Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-04 / 10. szám

MAGYAR FÖLDMIVELO 5 kán ugyanezen trágyázással 54 mázsa terméstöbblet volt 182 korona 92 fillér tiszta haszonnal. Tornyán 13 mázsa 17 korona 82 fillér haszonnal. Zalacsán 12 mázsa 12 korona tiszta haszonnal. Baján 14 má­zsa terméstöbblet 60 korona tiszta haszonnal. Szom- batságon 20 mázsa 46 korona 60 fillér tiszta ha­szonnal. Ez a néhány kísérleti eredmény is világosan bizonyítja, hogy a krumpli célszerűen alkalmazott trágyázása nagyon búsásan meghálálja a gazda fáradtságát. Nagy krumplitermésünk csak úgy lesz, ha földünket megfelelő trágyázásban is részesítjük. E megfelelő trágyázás állhat istállótrágyázásból és műtrágyázásból, leghelyesebb mind a kettőt ki­szórni. Ha a talajt istállótrágyával elláttuk tavaly vagy harmadéve, akkor tavasszal, vetés előtt, csak szuper­foszfátot kell alkalmazni, amelyből 150—200 kilót kell rászórnunk a talajra és azt be kell boronálni. Ha a talajt istállólrágyával régebben javítottuk, akkor vagy kénsavas ammóniákot vagy csilisalétromot kell alkalmazni a szuperfoszfát mellett. A kénsavas am­móniákból 50—60 kilót szokás holdanként kiszórni és azt a szuperfoszfáttal egyidejűleg azzal össze- keverten kell szétszórni. A csilisalétromból is 50—60 kilót kell alkalmazni, de nem a szuperfoszfáttal összekeverve, hanem a burgonya elvetése után akkor, amikor az már csírázásnak indul. Ezzel az eljárással kétségenkivül sokkal nagyobb terméseket fogunk elérni, mint aminőket elértünk eddig amidőn a burgonyát belevetettük a legsová­nyabb, leghitványabb földbe, amelyben nem lévén elegendő táplálóanyag olyan mostohán is termett krumplink. — csy. Háziasszony. Az ivóvíz megtisztitása. Egy pohár jó friss viz mindenkor jól esik, hát még a nyári hőségben. És éppen akkor jut az ember legkevésbbé jó ivó-* vízhez, mikor az legjobban esnék — nyáron. A jó kútviz volna a legjobb, de sokszor ezek vize annyira elromlik, hogy szinte élvezhetetlenné s az egészségre ártalmassá válik. A megromlott kútvizet következő szerrel és egyszerű módon lehet megtisztítani: Ve­gyünk jól kiégetett porózus széndarabokat és kössünk fonalak segítségével körülbelül 20 darabot egy cso­móba. Csomagoljunk három ilyen csomót és kössünk mindegyikéhez egy kilogramm nehéz kősó darabot. Eresszük e csomókat a kút tükrének különböző pont­jain le a kút fenekére, akár szivattyús, akár nem szivattyús a kút, három nap múlva kristálytiszta és a legjobb minőségű lesz a vize. Ezt az eljárást is­mételjük évenkint három négyszer, de csak egyszer évenkint kössünk a széncsomókhoz kősót, a többi alkalommal porozus-téglákkal súlyosítjuk azokat meg. A faszéndarabok két-három esztendeig a kútban maradhatnak. A kutak ivóvizének ily módon tisztává és egészségessé tételére nálunk — különösen az Al­földön — tömérdek helyen nagy szükség volna, mert temérdek helyen képez a rossz, tisztátalan ivóvíz öldöklő kalamitást. Drinápoly az ostrom után. — Ismeretes olvasóink előtt, hogy közel félesz- tendeig tartó, elkesere­dett védekezés után Sükri pasa kénytelen volt a gondjaira bízott várat: Drinápolyt feladni. Ter­mészetes, hogy a sza­baddá lelt várost töme­gesen keresték és kere­sik fel az idegenek, akik azt hitték illetve