Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-18 / 11. szám
Thursday, March 18, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 15. oldal MAGYAR MULTUNK: Szt István király ezeréves templomai Irta: BOTTYÁN JÁNOS Már a magyarok bejövetele előtt is voltak kerseztyén templomok Magyarországon. Az ásatások római kori templomokat tártak fel (Pécsett és újabban a Keszthely melletti Fenékpusztán és másutt is, pl. Óbudán.) Az egykori avaroknak (a magyarok elődeinek) is voltak templomaik, sőt 823-ban püspökük is volt a Dunántúlon, és meglehet, hogy éppen az ő székesegyházának a romjai nyugszanak Mosonmagyaróvár főterén a római katolikus templom alatt. Magyaroknak először István király atyja, Géza fejedelem emeltetett monostorokat Pécsváradon, Zalaváron, Bakonybálen, templomokat pedig Székesfehérvárott és Óbudán. De mig az ö intézkedései nyomán csupán gyéren épültek Istennek házai, István már az egész országra nézve tervszerűen gondoskodott templomokról. A királyi, királynői és püspöki székhelyeken: Székesfehérvárott, Veszprémben, Pécset, Gyulafehérvárott, Nagyváradon, Vácott és bizonyára a többi helyeken is, mert annyi püspökséget alapított, ahány nemzetség települt le e hazában. S a püspökségek határai nagyjából egybeestek a nemzetségek határaival. E székesegyházak mind pompás bazilikák, építészeti remekművek voltak. Hírük méltán szállt messze, a hasonló szépségű és nagyságú hires külföldi templomokig. A székesfehérvári “királyi udvari” templomról Hartvik regensbürgi püspök ilyen méltatást ir a krónikáj ában: “A királyi szék városában, mely Fehérvárnak neveztetik, szentegyházat kezdett építeni István király. Karzatát vésemények, padlózatát márványlapok ékesítik, oltárai közül több szinaranyból készült. Kincs-árában számtalan kristályt, ónix-követ, arany- és ezüstedényeket őriznek.” E királyi templomokat olasz mesterek építették. Olykor egész falvakat rendelt a király az eltartásukra. Pécsi művesek kezemunkája látszik a székesfehérvári faragványokon, a jáki szobrász- és kőfaragó iskolájé pedig Gyulafehérváron észlelhető és a bécsi Szent István templomon. Az olasz mesterek természetesen a magukkal hozott minták szerint dolgoztak, és igy lombard—velencei hatás látható a munkáikon. De már az első épületeken megjelenik egy magyar jellegzetesség is: a pálmalevélből alakított minta (palmetta), kőből faragva. Ezt a honfoglaló magyarság hozta magával és ezüsttárgyakon látható a múzeumokban. Bármily szépek voltak is e királyi, nagy méretű templomok, az eltűnt ezer év háborúinak során mind elpusztultak Egy-egy faragvány, oszloptöredék; diszes kőkoporsó, falrészlet maradt meg a múzeumok féltve őrzött kincsei között vagy hever még eltemetve a föld alatt. Éppen ezért nagy szerencsénk, hogy István király gondolt a falusi népre is, a kis templomok egy része ugyanis átvészelte a háborúk pusztításait, igy nem vált romhalmazzá mindenestől István király korának templomépitő művészete. István király ugyanis elrendelte, hogy minden ciz falu építsen magának közös templomot és gonloskodjék annak javadalmazásáról. Amelyek ma is állnak közülük, azokból megismerjük először is a felépítés módját és anyagát, olykor még a díszítését is. Ha pedig a díszei, a berendezése vagy akár a falai is elpusztultak, a fundamentumból is megállapíthatjuk, hogy milyen volt az alaprajjuk. Rendszerint három alkotórészből álltak: a szentély (ebben állott az oltár) ; a hajó (ebben foglaltak helyet a hívek), és a torony. Ha mindtárom megvolt, egy sorban következtek kelet fedi — nyugat felé. Ezt az elhelyezést nevezik keletelésnek. Ennek eredetét egy latin mondás jelzi: “Ex Oriente lux” — Kelet felöl jő a világosság. Érdekes, hogy nem pontosan igazodtak mindig a csillagászati Kelethez. Ezt újabban úgy magyarázzák, hogy a védőszent napja reggelének napfelkeltét vetek irányadónak. A legszebb és legtöbbet mondó István-korabeli falusi templom a vizsolyi. Ennek nemcsak a falai maradtak meg eredetiben, hanem egykori díszeinek egy része is, a felfeépek. Úgy épült, mint a többi akkori templom: ablakok csak a déli oldalán vannak, az északi fala tömör, hogy védjen a hideg és a viharok ellen. Ezt a falat viszont sűrűn telefestették képekkel. A félköralaku szentély diadalívvel kapcsolódik a négyszögig szélesebb és magasabb hajóhoz. A bejárat a torony alatt van, amely igy előcsarnok is egyúttal. Leginkább kőből épültek az akkori templomok. A vizsolyi faragatlan kőből készült, ezért kívül is bevakolták. Ha kváderkőből építették, akkor csak belül vakolták; kívül csak ott, ahol fresóval díszítették. Mennyezetük lehetett fa vagy boltozat. Az ablakok keskenyek voltak és lőrésszerüek: befelé és kifelé is tágultak. A torony külön is állhatott s akkor rendszerint fából készült. Az első tornyaink azonban még nem