Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-27 / 9. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELO Ismeretek-tára. Szkutari. A Balkán-háború révén sok régi, csaknem egészen elfelejtett város vergődött ismét hírnévre, mint valamikor a nagy hóditó szultánok idejében. Ebben a pillanatban Szkutari felé fordul a világ figyelme. Szkutari tulajdonképen olasz neve ennek a városnak, amelyet a szlávok Skodrá-nak, a törökök pedig Iskodrá-nak neveznek. A város a Szkutari-tó mellett a Bojana és a Kiri folyók partjai közt fekszik és vidéke igen termékeny. Éppen ezért fáj a vilajetre a foguk a montenegróiaknak. akiknek alig van termőföldjük. A város két élesen elkülönített részből áll: az üzleti negyedből és lakásnegyedből. Az üzleti negyed, vagy a bazár a várhegy alatt terül el, a lakásnegyed, vagy újváros pedig az üzleti negyed mellett, a síkság felé terjed. Minden kereskedelmi és ipari élet az üzleti negyedben összpontosul. Ez az egész városrész boltok, raktárak és kávéházak, meg vendéglők tömkelegé, amelyben a legkülönbözőbb nemzetiségek vannak képviselve. A házak legnagyobb része földszintes, de van egy két nagyobb és díszesebb épület is, igy a nagy vásárcsarnok, a theologiai iskola, Baba Musztafa mauzóleum és több mecset. Híresek a szkutarii gyapjúszövetek, arany- himzések és filigran-munkák. A főtéren van a kormányépület. a nagy mecset és néhány más fontosabb épület. A főmecset igen díszes, csupán a minaretje szorul már javításra. A főtéren és főutcán egész napon át igen zajos az élet, mig a többi utca kihalt és csak itt-ott látni egy-két embert. Igen furcsa benyomást tesznek az emberre a kerítés nélküli nyilt temetők, amelyekben a sirhalmok gondozatlanok, sőt gyakran emberi csontok is hevernek szerteszét. Szkutari lakosainak számáról nincsenek pontos adataink, annyi azonban bizonyos, hogy a 30.000-et nem haladja meg. A lakosság harmadrésze mohamedán, a többi keresztény, még pedig róm. katholikus és orthodox. A katholikusok számát 12.000-re becsülik és ezeknek jelenleg Sereggi érsek a feje. A múlt század elejéig a szkutari püspök nem székelhetett Szkutariban, hanem a közeli Jubani községben volt a rezidenciája. A 70-es években a szkutari püspökségből éi’sekség lett. Ugyanakkor épült a szkutari kath. székesegyház, még pedig ugyanazon a telken, amelyen az érseki palota is áll. Ez a templom egész Szkutari legszebb épülete. A jezsuitáknak papnevelőintézetük van Szkutariban, azonkívül a ferenczren- dieknek is van kolostoruk és templomuk, a szervitarendi apácák pedik elemi iskolát és óvodát tartanak fenn. A székesegyházon kívül több kisebb keresztény templom és kápolna van Szkutariban Az orthodoxok- nak két templomuk van. A mohamedánok és keresztények negyede egymástól igen élesen van elválasztva. Szkutari élén kinevezett polgármester és választott községtanács áll. A községtanácsban mind a három vallásfelekezet képviselve van. A város közigazgatásilag tizenkét kerületre van beosztva. A várhegyen áll a citadella, amelyet nagy fal vesz körül és három nagy udvarból áll. A falakon nyolc torony van. Az egyik udvar lőszertárnak szolgál, a másik két udvarban vannak a kazamatták és a többi raktár. A helyőrség, amely körülbelül 25.000 főnyi, a citadellában és a várost védő erődökben van elhelyezve. A legrégibb megbízható történelmi adat Szku- tariról Krisztus előtt 168-ból való. Akkor Skodra volt a város neve, a tavat Labeatis-tónak, a Bojanát pedig Aarbanának hívták, Gentius illyr király székelt benne, de legyőzték a rómaiak. Diocletianus császár idejében Skodra Praevalis római tartomány fővárosa volt; 395-ben pedig a keletrómai császárság birtokába jutott. Ettől az időtől kezdve gyakran ostromolták a várost a szlávok és többször be is vették. A 12-ik században 1355-ben pedig a velenceiek foglalták el. Majd később a szerb birodalomhoz csatolták a várost s 1479-ig szerb király uralkodott fölötte, amikor is az ozmánok hatalma alá került. Mint minden albán városé, úgy Szkutari története' is vérrel van megírva, végnélküli harcok, felkelések és elnyomatások láncolata, súlyos áldozatok és kimondhatatlan szenvedések folytonos sorozata. Jó könyvek. — Vizsgálati jutalmul ajánljuk »Patkó Pista«, meg »A két Daru testvér« történetét. Minda- két népies olvasmányt Kriston Endre egri érseki titkár irta és mind a kettő pályadijat nyert. Tanulságos, érdekes, szórakoztató, nemesitő hatású olvasmányok ezek s egyenesen a nép fiai számára valók. A »Patkó Pista« cimű jutalomkönyvet a Szent-István Társulat árusítja (Budapest. VIII. Szentkirályi-u. 18.) 10 példányonkint 4 kor. 50 fillérért; »A két Daru testvér« története pedig 20 fillérjével Egerben a liceumi nyomdában kapható. A balkáni háború vége felé, a béke felé, a béke küszöbén ilyen címekkel érkeznek a napi újságokban a háborúról szóló hírek. És ime, minden van, csak éppen hogy béke nincs még mindig. Sőt a montenegróiak, mikor e sorokat írjuk, még mindig támadnak. Hírek szállnak, hogy Szkutari kapitulál. Szkutari körül véres harcok folynak. Eszád basa, a hős tábornok értesítette a montenegróiakat, hogy tárgyalni akar a vár átadásáról. Miér’ mer’ elfogyott — az élelme. A nagyhatalmak hadihajói meg sasséroznak — a vizeken. Nikita nem vonul, sőt majd Szkutari elesle után is ellenáll. Ki tud eligazodni ebben a zűrzavarban? Azonfelül — úgy mondják — kipattant, hogy Ausztria- Magyarország és Bulgária véd- és dacszövetséget kötöttünk. Bulgária és Szerbia szeme szikrázik és nem lehetetlen, hogy összecsapnak. Hát bizony, ha van a világon furcsa háború. Ez’ a. Újabb értesülések szerint Szkutari elesett, a montenegróiak kezében van. Eszád basa feladta Szkutarit. A montenegróiak bevonultak a városba és vérfürdőt rendeztek. — Nikita átadja Szkutarit a nagyhatalmaknak. 119 ezer halott! Hivatalosan közlik a balkáni szövetségesek eddigi veszteségeit. Eszerint a balkáni háborúban Bulgária . . . 80.000 Szerbia . . . 22000 Görögország . 11.000 Montenegró . . 6.000 embert vesztett. A sebesültek nincsenek benne ebben a kimutatásban. megfelelt. Tanító: — Mondd meg csak fiacskám, Kari, miért jár az ember iskolába? Kari: — Már ezen én is sokat gondolkoztam ! Gyermek fohász. Anya . Imádkozzál kedves gyermekem nagyapádért is. Gyermek : Istenem ! Engedd meg, hogy nagyapa még sok cukrot vehessen nekem.
