Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-27 / 21. szám

14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, May 27, 1971 A ' “TÖKÉLETES” GYILKOSSÁG SZÉP TEMETEST SZÁNTAM NEKI, - MOTYOGTA A GYILKOS LONDON — Timothy Franklin, 43 éves angol üz­letember azt hitte, tökéletes gyilkosságot produkált, de kí­sérteties arckifejezésével elá­rulta magát. Összetörtén, sír­va, jajveszékelve mondta el vallomását a bíróságon, amely nem más, mint egy modern rémtörténet. Franklin jólkereső, Ötte­­rington-i üzletember volt. Egyik üzleti útja alkalmával találkozott a szép és kacér Mrs. Tina Straussal Jamaicá­ban Tina elvált asszony volt, könnyüvérü és temperamentu­mos. Nagy szerelem lett a fu­tó ismeretségből és elhatároz­ták, hogy Angliába visszatér­ve összeköltöznek; Tina 16 éves leánya, Claire Louise és Franklin. így is lett. Otteringtonban kibéreltek egy furcsa kinézésű, öreg há­zat, amelyben Timothynak külön lakosztálya volt. Erre azért volt csupán szükség, hogy Mr. Straus ne szüntesse meg a tartásdij folyósítását. Eleinte minden remekül si­mán. ment, de később a szép Tina unalmasnak vélte a csen­des vidéket, és a városba, fénybe, pompába, szórakozás­ra vágyott. Vissza akart men­ni Jamaicaba leányával együtt. Veszekedni kezdtek, egyre több lett a feszültség kettejük között, mig, egy szép napon, Tina úgy dühbegurult, hogy egy doboz szeget vágott szerelme arcába, és egy jókora vasruddal rohant neki. Timo­thy Franklin egész testében sajgott a fájadolmtól, Tina körme még az ágyékát sem kímélte, vérző arccal csavar­ta ki, a támadó vadmacska kezévől, a vasrudat és visz­­szavágott. Tina elterült, mintha az orravére folyna, gondolta Franklin, de lélegze­tét visszanyerve, rémülten ta­pasztalta, hogy a szép szere­tő, örökre elcsendesedett. Meghalt, suttogta rémülten. Aztán jött a “tökéletes” öt­let. Az éjjel csendjében, egy virágágy alá temette Tinát, mert szép, igazi keresztény temetést” szánt neki. Aztán barátainak és üzlet­társainak azt mesélte, hogy Tina Strauss megszökött egy másik férfivel. Két hónappal később, Franklin Jamaicaba utazott, onnan két táviratot | adott fel, Tina nevében és aláírásával, egyiket Tina ügy­védjének, a másikat a szeren­csétlen asszony édesanyjá­nak, amelyben mindkettőjüket arról biztosítja, hogy “reme­kül szórakozik.” Otteringtonban pedig ter­jedt a pletyka, megindult a találgatások özöne, hol lehet a szépasszony, mi is történhe­tett az ódon ház lakóival ? Va­laki arról is gondoskodott, hogy a rendőrség figyelmét odairányitsa. Egy napon, az­tán megjelent a Scotland Yard szemfüles defektiv je, Arthur Harrison. Mrs. Strauss után érdeklődött. Franklin e1 óad­ta a szomorú történetet, Tina elhagyta, mondogatta megtört szívvel, de a homlokán meg­jelenő izzadságcseppek és kí­sérteties arckifejezése láttán, a detektív, biztosra vette: gyilkosságról van szó. Ezr a gyanúját, Harrison, közhite főnökével. De hogy lehet ezt a feltevést bizonyítani? Mrs. Strauss Jamaicából távirato­zott, Franklin, ugyan gyanú­san viselkedett, de nem min­den izzadó ember gyilkos is egyúttal? A nyomozás várat­lanul eredményre vezetett. Franklin útlevelének jamai­cai dátuma és a táviratok dá­tuma egybevágó volt. Timo­thy Franklin, az eredményes üzletember, szembesítéskor ellenállás nélkül, mindent be­vallott. A tárgyaláson azon­ban mindent megpróbált, hogy ártatlanságát önvéde­lemmel bizonyítsa. Elmondta, megható szavakkal, mennyire szerelmes volt az asszonyba, hogy