnője —, a ketttő össze sem lehet hasonlítani. Bárcsak most volnék fiatal! GONDOLATOK A legtöbb összeadási hibát az anyakönyvvezető követi el. * * * Én tudok önmagámon nevetni, de csak akkor, ha semmi okom rá.
