Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-27 / 21. szám
14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, May 27, 1971 A ' “TÖKÉLETES” GYILKOSSÁG SZÉP TEMETEST SZÁNTAM NEKI, - MOTYOGTA A GYILKOS LONDON — Timothy Franklin, 43 éves angol üzletember azt hitte, tökéletes gyilkosságot produkált, de kísérteties arckifejezésével elárulta magát. Összetörtén, sírva, jajveszékelve mondta el vallomását a bíróságon, amely nem más, mint egy modern rémtörténet. Franklin jólkereső, Ötterington-i üzletember volt. Egyik üzleti útja alkalmával találkozott a szép és kacér Mrs. Tina Straussal Jamaicában Tina elvált asszony volt, könnyüvérü és temperamentumos. Nagy szerelem lett a futó ismeretségből és elhatározták, hogy Angliába visszatérve összeköltöznek; Tina 16 éves leánya, Claire Louise és Franklin. így is lett. Otteringtonban kibéreltek egy furcsa kinézésű, öreg házat, amelyben Timothynak külön lakosztálya volt. Erre azért volt csupán szükség, hogy Mr. Straus ne szüntesse meg a tartásdij folyósítását. Eleinte minden remekül simán. ment, de később a szép Tina unalmasnak vélte a csendes vidéket, és a városba, fénybe, pompába, szórakozásra vágyott. Vissza akart menni Jamaicaba leányával együtt. Veszekedni kezdtek, egyre több lett a feszültség kettejük között, mig, egy szép napon, Tina úgy dühbegurult, hogy egy doboz szeget vágott szerelme arcába, és egy jókora vasruddal rohant neki. Timothy Franklin egész testében sajgott a fájadolmtól, Tina körme még az ágyékát sem kímélte, vérző arccal csavarta ki, a támadó vadmacska kezévől, a vasrudat és viszszavágott. Tina elterült, mintha az orravére folyna, gondolta Franklin, de lélegzetét visszanyerve, rémülten tapasztalta, hogy a szép szerető, örökre elcsendesedett. Meghalt, suttogta rémülten. Aztán jött a “tökéletes” ötlet. Az éjjel csendjében, egy virágágy alá temette Tinát, mert szép, igazi keresztény temetést” szánt neki. Aztán barátainak és üzlettársainak azt mesélte, hogy Tina Strauss megszökött egy másik férfivel. Két hónappal később, Franklin Jamaicaba utazott, onnan két táviratot | adott fel, Tina nevében és aláírásával, egyiket Tina ügyvédjének, a másikat a szerencsétlen asszony édesanyjának, amelyben mindkettőjüket arról biztosítja, hogy “remekül szórakozik.” Otteringtonban pedig terjedt a pletyka, megindult a találgatások özöne, hol lehet a szépasszony, mi is történhetett az ódon ház lakóival ? Valaki arról is gondoskodott, hogy a rendőrség figyelmét odairányitsa. Egy napon, aztán megjelent a Scotland Yard szemfüles defektiv je, Arthur Harrison. Mrs. Strauss után érdeklődött. Franklin e1 óadta a szomorú történetet, Tina elhagyta, mondogatta megtört szívvel, de a homlokán megjelenő izzadságcseppek és kísérteties arckifejezése láttán, a detektív, biztosra vette: gyilkosságról van szó. Ezr a gyanúját, Harrison, közhite főnökével. De hogy lehet ezt a feltevést bizonyítani? Mrs. Strauss Jamaicából táviratozott, Franklin, ugyan gyanúsan viselkedett, de nem minden izzadó ember gyilkos is egyúttal? A nyomozás váratlanul eredményre vezetett. Franklin útlevelének jamaicai dátuma és a táviratok dátuma egybevágó volt. Timothy Franklin, az eredményes üzletember, szembesítéskor ellenállás nélkül, mindent bevallott. A tárgyaláson azonban mindent megpróbált, hogy ártatlanságát önvédelemmel bizonyítsa. Elmondta, megható szavakkal, mennyire szerelmes volt az