Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-04 / 10. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ gen . . . olyat kiáltott, hogy majd leszaladt maga is a fáról. — Ni te má, élamott legelészik az én szürkém ! A bizony hogy megtaláltam a szürkét . . . Mint egy mókus, oly gyorsan kúszott le most János gazda a fáról. Szaladt, szaladt megállás nélkül azon irány felé, ahol az ő szürkéje olyan nyugodtan legelészett. Végre előtte állott — a szürke. Nagyot morgott reá János gazda, aztán ostorával is éreztette, hogy szörnyen haragszik reá . . . Visszaindulva, az utón is kapott még egy néhányat a szürke, miközben mondogatta is János gazda. — Mégis jó az okos ember a háznál . . . Bizony úgy van. Az a vén ember se nem volt bolond, se pedig babonás. Annak természetes, józan magyar észjárása volt. Hát hiszen, ha az inzsellér urak tudnak számítani, a magyar ember is tud ám- A fára azért küldötte — persze tréfásan — az az öreg ember János gazdát, mert ezt már ő is próbálta. Mivel a magasból pompásan be lehet látni a határt, igy a szürke is szembe tűnhetett a legelőn. A falubeliek csakugyan megtudták János gazda esetét, ügy a téli estéken van is folyton-folyvást szekérozás, tréfálkozás. Ilyenkor János gazda büszkén pederi meg baj’szát és mellét verve mondogatja: — De a csóka fészkét meg sem néztem! — De a csókafiakért mászott fel kigyelmed — kötekednek. — Nem én, hanem a szürkéért. És azt meg is kaptam. — A csókafészekben ? No erre aztán kitör az indulat János gazdából. Hanem aztán lecsendesedik és ő is — mosolyog. Vas Gereben után Bodnár Gáspár. A vak ember hőstette. Az amerikai Worcester városban egy vak énekes csodás lélekjelenléte nagy diadalt ült a minap egy néptömeg halálos ijedelmén és százak életét mentette meg. Edward Bradleynek hivják és Bostonba való a lélek-fegyelmezettség remek példáját adó vak ember. Egy worcesteri mozgóképes színházban kereste kenyerét énekléssel. Éppen neki tapsolt, két mozgóképes mutatvány közt előadott énekszáma után, a színháznak több mint félezer főnyi közönsége, amikor a színpadon robbanás történt. Rémületes zűrzavar történt. »Tűz van, tűz van!« kiáltások közt hanyathomlok igyekezett menekülni a leginkább nőkből és gyermekekből álló közönség és éppen ez a zűrzavar tette volna lehetetlenné a csakugyan égő színházból való szabadulást, amikor a színpad sötétjéből megszólal a vak énekes csengő hangja : — Türelem! Legyen eszetek! Én csak egy szegény vak ember vagyok, aki nem látom a menekülés útját, és bár érzem itt körülöttem a tüzet: nem félek, hanem a sorsomra várok A férfiak pedig viselkedjenek férfiasán!... A zűrzavar egy pillanat alatt elül. Miként ha a nagy ismeretlenségből jött volna az intő szózat. És fokozta a hatást, hogy a vak Bradley a színpad szélére állt és belekezdett előbb abbanhagyott énekszámának második strófájába. Végig is énekelte, tisztán, remegés nélkül. A vadságba indult zűrzavart csodás fegyelmezettség váltotta fel a közönségben a vak ember bámulatos lélekjelenlétének hatása alatt. Nyugodtan távozott mindenki, nem volt tolakodás, nem esett baja senkinek sem és néhány perc lefolyásán belül kiürült a színház. Pedig ekkor már lobogva égett az egész épület. Megérkezett a tűzoltóság is és első dolga volt a színpad lángjai közül kimenteni az ott álló és imádkozó vak énekest. Alig pár pillanat múltán, hogy kivitték a vak Bradleyt, összeomlott az egész épület. Gazdák világfa. Időjóslatok május hónapra. Midőn május hava jó hűvös és nedves: Akkor szokott lenni a csűr, pince teljes. Kivált ha elején eső gyakran esik: ügy a szőlő sok szép borral kedveskedik. Gergelynek, (9) Orbánnak (25) deres a szakálla^ Hó, fagy hull belőle, amikor megrázza. Szent Bonifácz, Szervácz és Pongrácznak napja A káros fagyoknak káros nyomát hagyja. Ha e három szentnek meleg s tiszta napja: Terem bőven minden, mint a jóslat tartja. Ha a földi eper érik pünkösd körül: Úgy a borlermesztő bő szüretnek örül. Hogyha az ég dörgést hallod e hónapban: Zivatarok lesznek később igen gyakran. Hogyha e hónapnak utó-fele fényes: Sertésed a makkon soh’sem marad éhes. Hogyan lesz nagyobb krumplitermésünk ? Nemrégiben több pozsonyvármegyei gazdaságot néztem meg és meglepetve tapasztaltam, hogy látszólag sivár homokföldeken magyar holdanként 110—130 mázsás krumpliterméseket értek el. Ez azt bizonyítja, hogy nálunk sem kell 30—40 mázsás krumpliterméseknek lenni (mert most jobbadán ez az átlagos terméseredmény), hanem könnyen lehet ennél jóval nagyobb terméseket is kiszedni, ha a krumplinak szánt talajt rendszeres megmivelésben részesítjük, ha különösen arra helyezünk súlyt, hogy csak ősszel szántsunk, sohasem tavasszal, továbbá, hogy az őszi szántást okvetlenül boronáltas- suk többször is, tavasszal ellenben csak tárcsával, gruberrel, vagy ezek hiányában ismételten boronával járassuk meg a talajt. A talajnak ezen az ajánlott módon való meg- mivelése mellett azonban a burgonyatermés nagyságára is döntő a talaj trágyázása. Valóban meg kellene már egyszer érteni a magyar gazdának, hogy trágya nélkül egyik növény sem adhat nagy termést, tehát a burgonya sem. Pozsony vármegyében is, amint érdeklődtem, azt a választ kaptam, hogy ezeknek a nagy terméseknek oka a talaj helyes megmi- velése mellett annak helyes és dús trágyázása. Az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás közléseiből kitűnik az, hogy a kísérleti trágyázás céljából alkalmazott műtrágyák mindig nagyobb termést és nagy hasznot adnak. Ezen kísérleti eredményekből ezeket ismertetem : Lissón kötöttebb agyagtalajon végeztek kísérletet, amidőn a trágyázatlan talaj 62 mázsát, a 200 kiló szuperfoszfát és 60 kiló kénsavas ammóniákkal trágyázott föld pedig 80 mázsa krumplit termett, a műtrágyázás — 4 koronával számítva a burgonya mázsáját — 38 korona 64 fillér haszonnal járt. Szlatnyán ugyanazon műtrágyázással 15 mázsa többtermést értek el 25 korona 62 fillér haszonnal. Porosz-
