Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-20 / 20. szám
MAGYAR HÍRADÓ 6. oldal Thursday,; May 20, 1971 UTAZÁS AZ AMERIKAI NŐ KÖRÜL Irta: SÁGI PÁL Eszemágában sincs tengelytakasztani az ujfeministákkal, mert könnyen úgy járhatok, mint szegény Zubin Mehta, a losangelesi filharmonikusok nemzetközi hirü karnagya, akit megpiketteltek és Az ÉV Férfi-Soviniszta Zenei Disznója cimet akasztották rá pusztán azért, mert valami ártalmatlan megjegyzést merészelt tenni a zenekarban működő zenész hölgyekre. Szóval nem akarom, hogy megcibálják a fülemet, azért mégis megmondom: ha tudni szeretném, hogyan él és hová tart az amerikai nő, mégsem az ujfeministákat kérdezem meg. Inkább a népszámlálási hivatal és az analitikusok véleményét vetem össze, hogy képet kapjak róla. Amilyen izgató a téma, olyan izgalmas a kép: fények és árnyak játszanak rajta. Az amerikai nő ma egyre nagyobb számban megy dolgozni, egyre nagyobb számban iratkozik be főiskolára, egyre több él magányosan, egyre több válik el és egyre több éli túl a férjét. Ez a nem is túlságosan hosszú mondat fest képet arról: hogyan él az amerikai nő. De nem érdektelen szem ügyre venni a részleteket. Ötmillióval több a nő mint a férfi. 104 millió nőre csak 99 millió férfi jut. De nem mindenütt egyforma ez a különbség. A nyugati államokban, ahol valaha, a pionír időkben kevés volt a nő, százalákszerüen ma is valamivel kedvezőbb az arányszám. Sőt Alaszkában, fent magas Északon nőhiány van: 107 férfire csak 100 nő jut. Ez azon- * * Az elmúlt hét egyik legfontosabb politikai fejleménye Anwar el-Sadat egyiptomi elnök, Nasser utódja, ellenfeleinek likvidálása volt. Sadat egy merész mozdulattal a sarokba szorította riválisait, köztük Aly Sabry szovjetbarát alelnökö-:. Ezcel a lépéssel Sadat, csakúgy mint elődje Nasser a mester politikus, azt akarja bizonyítani, hogy vaskézzel fog kormányozni és nem fél a következményektől. Eddig nem sok félni valója vari, mert a tömegek ebben a pillanatban mellette vannak. Hogy meddig, azt a közeljövő fogja megmutatni . . . * sjc $ A gazdasági vonalon a dollár nemzetközi értékének, a csökkenése majdnem pánikot idézett elő a pénzpiacon. A spekulánsok mintha összebeszéltek volna, rohamot intéztek a dollár és annak aranyfedezete ellen. Az európai erőpróba nem ártott a dollár vásárló erejének, sőt megint csak azt bizonyította, hogy habár az Egyesült Államok túl sokat költ a vietnami háborúra, a dollár még mindig a legszilárdabb pánzegység a világon és nincsen olyan nemzetközi gazdasági kombináció, amely a pénzegységünk iránti bizalmat meg tudná ingatni. :■< :jc :J: A belföldi vonalon a postai szállítási árak emelése a hét legfontosabb eseménye. A postai díjszabás emelése megint csak egyes kongresszusi vezető felelőtlenségét bizonyitja. Mialatt saját levezetők felelőtlenségét bizonyitja. Mialatt saját leélvez, addig az átlag amerikai polgár vasárnap óta 20 százalékkal több bélyeget kénytelen levelére ragasztani. Mondanunk sem kell, hogy a postai díjszabás emelése súlyosan fogja érinteni azokat a lapokat és folyóiratokat, amelyek a postai szállításra vannak utalva. ban nem változtat a lényegen, hogy általában mégis több a nő. Legkirívóbb a különbség New Yorkban. Ott 100 nő csak 82 férfi közül válogathat, ha férjhez akar menni. Az adatok azonban azt mutatják, hogy nem nagyon sietnek a férjhezmenéssel. Éppen ellenkezőleg. 10 évvel ezelőtt statisztikai átlagban a lányok 20 éves korukban mentek férjhez. Ma 21 év körül jár az átlag. A 10 évvel előbbihez képest emelkedett a házasságok száma. A férfi-hiány éllenére 100 nő közül csak 5 marad végleg vénkisasszony. Vagyis a lakosságnak körülbelül 10 százaléka házasságot kötött. Igaz, hogy a válás is több volt: 660 ezer. Majdnem minden három házasságra egy válás jutott. A születések számában is változást hoztak az utóbbi évek. Több lett a mama-korba került nő. Éveken át lefelé ment a születések görbéje. Később, alacsonyabb szinten ugyari, de állandósult Tavaly már növekedett. Az egy nőre eső arány azonban mégis csökkent. A szegény és a jómódú vagy gazdag családokban valamivel több gyermek született mint azelőtt, a középosztálybeli családokban kevesebb. Különösen az egyetemi végzettségű feleségek kerülik az anyaságot, És még valami a biológiai adatokhoz: a nők életkora meghosszabbodott, átlagban 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak. További adat a nőkről : emelkedik a házasságon kivül született gyermekek száma. A leány-anyák között sok a 20 éven aluli. Egy esztendő alatt 339 ezer törvénytelen gyerek született. Ebből 184 ezer néger, 155 ezer fehér. A néger lányok sorában valamivel csökkent, a fehérek között valamivel növekedett az arány. A szociológusok főként a szabadabb, kötetlenebb életformával, a liberálisabb