féltette és dédelgette. Ugyanakkor drámaian ecse­telte az asszony lobbanékony, hirtelen természetét. Amikor az esküdtszék vé­gighallgatta a halottkém je­lentését arról, hogy a szép Tina milyen állapotban került a virágágy mélyére, minden­kiben elhült a vér. A hiven szeretett asszony holttestén a következő sérüléseket állapí­totta meg a rendőrorvos: ko­ponya törés, törött or, törött arc-csont, törött állkapocs. A nyakán erős zsineg volt a szá­ja be volt tömve. Arca, a fel­­ismerhetetlenségig, szét volt roncsolva, a szép Tina fogor­vosának a segítségével állapí­tották meg személyazonossá­gát. Önvédelem? — Nem! gyil­kosság: és semmi esetre sem tökéletes. A San Franciscóban, a közelmúltban lezajlott, óriási méretű, tömeg­­tüntetés során, Marcy Taylor, (25 éves), magához ölelve mentette meg az égő amerikai zászlót, amelyet a tüntetők meggyujtottak. Marcy teljes meggyőződéssel helyteleníti az efajta túlkapást. MIT MOND A PSZICHIÁTER? Ojai Calif. — A két éves Shawn Baugher örömmel itatja ’’Sergeant’’' nevű kutyáját, bár a kutyus könnyebben éri el az itatőt, spint gaz­dája. TANULJUNK MEG PIHENNI NEW lrORK - Az ameri­kaiak nem tudnak igazán pi­henni, és valójában ettől szen­vednek, állapította meg Dr. Lawrence Kolb, a N. Y. State Psychiatric Institute igazga­tója. Dr. Kolb a következőkben fejtette ki nézeteit: “Tény az, hogy nagyon so­kan, egyszerűen belebeteged­nek, ha csak arra gondolnak “szabad idő”, mert nem tud­ják mit is csináljanak. A férfiak hétvégi fejfájása nagyon gyakori csupán ennél az oknál fogva; nincs mit csi­náljanak, szabad idejüket képtelenek felhasználni. Az asszonyoknál általános levertségben és kedvetlenség­ben jelentkezik ugyanez. ■ Ennek egyrészt a nevelés az oka. A legtöbb gyermek, még ma is, abban a hitben nő fel, hogy a munka jelent min­dent. Senkisem tanítja őket ar­ra, hogyan kell pihenni, ho­gyan kell kipihennie magát, és hogy mire való a szabad­idő? Legtöbb amerikai azt hiszi, hogy bizonyos sportok üzése pihenésnek számit. Ez óriási tévedés. A golf, tenisz, kug­lizás, kézilabda és a baseball versenyszerű játéknak minő­síthető, és mindennemű ver­sengés kizárja a belső felen­gedés, az igazi pihenés felté­teleit. Az asszonyok általában bridzsezni szoktak a kikap­csolódás nevében, de ez sem helyes. A bridzs szintén vetél­kedő játék, és az igazi kikap­csolódást csak úgy érhetjük el, ha minden feszültségtől mentesítjük magunkat. Az előbb említett sportok és a bridzs is állandó feszült­ségben tart bennünket még akkor is, ha nem versenysze­rűen iizzük. Mindaddig, amíg az- embe­rek belátják azt, hogy a sza­bad idő nem a kompetitiv munka helyettesítésére, ha­nem teljes kikapcsolódásra szánt időszakot jelent, lelki­leg és testileg sínylődni fog­nak.” Dr. Robert Jean Campbell III, a new yorki St. Vincent kórház másodigazgatója a kö­vetkező megjegyzéssel toldot­ta meg Dr. Kolb megállítá­sait : “Dr. Kolb nézeteit teljes mértékben osztom, a témához még azt a megállapításomat szeretném hozzáfűzni, hogy az amerikaiak alapvető- ne­hézséggel küzdenek akkor, amikpr pihenni képtelenek. Ez az alapvető probléma agy ha­tározható meg, hogy a. US öröm-ellenes, élvezet-ellenes. A nemzeti erkölcs szinte; azt diktálja, hogy elsősorban- dol­gozni és szenvedni kell ahhoz, hogy kiérdemeljük az örömöt. Ez a nemzeti szemléleti- mód alapvetően téves, és meg kel­lene változtatni azért, hogy Amerika a kipihent, nyugodt emberek társadalmává vál- I jék.”

Next

/
Thumbnails
Contents