Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-24 / 25. szám
[ 10. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June'24, 1971 A londoni földalatti-villamos csarnokok és a nagyforgalmu autóbusz megállóhelyek újság és könyvpavillonjaiban megvásárolható egv pirosfedelü könyvecske (jól elfér a zakózsebben) amelynek az a cime: “A dickensi London.” A Dickens-regények és novellák egyes szintereinek felvillantásával mutatja be Londont: Highgate Hill-t, ahol zihálva kaptatott a meredek utón Bill Sikes, miután megölte Nancyt — a Twist Olivér cimü regényben. A St. Mary-1 e-B ow templomot, amelynek tőszomszédságában volt “Dombey és fiá”-nak irodája. A Covent Gardent és Nagypiacot, ahol Copperfield Dávid nézte éhesen és kimeredt szemmel az ananász-hegyeket. Job Trotter, a Piekwick-club kedves figurája a Covent Garden-i piac egyik zöldséges kosarában töltött egy éjszakát. Dulwich-ban pedig maga Pickwick ur bérelt házat. “Nagy kertje van” — mondotta Pickwick ur — “és London környékének egyik legbájosabb részén áll.” Garden Court-ban pedig Magwitch, a szökött fegyenc, visszatérve Ausztráliából, árulja el védencének, a döbbent Pip-nek,. hogy ő a titokzatos jótevője. Természetesen a “Nagy várakozás” cimü regényben. Utcák, terek, kocsmák, vendégfogadók, házak, sőt még házak ablakai is . . . a Bayham Street-en például, a Camden Town kerületben, hol Sikes emeli be az egyik ház ablakán Twist Olivért, betörésre biztatva. Harley . Street-et, a londoni orvosok utcáját “A Kis Dorris”-ból ismerjük. A Green Street-en, a Nemzeti Arcképcsarnok mögött (most Orange Streetnek hivják) állt a “Ritka Régiségek Boltja.” A “Mansion House”-ban a lordmayor “parancsba adja ötven szakácsának és inasának, hogy méltó módon készüljenek fel Karácsony ünneplésére...” — amint azt a “Karácsonyi Ének”-ben olvastuk. Irodalmi emlékek térképe. A dickensi London útikalauza. A könyvecskét a londoni Városi Közlekedési Vállalat adta ki és függelékében közli, hogy az egyes színhelyekre melyik földalatti-villamossal és hányas autóbusszal lehet eljutni. Elvezeti az utast Londonnak azokra a tájaira, amelyeket képzeletében oly jól ismer. Mert aki olvasta Dickenst, annak ezek az utcák és házak és vendégfogadók nem idegenek. Most, ha elindul kezében a kis könyvvel, viszontláthatja mindet. És elámulhat, mert csakugyan szakasztott olyanok, amilye-LONDONI POSTA: REGÉNYEK ÉS VÁROSOK neknek elképzelte. Dickens úgy láttatta Londont az olvasóval, aki sohasem járt Londonban, ahogyan egyetlen idegenvezető sem képes rá, még akkor sem, ha kézenfogva vezeti végig a városon utasát. A magyarázata ennek egyszerű: Dickens cselekményessé tette a várost. Emberi sorsokkal népesítette be az utcákat, a házakat. A csapszékek poharait itallal töltötte meg. A konyhák felől sültek illata szállt. Az adósok börtönének celláiból foglyok sóhaja hallatszott. Mindezek nélkül a város olyan, mint a nagy műgonddal bediszletezett színpad, amelyen csak az arctalan statisztéria hullámzik föl s alá, a főszereplőket, az epizodistákat, a tragédiát és a komédiát falak rejtik. A szereplő nélküli városban el lehet menni a múzeumokba,képtárakba, színházakba és áruházakba, a vendéglőkbe és a kocsmákba — az odaadás hiányzik igy a városból, a szívdobogás, a szem rebbenése. A város irodalmi háttér nélkül nem vall. Van egy bizonyos határvonal, amelyen túl csakis a fikció igaz, s a tények statisztikája semmitmondó. Dickens a város írója volt. Minden regénye egy-egy londoni útikalauz. A szabad szemmel láthatatlan város térképe. Az angol irodalomban ő fedezte fel a várost. A város őelőtte csak holt része volt a tájnak. De aki a városról kezd írni, városi emberekről, városban pergő sorsokról, drámákról és komédiákról, annak az alakjai más koerográfia szerint mozog, mozognak. A nagy, végeláthatatlan, szabad táj széles és ellenőrizhetetlen terepet jelent, hegyek, dembvonulatok, ösvények, tavak és erdőségek: a fantázia korláttalan vágtába kezdhet. De aki városi emberekről ir és városi sorsokról, az házsorok között közlekedik, annak ismernie kell a boltokat,s háztetőket, a hidakat, behunyt szemmel kell vezetnie alakjait, tudva, hogy melyik utca melyik tér felé vezet, s miféle házak keretezik azt a teret és ismernie kell az utcák kövezetét is s hogy hoj vannak irodaépületek, hol lakóházak, hol ban. kok, kocsmák, kaszárnyák, boltíves kapualjak. Kitől kaphatna nagyobb segítséget a londoni Közleke-Irta: HALÁSZ PÉTER dési Vállalat, mint Dickenstől, ha utast akar verbuválni a Smithfield Market felé vezető autóbuszvonalára, vagy a holborni Staple Inn-hez? Az ut izgalmassá válik, feszültséggel teljessé, az utas többé nem várost néz, de meghitt ismerősök látogatására indul. Halász Péter A világnyelv világjelentőségü Írója ilymódon teszi városának egyik kültelki utcáját ugyanolyan vonzó