Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-25 / 8. szám
Thursday, Feb. 25, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 15. oldal ' ÍGY VIGADTAK ŐSEINK . . . FARSANGOK A RÉGI BUDÁN II. KÖZJÁTÉKOK. VÉRES lDILLlüMOK 1447 FARSANGJÁN Hans Seybold jő idei.? az udvar mulatságainak részvevője. Naplójából tudjuk, hogy a jó kedélyű bajor olykor ebei maradozott az úri néptől és elnézett holmi budai tabernák tájékára is. így megfigyelte, hogy amíg az urak lovagi tornát vívnak. Buda havas utcáin suhancok, apródok, diákok eljátsszák a lovagi bajvivás népies-pórias paródiáját. Kitömött ruhákban ékeskednek páncél helyett, lándzsák híján fadorongokkal püfölik egymást gebéik hátán, a jó budaiaknak nem csekély gyönyörűségére. De Hans mester más virtuzotásokat is észrevesz s feljegyzi. Alighanem a nyakló nélkül való vedelések lobbantják fel e fesztivál brakányos éjszakáinak egy-egy vaskosabb eseményét. És Seybold kitűnő riporter! Naplója soraiba látszólagos naivitással szövi bele az egyidejű eseményeket. Amig a palotában halk táncos bál járja, azalatt a városban ökölbe szorul egy-egy kéz s kinyílik egy-egy bicska. Seyboidnak egyik félmondata még- kegyes szertartásokról szól, a másik felében már részegek verekedésérői számol be. Megemlíti, hogy az 1467-os ó-év utolsó vasár• napján —holmi vigasságok közepette — három, borbélynak mondott budai seborvos agyonveri Mátyás király istálló-mesterét. A holttestet —• tetemrehivás végett — a Városházán terítik ki: A három tettest elfogják s “nyomban a lukba — vagyis a börtönbe — lökik.” Úgy látszik, a tüzes vérű magyarok nem fértek bőrükbe! De a csehekkel és az olaszokkal is baj volt! Beatrix félszemű Íródeákjával magyarok szólakoznak össze a palotában. Szavat szó, tettet tett követ, mire a magyarok a szerencsétlen nótárius ép szemét is . kiütik. Mátyás közibük csap, lefogatja őket. Ám társaik egy másik olasszal, ráadásul pappal tovább civódnak és őt is megfosztják fél szeme világától. 1477 Háromkirályok napján — a nagy ünnepek gőzében — négy embert szurkainak öszsze Budán. De nem tétlenek az olaszok sem ! Egyikük a Dúna-parton összeszólalkozik egy magyar halásszal. Leszúrja, a magyar halászok megkergetik, ám a nvul-lábu tálján felmenekült a palotába és az újdonsült királyasszony szoknyája mögött keres menedéket. Remete Szent Pál januári vasárnapján a mulatozásokon — már farsangra járunk — négy budai embert bicskáznak meg. Egy lovas lovastól zuhan bele egy mély pince-gádorba. Megbicskáznak egy festőt s egy selyemszövőt is. Másnap a Duna keményedő jege — amely pár nap előtt egy 32 aranyat érő ló alatt roppant meg — beszakad egy boroshordót szállító szekér alatt. Maga a boroshordó fenn marad a vizen, mire a magyarok — mint Seybold megfigyeli — pár órán belül kihalászák azt. Azután a jég újra elnyel egy lovat. Ugyanezen a napon Mátyás király jégvágói “baltával vágják a vizet” s a palota jégvermeinek megtöltése végett lékeket vágnak a folyamon. És itt esik meg a legfurább vizkereSzti fürdés! Az egyik jégvágó legény a léken át bezuhan a Dunába, azonban a másik léknél felveti a viz. Társa hajánál fogva elkapja, majd üstökét markába tartva felrántja a jég hátára. A nászt gyásszal váltó 1467-77-es budai fesztivál során esett meg az is, hogy Mátyás rokonának, Pongráez erdélyi vajdának ravataláról hová a királyi pár a főtemplom javára ezer aranyat juttatott, némely élelmes budai