Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-18 / 11. szám
Thursday, March 18, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 8. oldal FIATAL FELESÉG. — Kedves Mrs. Homoki, egy évvel ezelőtt mentem férjhez és most összevesztem vele, mert csúnyán viselkedett. Leirom, hogy hogyan történt. Milőtt férjhezmentem. éppen úgy mint más lányoknak, nekem is voltak udvarlóim. Adtam nekik fényképet és én is kaptam tőlük fényképet. Irodában dolgoztam és amikor vakációra mentem, néha Írtam nekik és a fiuk is írtak nekem. A leveleket és a fényképeket megőriztem és magammal hoztam a közös lakásba, egy bőrdobozban tartom. A férjem meglátta és nagy lármát csapott, hogy kikéri magának, hogy fiuk leveleit és fényképeit őrzöm. Kedves Mrs. Homoki, nekem egyikkel sem volt viszonyom, erről a férjem a nászéjszakán meggyőződhetett. Csak mint emléket tartom ezeket a leveleket és fényképeket, hát mit akar tőlem, ez csak nem bűn? VÁLASZ. — Nem bűn, de több annál: hiba. Ha már mindenképpen lánykori emlékre vágyik, (helyesebb, ha asszonykorában inkább a szülei, rokonai, barátnői, iskolatársnői fényképét és leveleit őrzi emlékként. Nincs férj, aki szívesen lakik egy fedél alatt visszajáró férfi-kisértetekkel, még akkor sem, ha ártatlan kisértetek. Szüntesse 'be a kisértetjárást. Ne legyen makacs. Még ma este, ha a férje hazajön a munkából, szemeláttára égesse el az egészet. Ez legyen az áldozati tűz a családi béke oltárán. $ * * 16 ÉVES. — Kedves Erzsébet, én egy 16 éves magyar lány vagyok, két éves voltam amikor Amerikába jöttünk. Detroit ban jártam iskolát de azért tudok magyarul. Én is irok kedves Erzsébetnek, elmondani, hogy nagyon rossz nekem. A szüleim azt hiszik, hogy mindent megadnak nekem ami kell, azonban én nem kapok tőlük azt ami nagyon kell a szeretet és a bizalom. Sokszor gondolom, hogy leülök és irok nekik egy hosszú levelet, hogy elmegyek otthonról, mert nem szeretnek és nem bíznak bennem s akkor nekem jobb lesz és nekik is jobb lesz. írjon nekem kedves Erzsébet. VÁLASZ. — Kedves 16 éves, ne Írja meg azt a hosszú levelet. Álljon oda a szülei elé és mondja nekik: szeretnék beszélni, hallgassatok meg. Őszintén mondja el, amit a levélben akart megírni, mindent ami a szivét nyomja. Nem tudom miért gondolja, hogy nem szeretik magát de akármiért is érzi igy, ez a beszélgetés segíteni fog. Majd meglátja, hogy megtalálja szülei szivét és a maga szive, is megnyugszik. * * * GYERMEKEK JELIGE. — 27 éves elvált nő vagyok, 3 hónap muiva lesz az esküvőm egy elvált férfivel, akinek két gyermeke van, az egyik 3 éves, a másik 5 éves fiú, A vőlegényem most a nővérénél lakik a nővére gondozza a gyerekeket. Mi már kivettünk egv lakást és az esküvő utón ott fogunk lakni. Szeretném, ha a gyerekek 1—2 évig a sógornőmnél maradnának és csak akkor vennénk őket magunkhoz, amikor már egy kicsit nagyobbak. Még nem beszéltem erről a vőlegényemmel és szeretném hallani Miss Homoki véleményét erről a tervemről. VÁLASZ. — Nem tartom helyesnek. Jövendőbeli férjének nem tetszene a dolog és ha jó apa, akkor nem is fog belemenni ebbe. Biztosra veszem, nemcsak azért nősült, hogy felesége legyen, hanem anyát és otthont akart adni a gyermekeinek. Ha maga halogatja a gyerekekkel való öszszeköltözést, olyan érzés támad benne, hogy nem vonzódik hozzájuk és ez már kezdetben megrontja a harmóniát maguk között. Gondoljon arra is, hogy házasságukból gyermek születhet. Ha a férje első házasságából származó gyerekek csak akkor kerülnek magukhoz, amikor az uj gyerek már megvan, nem testvért, hanem egy számukra idegen gyereket látnak benne. De ha az esküvő után magához veszi őket és jó anya módjára bánik velük, akkor az utóbb születendő gyereket testvérüknek érzik, hiszen ö is a mama gyereke. Az ilyen házasságban döntő fontosságú az összhang a gyerekek között. A maga helyében legfeljebb a házasság első heteiben hagynám a gyerekeket idegenben. Azért használom az “idegenben” szót, mert a gyerekeknek nem a nagynéninél, hanem az apjuk és az uj mama mellett a helyük. •-:< * * Üzenetek. — 1. Márta. Bajor Gizinek 3 férje volt. Sorrendben: dr. Vajda Ödön ügyvéd, Paupera Ferenc bankár, dr. Germán Tibor orvosprofesszor. Indig Ottó nem volt a férje, igy természetesen nem is válhatott el tőle. — 2. Mese