Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-04 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 7 Hadüzenet. Holnap talán már dörögnek az ágyuk. Tehát úgy látszik bekövetkezik ! Rá kényszerítenek, hogy bevonuljunk Montenegróba és fegyverrel tanítsuk meg a makacs, őrületében elbizakodott kecskekirályt. Nem mi akarjuk! Nem az ősz Ferencz József királyunk. A békének, a rendnek, az igazságnak ősz uralkodója. Nem hóditó háborúba megyünk. Fáj is nekünk, hogy ágyúink csövét légyre kell irányítani. De ha ez a légy hesegetésünk után is szemtelenkedik, hát rá kell ütni. És ha akkor is mozog, nyugtalankodik — össze kell lapítani. Sokszor — többszöri felszóllitásra, az európai határozattal szemben, a makacs, gőgös Nikita szembeszállt velünk. Szkutarit fogva tartja. A mi legszembeszökőbb érdekeinket szinte gúnyolva figyelmen kívül hagyja. Arra számit a ravasz, hogy majd fellépésünkkel európai zavar támad, amelyben aztán ő halászhat. Számit a kétszínű muszka pártfogására. Hát készülődik. Ágyúit a magas hegyekre vonja. És úgy tesz, mint a ki el van határozva fütyölni — nekünk. Reánk. No hát ezt tűrni tovább nem volt szabad. Megkapta az ultimátumot. Éppen, mikor e sorokat Írjuk, felelnie kel: kitakarodik-e 24 óra alatt Szkutariból. Mert ha nem, mi fegyveres erőnkkel és hatalmunkkal fogjuk erre kényszeríteni. A büntető, a megfenyítő hadsereg tehát bevonul Montenegróba. Es talán, mikor e sorokat olvassák a mi olvasóink, az első ágyú szó már el is hangzott. Vagy! Vagy — Nikita ur kotródik esze- nélkül Szkutariból. Ezt az utóbbit azonban már igen bajos elhinni. Montenegróval 1878. évben viselt háborút a török, Szulimán pasa. Hadjáratát be sem fejezhette, mert hadseregét a muszka ellen kellett vezetnie. De Szulimán pasának egy megjegyzése fen- maradt. Azt mondotta: — Montenegrót csak úgy lehet legyőzni, ha minden talpalatnyi helyét katonaság száll meg. És az utolsó montenegróit is kiirtják. Meglátjuk ! Mi nem fogunk elhizakodni, mint a bosnyák háborúban. Mikor kicsinyéivé a bosnyák erőt, kevés számú sereggel mentünk neki a harcnak. Mi teljes erővel fogunk operálni. Tudjuk, ismerjük a nehézségeket. Ez a nép csak azért nem csinál utakat országába, hogy az ellenség be ne mehessen, oda. De majd bemennek az ágyuk, a golyók és az emberáradat. HI£ újság1 ? — Késői tél után — korai nyár. Ezen az esztendőn már semmi jószándék nem segít. Rendellenesnek, kártevőnek indult és — úgy látszik — eszerint is folytatja. Felöltő nélkül jártunk március végén, április közepén télikabátban is dideregtünk és a szeszélyes április hónapnak a végén, úgy fűt a nap, hogy nyár derekán se tehetné jobban. Valóban a bolondok tánca az, a mit ez a csillogó rudacska az üvegcsőben müvei, mulatni azonban egyáltalában nem tudunk ezen a szokatlan ugráláson, mert nem mulatság az, hogy a mit nem fogyasztott el a kései tél, azt megsüti, elégeti a korai nyár. Most még csak az hiányzik, hogy a fagyos szentek, a melyek reánk következnek, hűségesek maradjanak nevükhöz s hagyományaikhoz és harmadszor is visszahozzák a kemény, talán megint hózivataros telet. Ez a mód még rendelkezésére áll az 1913-as esztendőnek, hogy baljóslatú nevét halhatatlanná tegye. — A politikai világ csendes. Ha az események, a bekövetkezendő hadüzenet nem zavarja meg az országot, a képviselőház május hó 5-én, hétfőn délelőtt ülést tart — Kisgazdák tanulmányútja. A mezőhe- gyesi tájfajta lótenyésztők május 6—19 napjain a föld- mivelésügyi minisztérium támogatásával távkocsizással egybekötött gazdasági tanulmányutat rendeznek a Makó, Csongrád, Cegléd, Budapest, Székesfehérvár, Balatonszántód, Keszthely, Kaposvár, Bonyhád, Baja, Szabadka és Szeged vidéki gazdálkodás, továbbá az egyes városok művelődési intézményeinek tanulmányozására. A rendezőbizottság, a melynek vezetője D’Orsay Olivér gróf ezredes, a tanulmányutat különösen azzal teszi érdekessé, hogy az utón a tájfajta lovakat azok használati képességét illetően próbának veti alá. A távkocsizással egybekötött tanulmányút iránt a külföldi szakemberek is érdeklődnek. — Régi bűnök. Nagyváradról írják: Zsadány község 1905-ben hat esztendőre bérbeadta öt pénzes gazdának, a kik nagyobb összegű kaucziót fizettek be a község pénztárába és a bért is pontosan fizették minden évben. A pénztárvizsgálatnál a napokban rájöttek, hogy csak félévi bérösszegekről vannak nyugták és megállapították, hogy az okmányok közül 26 darab nyugta hamis. A nyugták keltezése idején Német Antal volt Zsadány község pénztárosa, a ki most fogházban ül, mert kirabolta a község pénztárát. Német Antal ugyan annak idején azt a mesét akarta elhitetni, hogy álarczos rablók fosztották ki a pénztárt, őt pedig leütötték, azonban hiába verte saját testét véresre, a mesét nem hitték el és elitélték. A vizsgálóbiró a minap hallgatta ki az elitéit pénztárost, a ki tagadja, hogy az ö kezén tűnt volna el a több ezer koronára menő bérleti összeg. — Kivándorlás — „repülőgépen“. Az utóbbi időben Szilágy- és Szatmármegyéből tömegesen utaztatták ki az oláhokat Amerikába. Három tagból álló ügynökség a kivándorlókat különböző furfanggal, útlevél nélkül, segítette át a határon. Ezelőtt két-három héttel a rendőrség nagyobb csoport kivándorlót tartóztatott fel a keleti pályaudvaron és az ügynökök közül kettőt, Vetisán István és Demeter György gazdálkodókat letartóztatta. Pénteken délben került kézre a harmadik ügynök is, Jáger György huszonkilenc éves földmives, akit Tusnádszarvason fogtak el a detektívek és Budapestre kisértek. A kivándorlási ügynökök 70—80 koronát csaltak ki a kivándorlóktól, csak azéit, hogy a határon átsegítsék őket. A jámbor oláhok elhitték, hogy csak Budapestig kell vonaton jönniök, itt majd »repülőgépre« ülnek és azon szállnak át a határon. Százával jelentkeztek ezután a repülőgépes kivándorlók. — A vak munkás és a szocialista párt- ügyósz. Néhány évvel ezelőtt Riszula Gusztáv aradi vaggongyári munkás véletlen baleset következtében megvakult. Kártérítési pert indított a vaggongyár ellen és a bíróság negyvenöt korona havi járadékot állapított meg. A munkás perével dr. Radó Károly aradi ügyvédet bízta meg, ki azonban a pör befejezte előtt elhunyt s az ügy igy Vadász Armand ügyvéd, az aradi szociáldemokrata párt ügyésze