suhancok tizenhat aranyat elcsentek. Seybold elmereng: féktelenek a szenvedélyek, az emberélet olcsó, mintha csak egy karneváli játék lenne ... S noha e vidám menyegzői farsang után elkomorul a budai élet, Mátyás udvara megiinnepli a későbbi farsangokat is. Beatrix nővére, Eleonóra, a ferrari herceg felesége 1489 farsangjára ötvenhat különféle jelmezt küldött Magyarországra, mégpedig tizenegy éves kisfiának, Estei H.vppolitnak, Esztergom szokatlanul fiatal érsekének! A hercegné megírta érsek-fiának: a jelmezekből okvetlenül juttasson Mátyás királynak, Beatrixnak, sőt az ifjú Corvin Jánosnak is. A jelmezek közt akadt vörös és fekete, szakállas maszka, szerecsen és aggastyán-kosztüm, hat leány és hat fiú jelmez — a gyermek-érsek játszótársai számára —, meg hat nagyszakállu spanyol lárva. Hogy azután Mátyás, Beatrix vagy Hyppolit melyiket öltötte magára, arról már nem szól. a fáma. Utóbb feljegyezték, hogy 1521-ben, amikor Estei Hyppolit bíboros, akkor Eger püspöke — maga is jeles lantzenész, költő és táncos — Ferrarában meghalt, ruhatárában a hagyaték leltározója, miseruhák, egyházi kegyszerek szomszédságában nemcsak öldöklő szerszámokat, vadász fegyvereket, páncélokat, agár-eresztő szíjakat irt össze,, hanem álarcos jelmezek tömkelegét is. Hyppolit ugyanis többet forgatta á lantot s a. kélevpzí. meg a vigjátékirókat, mint a breviáriumot s szívesebben viselt páncélt, vagy vadász-zubbonyt, mint miseruhát. . . BOR CSOROG A SZÖKŐKUTBÓL ÉS REPÜL. A SÜLTGALAMB 1501 januárjában ért Magyarországra Tómmáso Dainiero, Modena követe. Ez az itáliai diplomata egyik hazaküldött követ jelentésében ir le egy hamisítatlan budai népünnepélyt — amilyeneket Mátyás korában mind a budai, mind a visegrádi “borkutnál” tartottak. “A budai főtér közepén — itt szállt meg a követ — szép szökőkút állt, amelyből ezen az ünnepnapon kitűnő bor csordogált, viz helyett. A nép naphosszat zarándokolt e csoda-forráshoz. Bögrékkel, fazekakkal, süvegeikkel (s hozzátehetjük: csizmáikkal, mint utoljára az 1867-es budai koronázáskor) merítettek belőle. Ám akadtak egyesek, akik egyenesen szájukba csorgatták a jeles nedűt. Ütötték-verték egymást. Soha életemben ekkora ünnepet nem láttam — írja a- világlátott modenai külügyér. — A földöp mindenütt részegek hevertek. Ezeket aztán lassacskán haza cipelgették. De az ünnep csak ezután érte el csúcspontját! A legsűrűbb tolongásba sült kappanokat, hidakat, galambokat dobáltak, amelyeket aztán a tömeg óriási dulakodás közben ezer . meg ezer darabra szaggatott.” ZOLNAY LÁSZLÓ — Folytatjuk — — KUTYABARÁTOKNAK: . X A NÉVADÁSRÓL A névadás körül még mindig sok a tájékozatlanság, a félreértés, a helytelen szemlélet. A kutyatartók többsége — való igaz — már tudja, hogy a kutyának, (törzskönyvezett fajtatiszta kutyáról van szó) hivatalosan két, általában pedig három neve van. Akármilyen fajtáról is van szó, valamennyi törzskönyvezett kutyának kennel-neve ) a kennel tenyészetet jelent) van. A kennelnevét mindig a tenyésztő választja magának, és ezt az illető ország ebtenyésztő egyesülete hagyja jóvá és törvényesen védi. Ha a külföldről származó (importált) kutyának számunkra idegen hangzású ■neve van, azon az uj tulajdonos'sem változtathat. Ilyen pl. Lortzengrund, Schwarenberg stb. A magyar fajtáknak magyar hangzású kennel-nevet illik választani. Mikor a kölykök megszületnek, kb. három hét múlva a tetnvésztő megadja a kölyöknek