Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-29 / 17. szám
14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ■% A MÉRNÖK, AKI HÁROM FELESÉGET SOKNAK TALÁLT — ÉS EZÉRT KETTŐT MEGGYILKOLT A magas, szőke, kopaszodó férfi feszülten hallgatta a tanúvallomásokat. A birósági tárgyalóteremben a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Teljes mértékben érthető volt, hogy a férfit miért érdekelték a tanúvallomások: végtére is, róla volt szó.. A tárgyalás Münchenben (Nyugat-Németország) zajlott le. A magas kopaszodó férfi volt az ügy vádlottja: 38 esztendős volt, Joachim Müliernek hívták, mérnök volt. Müllert részint azzal vádolták, hogy ugyanabban az időpontban három felesége volt. Másrészt pedig azzal vádolták (és tagadhatatlanul, ez volt a súlyosabb), hogy a három feleség közül kettőt meggyilkolt. Müller feszült figyelemmel , hallgatta a tanúvallomásokat. Az egyik tanú, egy hentesmester, elmondotta: Müller egy ízben kölcsön kérte tőle húsvágó bárdját, azzal az indokolással, hogy otthon húst. akart feldarabolni. Később kiderült: Müller egyáltalában nem hazudott: húst darabolt fel, a “hús” azonban nem volt más, mint, második felesége. Müller előzőleg megfojtotta az asszonyt. Illetőleg, a törvényszéki orvosi vizsgálat megállapítása szerint, egyáltalában nem lehetetlen, hogy az asszony még életben volt (ha nem is eszméleténél), amikor Müller a feldaraboláshoz hozzákezdett. Müller — igazi mérnök módjára — rendszeresen, szisztematikusan dolgozott. Először a lábakat darabolta fel, azután pedig a törzset, végűi a nyaknál leszelte a fejet. A hulla darabjait összesen három utazóbőröndbe csomagolta. A bőröndöket három napig a lakásában tartotta, azután felfeszitette a padlót, a bőröndöket a lyukba rejtette és a padlódeszkákat viszszatette. Müller a szomszédoknak azt mondotta, hogy felesége, Gertrud, édesanyjához utazott látogatóba, Stuttgartba. A hentesmester beszélt és Müller szeme előtt éles fénynyel vilióztak az emlékek. Három hét múlva feleségével együtt ő maga költözött Stuttgartba. Ez a feleség a harmadik felesége volt. — Ö volt az egyetlen, akit igazán szerettem — gondolta Müller nagyon halványan és távolian a birósági tárgyalóteremben, miközben a többi vádoló tanú kihallgatására került a sor. Müller a múltra gondolt, az első feleségre, akit szintén meggyilkolt. Az első feleséget még a második feleség előtt gyilkolta meg. Abban az idő7 ben egyszerre három felesége volt, de az igazi, az egyetlen a harmadik volt, effelő) Müliernek nem volt kétsége. Abban az időben, amikor egyszerre és egyidöben három felesége volt, Müller hirtelenül elviselhetetlennek találta az első feleséget. Úgy érezte, hogy két feleséget még csak el tudna valahogyan viselni, de három feleség között “pendlizni” — az már elviselhetetlen. S ekkor, egy este, amikor az ágyban feküdtek, Müller megfojtotta az asszonyt. Puszta kézzel fojtotta meg, mint ahogyan az ember egy viperát megfojt. Előzőleg szeretkeztek. Az asszony akarta, Müliernek .sem volt ellene kifogása, mert Mária — annak ellenére, hogy időnkint elviselhetetlennek találta — nagyon szép asszony volt. Müller visszaemlékezett a jelenetre most, a birósági tárgyaló-teremben . . Mária mellette feküdt az ágyban és a szerelem után halkan nyöszörgött. Müller föléje hajol és két kezét a nyaka köré tette, ujjait a nyakra fonta. Mária egyideig — nagyon rövid ideig — vergődött, azután elcsendesült. Később kihullott nyelve a szájából: a nyelv kék és élettelen volt. Müller az első feleség hulláját nem darabolta fel. Ehhez túlságosan fáradtnak érezte magát. A padlót felfeszitette és a hulllát a padló alá rejtette, majd a padlódeszkákat visszahelyezte előbbi helyükre. Reggel elment. Soha többé nem tért vissza a közös lakásba, ahol különben is keveset tartózkodott: feleségének azt mondotta, hogy vállalata utaztatja. A