asszonyba, hogy féltette és dédelgette. Ugyanakkor drámaian ecsetelte az asszony lobbanékony, hirtelen természetét. Amikor az esküdtszék végighallgatta a halottkém jelentését arról, hogy a szép Tina milyen állapotban került a virágágy mélyére, mindenkiben elhült a vér. A hiven szeretett asszony holttestén a következő sérüléseket állapította meg a rendőrorvos: koponya törés, törött or, törött arc-csont, törött állkapocs. A nyakán erős zsineg volt a szája be volt tömve. Arca, a felismerhetetlenségig, szét volt roncsolva, a szép Tina fogorvosának a segítségével állapították meg személyazonosságát. Önvédelem? — Nem! gyilkosság: és semmi esetre sem tökéletes. A San Franciscóban, a közelmúltban lezajlott, óriási méretű, tömegtüntetés során, Marcy Taylor, (25 éves), magához ölelve mentette meg az égő amerikai zászlót, amelyet a tüntetők meggyujtottak. Marcy teljes meggyőződéssel helyteleníti az efajta túlkapást. MIT MOND A PSZICHIÁTER? Ojai Calif. — A két éves Shawn Baugher örömmel itatja ’’Sergeant’’' nevű kutyáját, bár a kutyus könnyebben éri el az itatőt, spint gazdája. TANULJUNK MEG PIHENNI NEW lrORK - Az amerikaiak nem tudnak igazán pihenni, és valójában ettől szenvednek, állapította meg Dr. Lawrence Kolb, a N. Y. State Psychiatric Institute igazgatója. Dr. Kolb a következőkben fejtette ki nézeteit: “Tény az, hogy nagyon sokan, egyszerűen belebetegednek, ha csak arra gondolnak “szabad idő”, mert nem tudják mit is csináljanak. A férfiak hétvégi fejfájása nagyon gyakori csupán ennél az oknál fogva; nincs mit csináljanak, szabad idejüket képtelenek felhasználni. Az asszonyoknál általános levertségben és kedvetlenségben jelentkezik ugyanez. ■ Ennek egyrészt a nevelés az oka. A legtöbb gyermek, még ma is, abban a hitben nő fel, hogy a munka jelent mindent. Senkisem tanítja őket arra, hogyan kell pihenni, hogyan kell kipihennie magát, és hogy mire való a szabadidő? Legtöbb amerikai azt hiszi, hogy bizonyos sportok üzése pihenésnek számit. Ez óriási tévedés. A golf, tenisz, kuglizás, kézilabda és a baseball versenyszerű játéknak minősíthető, és mindennemű versengés kizárja a belső felengedés, az igazi pihenés feltételeit. Az asszonyok általában bridzsezni szoktak a kikapcsolódás nevében, de ez sem helyes. A bridzs szintén vetélkedő játék, és az igazi kikapcsolódást csak úgy érhetjük el, ha minden feszültségtől mentesítjük magunkat. Az előbb említett sportok és a bridzs is állandó feszültségben tart bennünket még akkor is, ha nem versenyszerűen iizzük. Mindaddig, amíg az- emberek belátják azt, hogy a szabad idő nem a kompetitiv munka helyettesítésére, hanem teljes kikapcsolódásra szánt időszakot jelent, lelkileg és testileg sínylődni fognak.” Dr. Robert Jean Campbell III, a new yorki St. Vincent kórház másodigazgatója a következő megjegyzéssel toldotta meg Dr. Kolb megállításait : “Dr. Kolb nézeteit teljes mértékben osztom, a témához még azt a megállapításomat szeretném hozzáfűzni, hogy az amerikaiak alapvető- nehézséggel küzdenek akkor, amikpr pihenni képtelenek. Ez az alapvető probléma agy határozható meg, hogy a. US öröm-ellenes, élvezet-ellenes. A nemzeti erkölcs szinte; azt diktálja, hogy elsősorban- dolgozni és szenvedni kell ahhoz, hogy kiérdemeljük az örömöt. Ez a nemzeti szemléleti- mód alapvetően téves, és meg kellene változtatni azért, hogy Amerika a kipihent, nyugodt emberek társadalmává vál- I jék.”