jelige. Babilónia valóban létező ország volt, a Tigris és az Eufrates folyók táján terült el. Fővárosát Babilonnak hívták. Babilon neve héberül Bábel. Innen származik az elnevezés: Bábel Tornya. — 3. Mr. Jánosi. A mesterséges és ipari gyémánttal kapcsolatos ügyben leghelyesebb, ha a következő címre ir: Industrial Diamond Association of America, 25 West 43 St., New York, N. Y. A HUMORISTA FÁJDALMA: TELI TÖRTÉNET Egyik nap olvad, másnap fagy. Az ember elhatározza, hogy óvatosan megy a járdán, de mégis megtörténik a baleset. Velem is. Úgynevezett szerencsés baleset, mert csak csontrepedés támadt a karomon, nem törés. Tehát a történhetett volna rosszabbul is tipikus esete. Az orvos megvigasztalt: — Pár napig felkötve tartja a karját, és két hét múlva elfelejti az egészet. Ez volt az előzménye annak, hogy szivből meggyülöltem Kökényesit, illetőleg az ö hűtlen mei> asszonyát. No, de tartsunk sorrendet. A baleset után ismerőseim érdeklődésének középpontjában álltam. Megállítottak az utcán és részben szinlelt, részben pedig őszinte részvéttel érdeklődtek balesetem felöl. Eleinte részletesen elmeséltem, hogy miért van felkötve a karom, azután lassan-lassan unni kezdtem a dolgot. Az ötvenedik érdeklődőnek csak ennyit mondtam: “Baleset.” És nyomban faképnél hagytam. Ilyen előzmények után találkoztam ma reggel Kökényesivei és vártam, hogy megkérdezze, miért van felkötve a karom. Kökányesi a kendőre bámult, nézte a karomat, de csak sóhajtott. Először azt hittem, hogy a sóhaj a részvét jele, és meg akartam vigasztalni, hogy semmiség az egész. De mielőtt még megszólalhattam volna, szenvedő hangon panaszolta: — Képzeld, Sária felbontotta az eljegyzésünket. — Ki az a Sárika? — Nem emlékszel ? Egyszer nálam a hivatalomban. Szembe velem egy szőke nö ült. Az a Sárika. — Majd találsz másikat — mondtam, és már szerettem volna túl lenni a felkötött karra vonatkozó kérdésen, ezért az orra alá toltam balesetem szimbólumát. Kökényesi ránézett a kötésre, és bánatosan közölte : — A nagy fülü Barabás miatt bontotta fel az eljegyzést. Kezeivel illusztrálta, hogy milyen nagy fülei vannak Barabásnak. Mélyet sóhajtott: — Egy ilyen szép lány, mint Sárika, és Barabás ! Most már megérintettem felkötött karommal az orrát. Bosszantott, hogy nem kérdez. De ő csak Sárikát látta. — És a haja! — ábrándozott. Most már végezni akartam. Ha ö nem kérdez, én fogok beszélni. — Nézz ide — kiáltottam rá. — A karom! Szeme a távolba révedt: — Csodálatos karjai vannak Sárikának. Szép, húsos, kipárnázott karok. És azokkal most Barabást öleli, ó, Sárika, Sárika! — Fáj! — ordítottam, és újra a karomat mutattam. | — Nagyon fáj — sóhajtotta. — Itt belül — szorította szivére a kezét. — Vérzik Sárikáért. Köszönés nélkül, megbántva, dühösen otthagytam. Ennek a Kökényesinek sem volt érdemes elesnem. Palásti íjászlő AZ A PÉNZ! i (Folytatás a 7-ik oldalról) nőm. Néha magam se értem, de úgy repül a lepke, hogy az fantasztikus! — Szóval már egy harmatcsepped sincs?! — kiáltottam. — Gyönyörű, mondhatom! Te két kézzel szórod a bazsarózsát! — Én? — sikoltotta a feleségem. — Ezt te mered mondani nekem? Te, aki . . . Nem bírtam tovább. A fejemhez kaptam, és azt ordítottam: ’ — Azt hiszed, lopom én a bazsarózsát? Úgy látszik a lepkére, a harmatcseppre, a bazsarózsára is érzékeny vagyok. Mikes György MÁRCIUS j A nap tüze látod, a fürge diákot a hegyre kicsaJta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy ős eovél a fénybe kiált. Régi, kiszáradt tó vize árad, néma kutatkban a viz kibuzog. Zeng a picinyke szénfejü cinke vig dithirambusa: dactylusok. ÁPRILY LAJOS GONDOLATOK í A szenvedés nemesit. Talán az a baj, a világgal, hogy nagyon elterjedtek a fájdalomcsillapítók? * * * i Saját tollakat nem illik ékeskedni. * * Van, akinek a fejébe szállt és van, akinek a fejébe került a siker. * * * A zsebmetszök filozófiája: A pénz a zsebben hever, csak be kell nyúlni érte . . . sjs * * Van olyan ember, aki nem lát túl saját meggyőződése korlátain. * * * A humorista sorsa: örökké tréfákon töri a fejét, s nincs ideje egy kis vidámságra. * * * Amikor valaki úgy kezdi hozzászólását, hogy “butaságot mondok”, rendszerint úgy mondja, mintha a legbölcsebbet mondaná. * ■* * A butaság csak hatáskörrel párosulva veszélyes.