látványossággá,, mint amilyen a históriai nevezetességű székesegyház. A grönlandi utas a Pali Mailt keresi és ott is a Reform-clubot, ahonnan Fogg ur (fogadásból) elindult 80 napos földkörüli útjára. Vagy a Wimpole Street-et, ahol Henry Higgins professzor lakott. Mert az irodalmi hősökkel benépesitett város kövezetét nem csak Dickens regényalakjai koptatják. Sheridan természetesen Verne Gyula képzeletének szülötte, de azt senki kétségbe nem vonhatja, hogy Sheridan a Saville Row 7-es számú házában lakott, a Burlington Gardens tőszomszédságában. S meglehet, hogy Higgins csak Shaw Pygmalion jában élt, de hogy a Wimpole utcában lakott, az bizonyos. Mint ahogyan köztudomású, hogy amikor “Bohémia királya” Londonba érkezett Sherlock Holmes tanácsát keresve, akor a Langham Hotelban szállt meg, a Portland Place sarkán, dr. Watson pedig, a nagy detektív jóbarátja s munkatársa — egy ideig — a Queen Anne Street-en lakott. A világnyelven Írott irodalom leküzdhetetlen előnye kis országok nagy irodalmi alkotásaival szemben, gondolom London utcáin, Dickens hőseinek nyomába járva. Milyen Budán és Pesten vezethetné végig az utat Krúdy Gyula, vagy Gelléri Andor Endre! Hogyan kelne életre Krúdy térképén Óbuda, kocsmák, lugasok, macskaköves utcák, az Üllői úti söntés, hol utolsó pörköltjét fogyasztja el a párbajra induló, holt-didergésében csillapithatatltn étvágyú tiszt ur, vagy Gelléri józsefvárosi utcái, miféle műemlékké magasztosulna az ő útikalauzában a gőzös mosoda, múzeumi kincsé a szállítók stráfszekere. Liliom világhírűvé tette a vurslit, a baj csak az, hogy a pesti vursli internacionálissá sztárolódott kontinensközi átlé. nyegülésében. A dickensi Covent Garden a londoni Covent Garden maradt. A vendégfogadók, amelyekben Pickwick ur megszállt, mindörökre ittmaradnak Angliában. Krúdy kisvendéglői is megmaradnak Pesten és Budán, de magánügyként. Az asztalait körülvevő emberek pedig nem kevésbé érdekesek, mint a Pickwick-club alakjai. Kevés irodalom keltette úgy életre fővárosát, s népesítette be oly sajátságosán érdekes emberekkel, sorsokai e főváros utcáit, tereit, házait, mint a magyar irodalom Budapestet. De ezt a térképet csak mi ismerjük, a magánügy beavatottjai. A világutazó nem boldogul vele. Mit tudhat, mit sejthet a Mókus utcáról! Semmit. Szeme fölcsillan, ajka mosolyra húzódik, s bennfentes tájékozottsággal suttogja: — Csikós! Gulyás! És ha nagyon jólértesült, akkor hozzáteszi még: — Balaton ! Képzelete prospektuson nevelődött, csak a széles panorámát éri föl, utcáink, házaink, vendégfogadóink regényalakjai sötétben maradnak, drámájuk távoli zugait még ódon konflislámpa gyér fénye sem világítja be. MESÉL A MÚLT: MÁTYÁS KIRÁLY MODELLT ÜLT A nagy király élethüségfoen páratlan képének mükőöntvényből készült másolata a budavári Szent Miklós torony falmezején van elhelyezve. Az eredeti dombormű a szászországi Bautzen város középkori erődjénk a kaputornyát disziti, ahová még Mátyás életében, 1486-ban emelték. Mátyás győzelmes hadjárata alkalmával Bautzen városán is meghódolt a magyar csapatoknak. A király ekkor e vidék kormányzójának a ravasz Steini György lovagot tette meg, aki a várossal elkészítette Mátyás szobrát, Steini háromszor véteti le az emlékszobrot, mert nem volt annak hűségével megelégedve. Majd Budára küldte a szobrot, hogy a királyi udvarban fejezzék be azt. A budai művészek Mátyás élő, eredeti arcáról készítették el a szobrot és csak azután küldték vissza Bautzen városba, amikor a király is meg volt elégedve arcának élethüségével. E modellülés — a magyar müvészettörténelemnek egyik legérdekesebb adata. Az emlékmű különben az akkori kor Ízlése szerint készült. A király egy templomkapunak kiképzett oszlopos fülkében trónol. Feje födetlen, dús fürtü, reneszánsz divatu. Gótikus liliomokkal díszített páncélzatot visel, ölébe római palást omlik. Ruhája a tudósok megállapítása szerint teljesen korszerű. Két nemes apród mint angyal lebeg a király alakja mellett. Az egyik egyenes, magyar pallost, a másik jogart, mindkettő pedig a király fölé gótikus koronát emel. A kapuiv feletti párkányon a következő a felírás: Mathias Rex alatta: Anno MCCCCLXXXVI Sál. Magyarul: Mátyás király — a megváltás 1486. évében. Gyom veri fel a kerteket GYÜRÜFÜ — Fél éve halt ki a zselici Gyürüfü község. Az eléptelenedett faluban megkezdődött a lassú pusztulás. Egyetlen utcájának közepén méteres árkot vájt a dombokról lezúduló esővíz. A vályogházak falai megrepedeztek, a kerteket felverte a gyom. A hétvégeken viszont kirándulók keresik fel az elnémult falut. Gyürüfü további sorsáról máig sincs döntés. Városháza gyufaszálból GYŐR — Hétszázezer gyufaszálból építette meg Baranek Lajos, a győri motorgyár szakmunkása, 600 munkaóra alatt a győri városháza modelljét, a város 700 éves jubileumára. HIRDESSEN LAPUNKBAN