harangtornyok, hanem őrtornyok voltak, mert még olyan nagy harangok nem voltak, amelyeknek külön torony kellett volna. A templom szentélyében látható Magyarország legjellegzetesebb István király korabeli falfestménye, a hatszárnyu szeráf a paradicsom kapujában, Ez a kép azért a legértékesebb korabeli festmény, mert ugyanez az ábrázolás díszíti István királynak azt a kőkoporsóját, amelyet a székesfehérvári “királyi udvari” templom romjai közül ástak elő a múlt században. Több hasonló szeráfábrázolás nincs is Magyarországon csak ez a kettő. Úgy látszik, hogy abban a korban ez az ábra királyokhoz méltónak találtatott, mert a 11. és 12. században keletkezett német—római császári koronát is ez disziti. István király nemcsak a templomokról rendelkezett, hanem az istentiszteletről is. Neveltetése és adottságai révén ő valóban mély keresztyén személyiség volt és az akkori legtisztább keresztyénségnek, a franciaországbeli cluny-i reformnak a hatása alatt állott. A cluny-i kolostor apátjával, Odiloval ismételten érintkezett, és az első püspöke, Gellért is ennek a szigorú keresztyénségnek a hive volt. István első törvénykönyvének XIX. fejezete az igehirdetésről, a “szent leckével való táplálkozásról” szól. A régi templomoknak nevet is adott a gyülekezet. A templomnevekből pedig olykor községnevek lettek. Az István királyról elnevezett templom adta a nevét a Szentkirály nevii községnek. Máskor az alakjuk szerint nevezték el a templomokat, majd a falvakat, igy pl. Kerekegyház, Kéttornyulak; a sziniikről elnevezett templomokról pedig: Fehéregyház; a földrajzi fekvéséről: Dombegyház; az alapitójáról: Tomajmonostora. Hogy milyen lehetett az igehirdetés az ezer évvel ezelőtti templomokban, azt valószínűleg hitelesen őrizte meg számunkra az Arany Bulla évtizedében (1222) leirt Halotti Beszéd, az első magyar nyelvű irás. Tömör, tiszta bibliai veretű igehh'detés ez a prédikáció, mint az a keresztyénség, amelyet István király is élt: “Látjátok feleim szemetekkel, hogy mik vagyunk. Isa por és hamu vagyunk . . . Bizony egy ember sem múlhatja el a vermet. Bizony mind arra járók vágyónk. Imádjuk Istent . . .” MÁRCIUSI JELES NAPOK 12. Gergely napján a század elején még gyerekcsapatok járták végig a falut, hogy papirosra gyűjtsenek és tanulásra buzdítsanak. A “Gergely-járásban” maga Gergely pápa is részt vett püspökei kíséretében és igy köszöntötte a háziakat: “Pápai trónusból igy szólok hozzátok: Ez az én seregem, melyet most itt látok, Seregemmel ide jöttem nem egyébért, Hanem annak száma szaporításáért. Szaporítsátok hát kedves fiatokkal, Adjátok közinkbe szép ajándékokkal, Hogy az iskolába előre mehessen, Sok szép ifjaikkal Istent dicsérhessen, Apjának, anyjának öröme lehessen mindenkor őbenne!” 18. Sándor 19. József 20. Benedek — “zsákba’ hozza a meleget” — tartja a közmondás. Nemcsak falun, hanem városon is nagy névnapozásokat ülnek a három szent tiszteletére. József napján hajtják ki az állatokat a legelőre és eresztik ki a méheket a kaptárból. A gazdák aggódva kémlelik az eget, mert ha Benedek zivatart hoz, akkor 40 napos szárazságra számíthatnak. MÁRCIUSI ÉVFORDULÓK Arany János legnagyobb epikus költőnk, a népies realizmusnak Petőfivel együtt kiemelkedő alakja a magyar és az európai irodalomban, 154 esztendeje született. Márton József nyelvés: szótáriró, Csokonai müvei első gyűjteményes kiadója születésének 200. évfordulója. Zichy Mihály festőmm ész, grafikus, a legjelentősebb magyar illusztrátorok egyike a 14. században, 65 esztendeje hall neg. Pethő Sándor hírlapíró, a Magyar Nemzet alapítója születésének 86. évfordulója. Pecz Samu építész, az Országos Levéltár és a Központi Vásárcsarnok épületének alkotója 116 éve született. Müblbeek Károly feső- és rajzolómtivész halálának. 28. évfordulója. Tőké,- Anna Kossuth-dijas színművésznő 72 eszfej idej e született. Maróth Károly klasszika-filológus, műfordító, Kossuth-dijas egyetemi tanár, akadémikus születésének 86. évfordulója. Maróczy Géza nemzetközi sakknagymester születésének 101. évfrodulója. Bajza József költő, kritikus és publicista, irodalmunk első nagy lírikusa 113 éve halt meg. Gyarmatid Sámuel nyelvtudós, a finnugor és általában az összehasonlító nyelvtudomány megalapítója 141 esztendeje halt meg. Salamon Béla színész, jelentős komikus szütésének 86. évfordulója. Paál László festőmüvcész, a 19. század egyik legnagyobb tájképfestője 92 esztendeje halt meg. Aba Novák Vilmos festő és grafikus, a modem magyar festészet egyik nagy alakja születésének 77. évfordulója. Egry József Kossuth-dijas festőművész és grafikus 88 esztendeje született. Fényes Adolf festőművész, a legnagyobb magyar realista festők egyike halálának 26. évfordulója. Bem József lengyel katonatiszt, szabadsághős, magyar honvédtábornok 177 esztendeje született.