hiszik, hogy Drinápoly helyén egy rom­halmazzá lőtt kőtengert fognak találni, amelyben a lakos­ság a legnagyobb nyomorban sínylődik. Előkerültek Driná- polyban a Balkánon százával nyüzsgő harctéri tudósítók is, akik azonban egyáltalán nem festenek szomorú képet a meghódított városról. Jelentéseik szerint a város épületei a hosszú ostrom alatt igen kevés kivétellel teljesen épek maradtak és a la­kosság is meglehetősen jól érzi magát. Ellenben Drinápoly körül a vidék puszta és üres. A kis falvakat az ostromlók vagy a menekülő lakosok felgyújtották, az erdőségeket pe­dig a katonák kivágták, mert a tél hideg volt és a tábori tüzekhez sok fa kellett. Emberi és állati holttestek feksze­nek szerteszét, valamint egyenruhafoszlányok és katonai fel- szerelési tárgyak. A Maiicán hidat vertek a bolgárok, ame­lyen a bevétel utáni napon tizenötezer török foglyot vezet­tek át. Drinápoly tele van bolgár és szerb katonákkal és csaknem minden házon bolgár ne'mzetiszinü zászló leng. A külföldiek egyhangúlag dicsérik Sükri basa körültekintését, amellyel a hosszú ostrom alatt a polgári lakosságnak elvi­selhetővé tette a sorsát. Ellenben panaszkodnak Chakir bej rendőrfőnökre, aki minduntalan házkutatásokat rendezett az idegenek lakásaiban és ezzel állandóan zaklatta őket. A konstantinápolyi kormány változásról drótnélküli távirat utján értesültek Drinápolyban, úgyszintén Nazim basa meg­gyilkolásáról is, amit a katonák előtt egészen a legutóbbi időkig titokban tartottak. Az ostrom alatt a városban éjjel nem égtek az utcai lámpák, amelyek legnagyobb részét tönkretették. A város bevétele óta egyelőre fáklyákkal vilá­gítják a várost. A házak bent a városban csak keveset sé­rültek meg, mert az ostromlók főleg az erődök ellen irá­nyították lövegeiket. Az utca tele van katonasággal. Minden utcakeresztezésnél őrszemek állanak és őrjáratok cirkál­nak a városban. Néhány vendéglő már megnyílt, de főleg katonák és tisztek látogatják. A lakosok mesélik, hogy az egész ostrom alatt semmi­nemű szükséget sem szenvedtek. A város bőven el volt látva élelmiszerekkel, úgy hogy akár még néhány hónapig kibírta volna. Husvétvasárnapján még 3500 ökör és 25.000 birka volt a városban. Csupán a cukor fogyott el idő előtt és az utóbbi időben már nagyon lehetett érezni a hiányát. Hasonlóképen a dohány is csaknem teljesen kifogyott, mig tüzelőanyag volt még sok hónapra való. A helyőrség kato­nái naponta 230 gramm kenyeret kaptak, ez azonban nem volt a legjobb minőségű. A benszülött mohamedán lakos­ság keleti egykedvűséggel fogadta a győztesek bevonulását. Különösebb bajok eddig nem történtek és különösen a kültelkeken minden olyan csendes, mintha nem is lett volna háború és az emberek hozzáfognak kerjeik meg­műveléséhez, a gyermekek pedig az utcán játszadoznak, mint azelőtt a béke napjaiban. Füstölgő romok és ledőlt házak helyett ime olyan a helyzet Drinápolyban, amit az adott körülmények között rendesnek is mondhatni. Az újkori hadviselés haladottsága itt kétségkívül mutatkozott, csak egyben nem változik a régi harc formája: az emberek ma is ezrével hullnak. Sőt, megvívott harc után ma sokkal több halott borítja a csata­teret, mint a régi idők legvéresebb háborúiban.

Next

/
Thumbnails
Contents