Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-02-20 / 5. szám
1907. február 20. MAGYAR GAMBRINUS 7 vizet ittak-e? Kétlem. Tessék mértékletességet prédikálni, ezzel többre fognak menni, mint a teljes antialkoholizmus propogálásával.“- Vendéglősök sörgyára. A „Fogadó“ utóbbi száma jelenti, hogy a „Vendéglősök orsz. sörfőző- és malátagyára r. t.“ alapító-bizottsága, céltalan munkájában végre belefáradt és a részvény jegyzésére befizetett ösz- szegeket a kereskedelmi bank utján visszafizeti. A „Fogadó“ azonban ezen befejezett tényt is csak fegyver- szünetnek minősíti és többek között így ir : Az elfáradt bizottság dolgozott, pénzt áldozott és buzgólkodott. Köszönet illeti a szakmánk érdekében kifejtett fáradhatlan munkáért. A fáradt tesnek pihenés kell. Tehát pihenjen, hogy újabb munkára, illetve a munka folytatására újabb erőt nyerjen. Ha kipihente magát, fogjon ismét a munkához és támogassa utódját az ügy érdekében ! Szakmánk, iparunk becsülete mintegy megköveteli, hogy a tervezett sörgyár létre jöjjön. Létesítése nincs, nem lehet záros határidőhöz kötve. Kitartás, ügybuzgalom és terjesztése az eszmének szükséges és sürgős kellékei. És aztán olyan rettenetes nehéz dolog volna ez ? Csak az első látszatra tűnhetik fel nehéz dolognak. Mihelyt mélyebbre hatolunk a dolog velejébe, rögtön tisztában lehetünk, hogy a terv sikerülhet, mihelyt akarjuk. Meg van hozzá az anyagi, erkölcsi és szellemi képesség. Ott fogjuk a fonalat kézbe venni, hol az elfáradt bizottság azt kezéből kiejtette. Meg fog alakulni az új bizottság és körlevélben értesíteni fogja a szaktársakat a továbbiakról. Azonban az eszme terjesztése ne leljen szünetet. Terjesszük azt, • hogy szakköreink minden rétegében ismertté, népszerűvé váljék. A feloszlott bizottság minden részvény jegyzésére befizetett összeget a kereskedelmi bank útján visszafizeti. Vesztesége senkinek nincs és nem is lesz. Szaktársainknak nincs okuk bizalmatlankodni. A munka tisztán indúlt, tisztán folyt és éppen ilyen tisztán fog folytatódni. Tehát nincs ok a kételyre. Bizalmi kérdésről szó sem lehet, mert erre nincs semmi ok. Az eszmét szítani, lángoló érdeklődéssel terjeszteni kell, hogy a megindúlt életrevaló mozgalom sikerre vezessen. A vendéglősök országos sörgyárának létre kell jönni és létre fog jönni! Erős a hitünk és meggyőződésünk! — Nehéz idők. Újabban a legrégibb és annak idején a leghíresebb sörgyárak egyike fizetésképtelenné lett, még pedig a Japl-féle gráci sörfőzde, melyet néhány évvel ezelőtt a Mayer testvérek vettek meg. Ezen régi sörház tönkrejutása nem tulajdonosai nem elég szakszerű vezetésének tudható be, hanem egyéb körülményeknek, melyek más sörgyárakat is súlyosan fenyegethetnek. Elég, ha a különféle, drága új berendezések nem elég pontos számításra alapíttatnak; ha a nyers anyagokat drágábban kell venni s aminek a fenti eset is tulajdonítható, hogy a sörárak nincsenek arányban a termelés drágulásával. Ez utóbbi bajban az összes kisebb és középnagyságú sörfőzdék szenvednek, mivel mindannyinak a körülöttük levő nagy sörgyárakkal kell versenyt állania. Pedig nem a sör árának kellene a verseny tárgyául szolgáni, hanem a sör minőségének, hogy a nagy üzemek mellett a kis üzem is fennállhasson, a munkás megkeresse tisztességes kenyerét, a fogyasztó közönség meg jó italhoz jusson. Az összes iparágakban fölemelték az árakat a nagyobb munkabérekre, adóra stb. hivatkozva, csak a sörgyárak maradtak a régi árak mellett, minek következtében legtöbb helyt igen szomorú állapotok következtek be. Csak egyes nagyobb részvény, vagy hatalmas magán sörfőzdék állhatják ki érezhető baj nélkül e szomorú időket, ellenben a kisebb és középfajta vállalatoknak bizony van mért küzdeniük. Nem azért írjuk ezt, mintha direkt a sörárak emelését céloznánk, hanem újabb intő példát állítsunk fel arra nézve, hogy csak a söradó leszállítása segíthet nálunk, mert ez utón tisztességes haszna maradhat a sörfőzdének és a sörkereskedőnek, a közönség mégis olcsóbb sörhöz jut s a növekvő általános fogyasztás nagyot lendítene úgy a söripar, mint a sörkereskedelem ügyén.- Bécsi és bécs=vidéki sörgyárosok egylete (Brauherrenverein) f. évi márczius 9. d. u. 6. órakor tartja saját helyiségében (Kärntnerstrasse 23.) évi rendes közgyűlését. A napirend csak két tárgyra szorítkozik: az évi jelentés előterjesztése és a számvizsgáló bizottság jelentésének tudomásúlvétele. Sörösplakát, mint szemétlapát. Nemrégiben egy sörgyár különleges sörének hirdetésére meglehetősen erős, domború pléh-plakátokat terjesztett. Amint egy szatócsnak eltörött a szemétlapátja, fogantyút kötött a plakátra és így igen jó szemétlapátra tett szert benne. Bizonyára csak egyszer rendelt a sörből, aztán nem kellett többé se a sör, se a plakát. — Az alsó=ausztriai sörfőzdék védő szövetsége f. hó 20-án tartja Erhard Alfonz, a schwechati Dreher A.-féle részvényserfőzde igazgatójának elnöklete alatt első szövetségi, vagyis évi rendes közgyűlését a bécsi Brau- herrenverein helyiségében.- Az apadék leszállítása ellen. A krakói kereskedelmi és iparkamarához a galíciai sörgyárosok sürgős beadványt nyújtottak be az ellen, hogy Galíciában az eddigi 8% apadék 6°/o-ra szállíttatott le az országos söradó meghatározásánál. Tekintettel arra, hogy ott nagyobbára 12 fokos és nehezebb söröket gyártanak, az apadék százalékának leszállítása és ennek megfelelő adónövekedés sokkal érzékenyebben sújtja amaz ország, mint más vidékek könnyebb sört termelő sörgyárosait. Az említett kereskedelmi és iparkamara erélyesen állást foglalt az eddigi százalék meghagyása mellett. — Szárított sör. „Az Újság“ mai száma ugyancsak reánk ijeszt a következők közlésével: „A szárított sör, e nagyszerű találmány Maardt dán mérnöknek az érdeme s