társadalmi felfogással magyarázzák, hogy több a törvénytelen gyermek. Más szociológusok és az egyházak sok képviselője azokat a szociológusokat, pszichológusokat, egyetemi tanárokat és nem utolsósorban írókat teszik felelőssé, akik túlságosan a szekszuális élet szabadsága felé terelték a fiatalság érdeklődését. A házassági tanácsadók viszont azzal vigasztalódnak, hogy a házasságon kívüli szülések nem szaporodtak anynyira, mint amennyire a házasságkötések. A sok házasság ellenére az amerikai nők nagyrésze mégis magányos. A magányosan élő felnőtt nők száma 10 év alatt 50 százalékkal emelkedett. Ma több mint 7 és félmillió felnőtt nő él egyedül vagy lakótársnővel, aki nem rokona, nem hozzátartozója. Legtöbbjük 65 éven felüli. Utánuk rögtön a 20—34 év közötti korcsoport következik. Ezekből nagyon sok az elvált vagy különváltan élő. Az analitikusok szerint ez azt bizonyitja, hogy az amerikai nő el tudja tartani magát. Nem szorul arra, hogy mindenáron férjhezmenjen csak azért, hogy férje legyen, aki eltartja. Ami a munkát illeti, a dolgozó nők száma az utóbbi évtizedben nagy mértékben növekedett. Egyre több jutott munkához. Ezt egyrészt a technika fejlődése hozta magával.. A nőket nem vették fel nehéz munkára, amihez testi erő kellett. A hatvanas években a mezőgazdaságot és az ipart gyors ütemben, fokozott mértékben gépesítették. Egyszerűbb és főként könnyebb lett sok munka. Ez a nőknek kedvezett. A hatvanas években 14 millió uj munkalehetőség nyílt. Ebből több mint a fele, 8 és félmillió nekik jutott. Persze azért ma is a legkönnyebb munkákban vezetnek. Minden négy irodai állásból háromban nő dolgozik. Azonfelül, hogy a gépek könnyebbé tették a munkát, még néhány más magyarázata is van annak, hogy több nő dolgozik. Nagyon sok 35—45 év közötti feleség gyermekei már annyira felcseperedtek, hogy nem szorulnak állandó mamai gondozásra és az anya visszament dolgozni vagy legalábbis részidős munkát vállalt. Sok alacsony jövedelmű családban munkába kellett menni az aszszonynak, mert szükség van a keresetére. Más feleségeket — legalábbis igy mondják a pszichológusok — nem az anyagi kényszer hajt munkába, hanem az elégtétel érzése, hogy megállnak a maguk lábán. Különösen az intellektuelek, ügyvédek, orvosok felesége között sok az ilyen. A pszichológusok azt mondják róluk: szűk nekik a háztartás. A háztartási gépek elszaporodása és a féligkész vagy mélyhűtött kész ételek nagy választéka is lehetőséget adott a nőknek, hogy munkába menjenek. A gép és a kész étel megkönnyítette a háziasszony otthoni munkáját. Az egyik kutatóintézet kimutatása szerint a háziasszony a kész, félig kész és konzerv ételekből 32 perc alatt négyfogásos vacsorát tálalhat, aminek a főzése-sütése egyébként 2 óra 41 percig tartana. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nő könnyebben vállaljon munkát akár anyagi szükségből akár azért, mert “szűk neki a háztartás”. De az iskolázottságnak is köze van a lehetőségekhez. Egyre több az olyan munkakör amihez több intelligencia kell. És a nők előretörtek az iskolázottságban. A legalább négy középiskolát végzett fehér nők száma 65 százalékról nyolcvanra, a négereké negyvenről hatvanegyre emelkedett. Még feltűnőbb a nők előretörése a főiskolákon. A főiskolát végzett férfiak száma néhány év alatt megduplázódott, a nőké azonban 160 százalékkal ugrott felfelé. Mindent egybevetve, George Brown a népszámlálási hivatal igazgatója azt mondja: a nők helyzetében tapasztalható szociológiai változások arra mutatnak, hogy az amerikai nő gyors ütemben közeledik a teljes egyenjogúság felé. A haladó szociológusok és politikusok egy része nem osztja a véleményét. Főként azt kifogásolják, hogy még mindig alig van jelentős szerepük a politikai életben és keveslik a vezető pozícióban lévő nőket a közhivatalokban. Az ujfeministákaak azonban minden ami eddig történt vagy folyamatban van, kevés és lassú. Sokkal többet és expressz-sebességet követelnek, sokszor nagy lármával. Az már a nőktől függ, hogy velük együtt lármáznak, tüntetnek, pikettelnek vagy kevesebb handabandázással, de annál kitartóbb igyekezettel lépésrpllépésre nyomulnak előre és hódítják el a hadállásokat a férfiaktól, akik — végeredményben nem is ellenségeik. DEBRECZENI JÓZSEF: ANYANYELVEM E csupaszivet, e hívón hangzót, E gazdagot, kit kincse felvet, Ezt a játékos, zengő harangszót, Ismerem-e vajon e nyelvet? Balassa vallott, Vajda verselt, Dózsa kiáltott, Mikszáth irt ezen; Arany tündöklött, Csokonai perzselt; Értem-e már, vagy még csak élvezem? Szonett harmata, balzsamir, Gondolat kelyhe: kegyszer. Anyám éneke: anyanyelvem, Megtanullak-e egyszer? Vagy végzetem talán, hogy véled Rajongó harcom hasztalan harcolom, S úgy némulok el majd húszezer Szegény szavammal gégeporcomon . . .
