Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-07-01 / 12. szám
1907. Julius 1. ják ki magukat a kereskedők érdek-szferájából s nem tehetik, hogy nagy befolyásukkal s tekintélyükkel s összeköttetéseikkel ne támogassák a sörkereskedők kérelmét. A magyar sörgyárosok szövetsége legutóbb tartott közgyűlésében elnökének választotta Aich Ferencet, kit mi szakemberek csak tisztelni és becsülni tanultunk s kinek hosszas s a söripar terén nagy szaktudással végzett munkálkodása szinte predesztinál a díszes állásra. Az ő rokonszenves egyéniségébe vetjük bizalmunkat, hogy talán neki sikerülni fog a sörkereskedők és sör- gvárosok egyesületeit közelebb hozni egymáshoz, működésüket összhangba hozni s erejüket a közös célra tömöriteni. De addig is, mig az együttműködés rendszeres szervezetbe olvadna, kérjük őt, hasson oda, hogy a sörkereskedőknek e nagy vonásokban vázolt memorandumát a sörgyárosok is a legjobb tehetségükkel s befolyásuknak egész súlyával támogassák ! Kossulh Ferenc kereskedelemügyi miniszter a tisztességtelen verseny ellen való védekezésről szóló törvény- javaslat előadói tervezetének megvitatása céljából széleskörű szaktanácskozmányt hivott össze, mely az összes érdekelt körök hivatott képviselőinek részvételével junius 15-én délután 5 órakor kezdte meg tanácskozását a kereskedelemügyi minisztérium tanácstermében. A törvényjavaslat célja az, hogy a verseny szabadságának a vállalati tevékenység csaknem minden téren megnyilvánuló tulhajlásai és kinövései, amelyek ha nem is az érvényben álló büntetőtörvények rendelkezéseibe, de a gazdasági élet és az üzleti forgalom alapját képező tisztességnek, a »becsület és bizalomnak« köztudatban élő következményeibe mindenesetre beleütköznek s közvetlenül vagy közvetve a küzdelemben a gyengébbnek bizonyuló versenytárs károsodását, esetleg tönkrejutását eredményezhetik, orvosoltassanak. A törvényjavaslat, melynek tervezetét a miniszter a napokban küldte szét, ebből a célból szigorúan körvona- lozza a tisztességtelen verseny kritériumát. Tisztességtelen a verseny akkor, amidőn valaki avég- ből, hogy magának versenytársaival, a hasonnemü vállalatokkal szemben gazdasági előnyt biztosítson vagy szerezzen, vállalati és üzleti tevékenysége körében oly eszközöket vagy eljárást használ, amelyek közfelfogás szerint az üzleti tisztességgel össze nem egyeztethetők s emellett a verseny3 társak közvetlen vagy közvetett károsodását eredményezhetik. Ebbe a vétségbe esik és 600, illetőleg 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki avégből, hogy előnyös kínálat látszatát keltve, oly személyi vagy üzleti körülményeket hirdet, illetve oly adatokat és megjelöléseket használ, amelyek a valóságnak meg nem felelnek, vagy annak elburkolását célozzák s ez által a közönség megtévesztésére, esetleg közvetlenül a versenytársak megkárosítására is alkalmasak. Aki versenytársnak vállalatára, személyére vagy a vállalat áruja- vagy szolgáltatásaira vonatkozólag nyilvánosan oly nyilatkozatokat tesz, amelyeknek elterjedése az illető vállalat üzleti forgalmát vagy hitelét esetleg hátrányosan befolyásolni alkalmas: az a sértett fél kérelmére a jelen törvény 1. szakaszában megjelölt bíróság által, a sérelmes nyilatkozatok ismétlésétől 1000 koronáig terjedhető birság terhe alatt eltiltható. Megvédi az uj törvénytervezet az üzleti titkot is, elmondván, hogy az, aki valamely vállalat üzleti vagy üzemi (gyártás) titkát, melyről akár törvényileg tiltott cselekmény elkövetése, akár másnak törvény szerint meg nem engedett közlései, akár az illető vállalat üzleti vagy üzemi berendezéseinek kikémlése utján, vagy más, a jóerkölcsökbe ütköző módon szerzett tndomást, saját vagy harmadik személy vállalata körében felhasználta, avagy versenycélra mással közölte: a titok elárulása következtében sérelmet szenvedett vállalatnak a cselekvése által okozott kárt megtéríteni köteles. Mindez ügyekben az 1884. évi XVII. t.-c. 166., illetve 184, szakaszaiban megállapított iparhatóságok döntenek. A palacksör-üzlet rendezése Ausztriában, Annak idején beszámoltunk arról, hogy osztrák szomszédaink a palacksör-üzlet terén teljes rendet akarnak teremteni maguk körül. Ez ügyben a minap ankétet tartottak az osztrák ker.-ügyi minisztériumban, ahol a következő szabályrendelet-tervezetet vették megbeszélés alá: 1. A palacksörrel (zárt palackokban) való önálló kereskedés engedélyhez van kötve. 2. Kereskedelmileg bevett zárt palackoknak csak azok tekintendők, melyek erősen beillesztett parafadugóval vannak zárva, annyira, hogy a dugó felső része az üveg szájával egyszint legyen; azonkívül megköveteltetik, hogy a dugó a töltésre jogosított cég címiratával legyen ellátva. Úgynevezett patentzárral ellátott palackok nem tekinthetők kereskedelmileg elismert zárt palackoknak. Ily palackok használatát a rendelet a sörgyárosoknak csak a vendéglősökkel és italmérőkkel való forgalomban engedi meg,, azonkívül a vendéglősöknek és italmérőknek helyszíni használatra. (Itt megjegyezhetjük, hogy a patentzáraknak a kereskedelemből való teljes kizárása az érdekelteknél nem talál egyenlő tetszésre és méltán. Hiszen ha a palentMAGYAR GAMBRINUS Törvény a tisztességtelen verseny ellen.
