Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-27 / 9. szám
' / MAGYAR FÖLDMIVELŐ 7 Mi újság' ? Harangszóra... Szent György napra. A/, este, szent György estéjére a kis harango- zóval találkoztam ... Harangozni megy . . . Máskor hunyorítva köszön. Indul útjára. Mert ráüti. Már mint a óraszó. , Most ^ somolyog. A kezében lévő kulcsokat megcsörgeti. És úgy mosolyog. Én is rávágom a tekintetemet. Mintha odaszólnék csodálkozva: — No mia, te? Nem kell rákérdezni. 0 maga mondja: —■ Harangszóra! Én váltamat vonogattam. No jó. Hát ‘iszen harangszóra De ő olyat hunyorít és úgy mondja, mintha mikor sose mondaná: — Harangszóra! Szent György napra . . . — Ä bizony. — Nyóckor huzzuk a hetet. És négykor — az ötöt. Ä bi’ony! És ment Es zúgott az öreg harang. Szent György estéjére. Leveszem kalapom. És száll imádságos gondolatom ... Száll-száll. És bogozódik. És lmllámosan szaladt . . . majd hömpölygőit, mint a folyam. Be az éjbe. Amelyik majd sebes csörtetéssel, majd sekélyebb, majd mélyebb folyással . . . szaladt, ment, csapkodott, mindig hordva hátán egy kis hajót. Neve-. Munka. ... És hogy most szántom e sorokat, félvirrad szent György napja. Hajnalra. Virágszemü, szép, kövér hajnalra . . . Hasadóra. Égyszer csak megbúg az öreg harang. A szava, a lelke felém zug. Lágyan. Csendesen. Most nem a kis, sunyitó harangozó huzza. Az én lelkem . . . Imádkozik és dolgozik. * Egy picike kis madárka édes, becéző, csevegő csattogása, mitzsikája kiséri a két öreg, érces harang bugását. Egy picike kis madár biztatja telkemet. De úgy biztatja munkára, imára. — Ti csak fussatok, kergessétek a világot. Kegyet, kegyelmet, keresztet. Neked adott a jó Isten legszebb kegyet, kegyelmet, keresztet. Ni csak! Hiszen a két hazajött fecske cseveg ereszemen csicseregve, kedvesen, értelmesen. Harangszóra . . . szent György napra. Virra- dozó, virágszemü reggelre . . . Mester. — A politikai élet még mindig vigasztalan. Sőt napról-napra újabb és újabb meglepetések, összecsapások és perlekedések bukkannak felszínre. A parlament zárva De a csatározások folynak a hírlapokban. A penna- harcba fúlnak, majd magasra szöknek a szenvedélyek. A kormányzat készíti a jövő törvényhozás tárgyait. Újabb törvényjavaslatokkal óhajt munkát adni az országgyűlésnek. Hogy mikor nyílnak meg a ház kapui, azt pontosan meghatározni nem lehet. Az ország a kenyér, a nehéz idők és még mindég makacsul tartó gazdasági bajokkal küzd. Egészben csak mintegy távolból nézi és fájlalja az ország viharos politikai életét. — Kitüntetés. Őfelsége Szomjas Lajos miniszteri tanácsosnak a közszolgálat terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül Ferenc-József-rendje középkeresztjét adományozta a földmivelési miniszter előterjesztésére. Dr. Szomjas Lajos, mint a földmivelési minisztérium XII. főosztályának a főnöke, a szövetkezeti ügyek vezetésével és gondozásával van megbízva, ebben a minőségében annyi készséges jóakaratot tanúsít a szövetkezeti ügy iránt, hogy most, amidőn a királyi kegy érdemeiért elismeréssel tünteti ki, mi is szívesen csatlakozunk azokhoz, akik örülnek az igazi érdem méltánylásának, — A tokajvidóki szőlősgazdák és a fagy - károk. A közeli napokban országszerte beállott nagy fagy a tokajvidéki szőlőket is érzékenyen sújtotta. A Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület szőlőszeti szakosztálya sürgős ülésre gyűlt össze, melyben elhatározta, miszerint föliratilag kérik a kormányt, hogy a Tokaj-Hegyalját ért katasztrófára való tekintettel halassza el egy évvel a szőlő- kölcsön visszafizetésének megkezdését. — Kártérítés a „Titanic“ áldozataiért. New- yorkból jön a hir. A »Titanic« katasztrófájának évfordulóján lejárt a kárigények bejelentésének határideje. A kárvallottak összesen 44,200.000 márka kártérítést követeltek a White Star Line hajótársaságtól. — Több folyamodó kérésére a szövetségi törvényszék hatvan esetben meghosszabbította az Ocean Steam Ship társasággal szemben a »Titanic« katasztrófájánál szenvedett károk megtérítésére a bejelentési határidőt. Hét svájci károsult jelentkezési határidejét 30 nappal, 60 bevándorlóét egy héttel meghosszabbították. Az összes kártérítési igények 11,777.604 dollárt tesznek ki. A »Titanic« katasztrófa áldozatainak emlékére világítótornyot megható ünnepséggel avatták föl, a szomorú évforduló napján. A kormány átvette a világítótornyot, amelynek hatásköre 12 angol mértföldnyire terjed. — Madárünnepóly. Három napos madár- kiállitással egybekötött fényes madárünnepélyt rendczelt a szatmári kir. kath. főgimn. »Természettudományi köre.« A változatos műsor méltó volt az ünnepség szelleméhez és fontosságához. Dr. Schőber Emil tanár lelkes szavakban fejtette ki az ünnepség nagy jelentőségét és egy szép eszmét tárt a közönség elé; egy állatvédő egyesület megalakítását városunkban. Rédl Károly és Holndonner Ferenc tanulók ügyes és tartalmas előadást tartottak »A madarakról« és a »Téli vendégeinkről«. Ügyesen szavalta el Laczkó Ferenc tanuló Káló László tanulónak a »Madarak télen« c. költeményét; azonkívül Lakatos Géza tanuló szavalta el ügyes és biztos technikával Vermes Ferencz tanulónak a »Madarak napjára« c. költeményét. Az ünnepély fényét emelte az ifj. énekkar közreműködése Sándor V. vezetésével. Végül Csurgó József, a kör elnöke tartott szép előadást »A madárvédelem gyakorlati eszközei«-ról. Legnagyobb elismeréssel kell adóznunk Dr. Schőber Emil és Hűnek Emil tanároknak, akik fáradtságot nem ismerő munkásságuknak ismét fényes tanujelét adták. — Kegyelem a halálraítéltnek. Debrecenből Írják, hogy a múlt év nyarán történt, hogy Bodnár József debreceni csendőr a vasútállomáson találkozott menyasszonyával, Sándor Boriskával. A beszélgetés folyamán a leány kijelentette, hogy meggondolta a dolgot és nem megy nőül a csendőrhöz. Ez a kijelentés annyira fölingerelte Bodnárt, hogy kirántotta kardját és a leányt agyonszurta. A gyilkos csendőrt a csendőrkerületi hadbíróság kötélhalálra Ítélte. A katonai főtörvényszék megváltoztatta az Ítéletet és a komáromi vár kazamatáiban eltöltendő nyolc évi fogságra változtatta. Enyhitő körülménynek azt tudta be a főtőrvény- szék, hogy Bodnár nem szolgálat közben követte el a gyilkosságot. A debreceni csendőrkaszárnyában katonás ceremóniák között hirdették ki az ítéletet Bodnár előtt, aki annak hallattára, az örömtől eszméletét vesztve összeesett. Elszál- itották Komáromban.
