Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-04 / 10. szám

XVI. évfolyam.

Szatmár, 1913 május 4.

10-ik szám.

Megjelenik minden vasáruapSzerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMAR, Arany János-utca 17. szám.

FELELŐS 8ZERIK8ZTŐ ÉS KUDÓTCLAJDONOS :

BODNÁR GÁSPÁR

________________________________

Előfizetés! árak:

Egész évre

........................4 korona.

Fé

l évre.............................2 »

Ne

gyed évre...................1 »

Életkedv.

Életem legszebb korában, viruló ifjúságomban, fenn a hegyeken találkoztam egy öreg pásztor emberrel.

Szép ősz szakála körité arcát. Fején már a zimankós tél hava. E)e egyenes, szinte katonás a tartása. Akár csak a sudár fáé.

fíyáját legeltette. És én megszólítottam.

— Gyönyörű májusi nap van bátyám. Talán ilyen volt a legelső szép nap a földön.

— Május van, ifjú uram. szólott. A ki most nem érzi, hogy él, hát akár a sírba fordulhat.

És amint mondotta és ahogyan mondotta — csudás jelenség volt az. Arca kipirult. Szemeiben az élet parázsának még mindig sütő tüze lobogott fel. Szinte végig szaladt testén ez a tűz, úgy kinyujtózkodott nyomában.

Néztem ezt a fiatal öreget, csak egyre néztem. Aztán, mikor a hegyről lefelé haladtam . . . úgy elgondoltam:

— Mit tanítjátok ti nekem holt könyvekből, mi az életkededv 1 íme, látni, érezni, csudáim kell azt — a magyar emberben. A ki őszbeborult fővel, hatvan, hetven évvel vállain is jobban megtanít minket arra, mi az életkedv, mint száz professzor tanító. Aki fenn a hegyen, az ő nyája mögött is azt hirdeti:

— Az életkedv az Istennek legszebb, leggazdagabb ajándéka. Ezt tartogassátok. Ezt értsétek meg korán. Ebből táplálkozzatok. Mert ez a forrása mindannak, amiért millión és millión más utakra szaladgálnak. Más forrásokból akarnak táplálkozni.

Ma is el jő a szép május. Ugyanaz a virág- szemű, gyönyörűséges szép május. 0 mindig életkedvet hoz magával. Azt leheli fenn a hegyen. Lent a völgyben. Erőt, életet ad mindenbe. Fűbe, fába. Mezőnek, hegynek.

Az embernek is meghozza mindig újra és újra életkedvét. Az ifjúságnak érzésével csudásan eltölti az embert.

De az embertől is elvárja, hogy béfo- gadja azt. Megértse. Értékelje és megbecsülje.

Ezt a titkát az életnek nem tudják ma sokan. Oh, mily sokan. Azért nincs ma annyi embernek életkedve. Pedig mindig az életet tanulják.

•*

Az az öreg pásztor azért ismerte az életkedvnek titkát, mert tiszta, egyszerű, becsületes életnézete, világfelfogása volt. Egyszerű. Érthető. Istenről. Emberről. Életről. Munkáról. Bölcsebb volt, sok bölcsnél. Akiket tudósoknak neveznek. Ma sok a tudós. Sokat tudnak az emberek. De az élet titkát kevesen ismerik. Mester.

Gazdasági közmondások.

Légy takarékos, de ne fösvény.

Olt pusziul, a hol van, de nem mindenütt pusziul, a hol van.

Ila szem is van a polyvában, kevesebb van a magiárban. Addig takarékoskodj, mig van miből.

Szükségessel takarékoskodni pazarlás.

Ki a gazdaságban pazarol, úgy elveszti pénzéi, hogy sohasem leli meg.

Csak rossz gazdának van Csáki szalmája.

Szűkén költve, naponta keresve, gyarapodik a gazda. Ügyes gazda megszerzi, az okos megtartja.

Jóra ne keress, rosszra ne vesztegess.

Ha a földed csalod, magadat csalod.

A sertéssel minden ehető hulladékot értékesithesz. ügy gondoskodj, hogy jusson is maradjon is.