Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-27 / 21. szám

Í9 ^dal magyar Híradó Thursday. May 27, 1971 BUDAPESTI JEGYZETEK: A MAGYAR TEHETSÉG A MÁTYÁS-TEMPLOM MÁSIK TÖRTÉNETE A Mátyás-templomnak két története van. Az egyiket •útikönyvekben olvashatjuk: nagy királyok nevéhez, ural­kodásához, történelmi kor­szakokhoz, országot érintő eseményekhez fűződik. Koro­názásokról, királyi esküvők­ről, látványos építkezésekről és még látványosabb pusztí­tásokról szól ez a történet IV. Béla uraolkodásától egészen a múlt század derekáig. És- van egy másik, szeré­nyebb története is. Ezt nem tartalmazzák útikönyvek, is­merni is kevesen ismerik. Do­kumentumait, eseményeit szá­raz műszaki leírások, terv­rajzok, vázlatok őrzik. Ez is építkezésekről szól, ha nem is olyanról, mint Ká­roly Róbert vagy Nagy Lajos idején, ha nem is olyan lát­ványos, mint a Mátyás-kora- Ibeli. Nem építettek hozzá újabb tornyot és nem fog­ták körül épületekkel, mint I. Lipót jezsuitái. Tisztelettelje­sebben kezelték építészeti ér­tékeit, jobban megbecsülték mindazt, amit az előző száza­dok hátrahagytak. Ezekről az építőkről nem is neveztek el sem tornyot, sem kaput. Pedig ez a másik tör­ténet, a templom-rekonstruk­ciók, helyreállítások történe­te éppúgy magán viseli a kor társadalmának szokásait, sa­játosságait, éppúgy fellelhető •benne a helyreállítást vezető épitész egyénisége, szakmai tudása, mint korábban. Ennek a másik történetnek köszönhetjük, hogy a Mátyás­templom ma teljes pompájá­ban áll a Várhegyen, fehéren és minden izében vibrálhat, égbe szökve és cseppenként visszahullva, mint egy kőből emelt vizoszlop. Tarka tetős, mint a Szampo, a csodama­lom. Színes, belső falait, sej­telmes belső zugait s az egy­szerű középkori falmaradvá­­xjyokat százak csodálják. Nincs nap, hogy ne állna előt­te valamilyen messziről jött autóbusz, fényképezőgépeket káttogtatva ne járná körül tu­ristacsoport. Leglátogatottabb műemlé­künk. Művészettörténeti, épí­tészeti érdekességeit, táblák, feliratok és várostörténeti le­írások hirdetik, most mégis inkább a másik történetről es­sék szó. — A helyreállitás alapelvei szerint jelenleg a templom a Schulek Frigyes által helyre­állított állapotot mutatja. De ahhoz, hogy ez az álla­potot pontosan vissza tudják állítani, tanulmányozni kel­lett, mit őrzött meg a közép­kori templomból Schulek, és mivel egészítette ki a meg­levő maradványokat. Ez a ta­nulmány egy sor téveszmét oszlatott szét. Tisztázódott, hogy Schulek sokkal jobban tiszteletben tartotta a tem­­! plom középkori emlékeit, mint ahogy a köztudatban élt. So­kan még ma is ekletikus alko­tásnak tartják a templomot. A helyreállitás során megta­lálták azokat a ládákat, mely­ben Schulek Frigyes össze­gyűjtötte és elraktározta a templom középkori köveit. Munkásságát három külön vá­lasztható részre lehet bontani: ahol lehetett, megőrizte a kö­zépkori állapotot. A barokk korban épített kupolát lebon­tatta és kiszabadította a fala­kat a környező jezsuita ko­lostor fogságából. A körülfa­lazott külső homlokzatot pe­dig az eredetinek megfelelően helyreállította. Ismét három hajós, gótikus belső teret ka­pott a templom. Ahol hiá­nyoztak az eredeti falak, osz­lopfők, ott az épen maradt részek alapján rekonstruált. A multszázadi francia müem­­lékhelyreállitási iskola sze­rint ugyanis a rekonstruált épület nem maradhatott csor­ba kövekkel, s ahol ilyen volt, valamennyit kijavították, új­ra faragták. Harmadik, talán legismertebb tevékenysége abból állt, hogy újat terve­zett: ő tervezte többek közt az északi karzatrészt a góti­kus tornyot és Székely Ber­talannal együtt a belső orna­mentikát. A templom falfestése, sec­­cói részbe nelpusztultak. Sze­rencsére az időközben előke­rült Schulek - hagyatékban megtalálták a falfestmények kartonvázlatait, terveit és korabeli fotókat, amelyek alapján helyre tudták állítani a festményeket. Az eredeti­hez ragaszkodtak a színek ben is. 1936-42 között átfes­tették a templomot, de a vil­lanyvezetékeknél a drótok alatt megtalálták az eredeti színeket. Ezeket a keskeny csikókat és a festés néhány milliméteres kihagyásait hasz nálták fel az eredeti színek meghatározásához. A festmé­nyeken “tanurészeket”, jelzé­seket hagytak a szakemberek­nek. Vékony