az egyedi nevet. A tenyésztő által megadott egyedi név a hivatalos bejelentő lapra kerül, amelyet az uj tulajdonos a kutyával együtt kap kézhez. Amikor az uj tulajdonos az egyesületben kiváltja a kutya törzskönyvét, két név kerül a törzskönyvbe: a kennelnév és a kutya egyedi neve. Megtörténhet, hogy az uj tulajdonosnak valami oknál fogva nem tetszik a tenyésztő által adott egyedi név. Ilj'en esteben a tulajdonosnak joga van egy harmadik, úgynevezett “hivó” nevet bejegyeztetni a törzskönyvbe. Az egyes fajtákon belül a névadásnál még sok a tájékozatlanság. Amennyire jól illik a német boxerre a Bob, a Jackie, vagy a német juhászra a Rex vagy a Cézár, ugyanennyire nem illik e nevek egyike sem a magyar fajtákra. Mindebből következik, hogy magyar fajta kutyának egyedi és hivónévként is magyaros hangzású nevet adjunk. Vigyáznunk kell azonban arra is, hogy a nagy testű komondornak ne adjunk ilyen neveket — bármennyire magyaros is —, mint pl. Pici, Morzsa, Csöpf. Ezek inkább a pulinak, puminak illennek jól. A névadás általános szabálya az is, hogy hivónévként lehetőleg olyan nevet adjunk, amit jól ki lehet mondani. Lehetőleg, két szótagu nevet adjunk kutyánknak, amit kiáltani is jól lehet, mivel a három-négy s-zótagu kutyaneveket nehéz kiejteni. Benedek Illés A TECHNIKA CSODÁI j A látó és halló mosszelátót Angliában készitétték. Az érdekessége, hogy nemcsak távolba lehet látni vele, hanem beszélgetésre is szeretnék felhasználni. A messzelátó optikai része a szokványos. Ámde a lencsék közé elhelyezett dobozka elektronikus berendezést tartalmaz, amelyben vörösön inneni sugárzást adó-vevőkészülék van. A parányi mikrofonból áradó elektromos jelek amplitúdójának megfelelően modulálódik az adó által kisugárzott vörösön inneni fény. A vörösön inneni sugarat ugyanilyen messzelátó veszi fel, ezt a partner tartja, az elektronikus berendezés bekódolja a modulált vörösen inneni sugarat, és az a fülhallgatókban hangként hallatszik. A rendszer hatótávolsága mintegy 15Ö0 méter. „ ^ > * * * A papírt fából készítik. Fából, de nem fákéregből. Ezért mielőtt a fatörzsek a feldolgozóba kerülnének, gondosan lekérgezik őket. Ez első pillantásra nem tűnik bonyolult feladatnak — mégis ez okozza a legnagyobb bökkenőt azoknak, akik a fafeldolgozással kapcsolatba kerülnek. A sok-sok “kérgező” gép csak az erdeifenyő és a lucfenyő kérgével birkózik meg többé-kevésbé kielégítően. A rezgő nyárfa és még inkább a nyírfa kérgével sokkal rosszabbul áll a helyzet, ezeket egyszerűen nem is lehet lekérgezni. Orosz feltalálók elvileg is uj kérgezöt találtak fel. Ebben nincs semmiféle kés, nincsenek bordás hengerek, vagy láncfűrészek, amelyekkel az eddigi gépek azengedetlen fát igyekeztek megmunkálni. Egy elektródsor valóságos szikraözönt zudit a fürdőn áthaladó fatörzsre. A fa tökéletesen lekérgezve hagyja el a készüléket. ík 5= ❖ A bőr kikészítése során sokoldalúan fölhasználhatók a gammasugarak. Először is sterilizálhatok vele a friss bőrök, amelyek ilyen módon romlás nélkül tiz-tizenkét napik tárolhatók. A kezeletlen bőröket ugyanis mikroorganizmusok támadják meg és rontják a minőségüket. A bőrök kikészítése során is hasznosan alkalmazhatók a gammasugarak. A szokványos eljárás folyamán a bőröket mossák és utána megszorítják. Szárítás közben a felület mintegy 30 százalékkal összezsugorodik. A vizes bőröket gammasugarakkal kezelve meggátolható a zsugorodás.