padlót azonban három' nap múlva, a házmester utasítására felfeszitették. Részint az volt gyanús, hogy a lakásból senki sem távozott és a lakásba senki sem érkezett, ezenkívül, a lakásból szinte elviselhetetlen bűz áradt. A hulla nem elég mélyen feküdt a padló alatt. A nyomozás megindult és a második feleség megtudta az első feleséget. A második feleség soha sem tudta meg a harmadik feleséget, ehhez nem volt ideje. A második feleség azonban tudott (ekkor már tudott) az elsőről és ez elég volt ahhoz, hogy Müller végezzen vele. Amikor harmadik feleségével, a második feldarabolása után,. Müller Stuttgartba utazott, a második feleséggel együtt bérelt lakást felmondotta. A lakást nemsokára kiadták és az uj. lakó apróbb javitásokat akart a szobákban végeztetni. Igv fedezték fel a feldarabolt hullát. A rendőrség gyorsan nyomozott, a két gyilkosság közötti összefüggés nyilvánvaló volt. Müllert — harmadik feleségének oldalán — Stuttgartban letartóztatták. Joachim Müller nem védekezett, a rendőrségen úgy vallott, akár a karikacsapás. A harmadik feleség idegosszeroppanást kapott, ami egyáltalában nem érthetetlen, ha meggondoljuk, hogy a harmadik feleség mitsem tudott az első két feleségről. Müller ügyvédje — védence nevében — azzal védekezett, hogy. Joachim Müller őrült. A bíróság több orvosszakértőt hallgatott ki, egyrészük azonban normálisnak találta Müllert. Joachim Müller önkéntesen vallott tanúként saját ügyében. Elmondotta a történteket és hozzátette: — Értsék meg: három feleség egyszerre sok volt, kettőt közülük el kellett tenem láb alól. Az eskütdek bűnösnek találták és a bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Joachim Müller ügyvédje fellebbezett, ezzel a cinikus megjegyzéssel: — Bizonyítani fogom, hogy Müller őrült. Akinek három felesége van, az semmiképpen sem lehet normális, hiszen a legtöbb férfi számára egyetlen feleség is sok. Thursday, April 29, 1971 < örök szerelem! Tom és Éva Ingram nem voltak fiatalok amikor házasságot kötötte, Tom 44 éves korában vettél el a 39 éves Evat, de még mindig tart a szerelem. Jelenleg Covington. Ky. egyik öreg-otthonának lakói, Tom szeptemberben tölti be 101-ik életévét. Az NBC nevű televíziós háózat a közelmúltban közvetítette ismét a “The Wizard .of Oz” ci[mü mesejáté- Ikot. A mesejáték sikere és népszerüsé ge nyilvánvalóan fannak a vágfgyódásnak kö- Kürlhy Miklót szűnhető, amely a dalokból és a tartalomból egyaránt, kicsendül. Ez a vágyódás az örök boldogságra és igazságra, az emberiességre való vágyódás. Vágyódás arra, hogy a gyávák bátrak legyenek, a szivtelerek emberiesek és az ostobák okosak legyenek. Vágyódás arra, hogy valahol megtaláljuk az igazság és emberiesség földjét. Mert valamiképpen, mi emberek, kétségtelenül tudjuk, hogy minden teljesítményünk ellenére is, adósok maradtunk önmagunknak a leglényegesebbel: az igazsággal és az emberiességgel. Valamiképpen tisztában vagyunk azzal, hogy minden egyéb teljesítményünk — a Holdutazást és a technikai teljesítményeket is beleértve — talmi; Tisztában vagyunk azzal, hogy miközben a világűrben repülünk, valamiképpen elvesztettük önmagunkat. Elvesztettük önmagunkban az emberit, elvesztettük önmagunkban azt, akinek lennünk kellene: az Embert. S ez a “The Wizard of Oz” című mesejáték titka. Ebben a mese játékban.minden lehetséges: a gyáva oroszlán bátor lesz, a szívtelen emberies lesz és az ostoba okos lesz. Mi egyebet várhatunk az élettől? Ez az, amire voltaképpen törekszünk. Daloljuk hát együtt a hit és a bizakodás dalát: — Somewhere . . . over the rainbow ... S azután induljunk el a boldogság felé, a sárga téglautón . . . Hölgyek előnyben! Mrs. Patience Lat ting, Oklahoma City, Okla., újonnan megválasztott polgármestere. Mrs. Latting négy évig városi tanácstag volt, s háromkettő arányban győzött Bill Bishop tanácstaggal szemben.