vonalak mutat ják, meddig eredeti a festés, hol egészítették ki a vázlatok alapján. A templom igen nagy láto­­gatottságu. Gyakran tarta­nak benne hangversenyeket és a kilehelt pára az erősen lehűlt falakban és falakon megfagy. Hirtelen robbaná­sokhoz hasonlóan rongálja a mikroszkopikus falszemcsé­ket. Elsősorban a gyakori hőingadozás árt a templom belső festményeinek. Most folynak a garanciális javítások, most volna idősze­rű megoldani ezt a régóta hú­zódó problémát. A vidéki mü­­emlékhelyreállitások során er­re már találtak megoldást. Hiba lenne, ha a 13 millió fo­rint költséggel helyreállított templombelsőt egy viszonylag kisebb értékű megoldatlan fűtés veszélyeztetné. Fekete Judit Héviz — országos jelentőségű gyógyhely HÉVÍZ — Az egészségügyi miniszter engedélyezte Héviz nagyközség számára a gyógy­hely- és üdülőhely megneve­zés használatát és a gyógy­helyet országos jelentőségű­nek minősítette. A miniszteri határozat egyben kijelölte a gyógyhely védett területeit és védőövezetét. Védett terü­let az Állami Gyógyfürdő te­rülete, kivéve az idegenfor­galmi szálló építésére áten­gedett körülbelül egy katasz­­trális holdat, a BM, a postás és a bányászüdülő, valamint a SZOT-szanatórium és a Honvéd-üdülő. A gyógyhelyet körülvevő teljes üdülőhelyi terület alkotja a védőövezetet, amelynek határai egybeesnek az üdülőhely határaival. Hirdessen lapunkban! Nevessünk BÍRÓSÁGON A biró megkérdezi a tanút, aki történetesen egy közép­korú hölgy: — Hány éves? — Ezt kötelező megmon­dani, biró ur? — Természetesen! — Az előttem valló tanú is megmondta ? — De még mennyire! — Nos, én jó három-négy évvel vagyok fiatalabb ... ÁRUHÁZBAN — Parancsoljon! — mond­ja a csinos ki.szolgái1 ónő a vevőnek. — Valami ajándékot sze­retnék vásárolni a feleségem­nek. — Érdekelné önt egy szép, áttetsző anyagból készült, mélyen kivágott hálóing? — Nagyon. De előbb sze­retnék venni valamit a fele­ségemnek. Száz éve dolgozik egy fazekas dinasztia A közeljövőben megrende­­í zésre kerülő dortmundi kiál- I litáson a szekszárdi Síéig Ist­ván cserepes, a sárközi nép­művészet legjobb művelője, aki több mint két évtizede a népművészet mestere, a hely­színen mutatja be a sárközi edények készítését. A Steig-dinasztia megalapí­tója csaknem száz esztendő­vel ezelőtt, a nagyapa volt, akit a fia, majd az unokája, a mai mester követett. Nincs baj az utánpótlással sem: Ágnes lánya és veje, Jaszeno­­vics Géza népi iparművészek vele együtt dolgoznak a szek­szárdi műhelyben. Steig Ist­ván jövőre üli meg munkás­ságának fél évszázados jubi­leumát és erre valami ma­radandót szeretne alkotni. — A Sárköz régmúltját fel­táró mórágyi motívumok uj­­raköltésével, felújításával, a 18-ik századig visszamenőleg, uj hangot igyekeztünk meg­ütni a magyar népi kerámiá­ban. Öt évvel ezelőtt tovább I gazdagodott a forma- és moti­­vumkincsünk a felszínre ke­rült, 17-ik és 18-ik század elejei, cseréptöredékek segít­ségével, amelyeket a szek­szárdi múzeumban állítottak ki. Üzent a régmúlt; a ese­­réptöredékekből követni tud­tuk az- akkori színvilágot is. Régi parasztbutorokkal, használati tárgyakkal felsze­relt házimuzeumot őriz ottho­nában, a szekszárdi Steig ház­ban, ahol az anya tej jel szívta magába a korongolás művé­szetét. Hagyományos szemes kályha áll a muzeumszobá­­ban, melynek szeme még ko­rongon születtek. Talán nincs is sehol mása, csak a nép­rajzi múzeumban. Nemcsoda hát, ha minden évben több száz bel- és külföldi látoga­tója akad a Steig-féle házi­­muzeumnak ,fotózzák, filme­zik. Épp úgy, mint a mestert, munka közben, amint keze alatt készül a sárközi edény, amelynek minden egyes da­rabjában ott van a kézjegye a Sárköz szerelmesének. OLÁH ÉVA: ZÁPOR Dús párafelhő, Száll a kert, csillámpalával irt virág és zöld levél, rubintkövet villant a fü, s a harcias hernyósörény, a szivárvány övén madár csapódik át, letérdepel a gally, s egy gomb piros kört leng, kis glóriát, köpenyemről zápor pereg és sok-sok év, nézem az ösvényt, mintha megvolna még. Gén. -Lón Nol (bal oldalt) aki lemondott a cambodiai miniszterelnök­ségről miután agyvérés érte, visszatért hivatalába. Övé a cim de az igazi hatalmat átengedte Gén. Sisowath Sirik Mataknak( jobboldalt).

Next

/
Thumbnails
Contents