Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-27 / 9. szám
MAGYAR FÓLDMIVELO 5 Gazdák világfa. Magyarország kenyere. Magyarországban magyar földön dolgoznak leg- éberebben. Leglegényesebben. Mert ember kell a földre. Az ekéhez. A kapához. A kenyérnek barázdájához. A magyar földmivelési minisztériumban dolgoznak Európában legserényebben. A már bizonyos. Egész Európában végig sivitott, rontott a csapás. De ime a magyar földmivelésügyi minisztérium az első, a ki hű képet ad Magyarország kenyeréről. Úgyszólván a villámnak, a szárnyaknak sebességével szedte össze a csapásoktól sújtott területek adatait, hogy lelkiismeretes képét adja, nyújtsa az országnak: hogyan, miképpen vagyunk hát a levi- harzott napokkal. A megfagyott reményekkel. Óriási munkának rajza, jelentése fekszik előttünk. Sajnáljuk, hogy kis lapunk zártának utolsó pillanataiban. Hogy igy nem közölhetünk bőséges és részletes kimutatást mi is, hol, milyen mértékben és milyen irányban érte az ország kenyerét a csapás. így csak rövid, sommás sorokban vigasztalhatjuk meg mi olvasóinkat abban, hogy a csapás nem oly rémes, nem olyan lesújtó, mint azt a dermesztő percek első rémületeiben bizony hinni lehetett. Kár van! Óriási, nagy károk, külünösen egyes területeken, vidékeken. De a jó Isten keze még sem sújtotta az országot úgy, mint gondoltuk. A szerencsétlenségben volt és jött szerencse is. Az időjárás változataiban volt valami kedvező is, a mi a bekövetkező nagyobb csapásoknak ellenállt. Megnyugvással konstatálja a páratlan gondossággal készült jelentés pl. hogy a kalászosokat aránylag kevésbbé viselte meg a kiszámithatlan idő, a mihez fogható régen nem volt. A szőlőket is megkímélte sok helyen, bár bizony teljesen elpusztult a gyümölcs, a mesterséges takarmány, répa, hüvelyes. Isten a legjobb gazda. Benne bízunk. Ha mi igyekszünk, az ő áldása nem marad el, O* A felfúvódott szarvasmarha kezelése. A kérődzőknél a hirtelen beálló gázképződés a kendőben felfúvódást okoz. A felfúvódás többnyire zöld takarmánynak, különösen fiatal, még el nem virágzott herének túlságos mértékben való élvezése idézi elő, de káposzta- vagy répalevél és nyers burgonya is okozhatja. A felfúvódás jele : a bendő erős fel- püffedése, a marha vékonyának kidudorodása, félénk tekintet, lassú rövid lélegzés, hosszas sóhajtás és gyakori ganaj- és hugyürités. Legjobb ellenszere 1 liter vízben 20 gr. szalmiákszesz és 200 gramm petróleumból álló keverek. Ha a hatás azonnal nem mutatkozik, ugyanaz a keverék 15 perc múlva újból adagolandó. Jó szer az oltatlan mész is, melyből egy evőkanálnyit vízben jó felrázva adagoljunk. Ennek a szernek az az előnye, hogyha az állatot mégis le kellene vágni, a húsa élvezhető marad, mig a szalmiákszesz azt élvezhetlenné teszi. Ha az említett szereknek hatása 30 perc alatt nem mutatkozik, az állat kezelését állatorvosra kell bízni. Háziasszony. A kappanozásról. A baromfitenyésztésben nincs szükség sok kakasra. A sok kakas háborúskodást, veszeke- kedést kelt a baromfiudvaron s marakodásukkal a tyúkokat is elvadítják. Le kell ölni őket ugy-e? Ámde a kakas húsa a tyúkénál keményebb. Ezen úgy segít a gazdasszony, hogy a kakast kappanozza, kiheréli. A kappan gyorsan hízik, húsa ízletes. A piacon kapós és jó ára van. Nálunk a piacokon aránylag kevés kappant látunk, nyilván a kappano- zást nem értik, pedig ez nagyon könnyű mesterség. A kappanozáshoz két személy szükséges. Egyik a kakast fogja és egy alacsony, kukoricamorzsoló széken ül. A herélő a kakas csontjai között a végbéltől a mellcsontig lefosztja a kakas tollát, úgy, hogy ott, hol a metszést végzi, toll ne maradjon. Azután a végbéltől egy ujjnyira egy tűvel a bőrt felemali és egy éles kis késsel azon olyan nyílást vág, amelyen a herélő mutató ujja belefér. A herélő ezek- után eljut a hashártyáig, amikor is nagyon vigyáz, hogy a beleket meg ne sértse, Az ujj a belek mellet lemegy a kakas hátáig, hol megkeresi a heréket. Előbb az egyik herét tapintjuk meg s lassú egyenletes nyomkodással válasszuk el egymástól, vigyázva, hogy el ne fakadjon. Ha ez megtörtént, a levált herétt a hasüregből kitoljuk. Ugyanígy járunk el a másik herével is, mely után a nyílást bevarrjuk és a sebet egy kis karboros vízzel megmossuk. Jó ha a varrási helyen a kappant sótalan zsírral bekenjük és fahamuval kissé meghintjük. A műtétnél nagyon vigyázzunk: hogy a belet a bőrhöz ne varrjuk s toll vagy piszok a sebbe ne kerüljön, mert akkor az állat ebbe bele döglik. Kappanozásnál az ollót mellőzzük, jobb az éles kés, mert kisebb sebet ejt. A herélendő kakas kappanozás előtt 12 órával s kappanozás után 12 óráig se enni, se inni nem kap. Herélés után sötét helyre tegyük s nézzünk utánna, hogy ülőrudhoz egy hétig ne jussanak, nehogy a seb felszakadjon. A bágyadtság nem baj, a vergődés már az. A kukorékolást a kappan elhagyja, a megkülönböztetés miatt használatos tarajmetszés fölösleges tehát, mert ez állatkínzás. A fiatal kappan eledele a lágyra főit takarmány. b. Adám büntetése. Hittan óra alatt kérdezgeti a tanító a kis nebulót: — Mikép vétkezett Ádám a paradicsomban ? — Á-ádám u-ugy vétkezett a paradicsomban, ho-ho- hogy me-me-meg-ette az almát, pedig az Isten megtiltotta neki — énekli a gyermek. — Nagyon helyes! De hát ki vitte Ádámot a bűnre? — Ádámot a bü-bünre Éva vitte ró. — No-no, fiacskám, inkább e kígyó, nemde ? És mivel büntette meg Isten Ádámot ? — I-Isten Ádámot azzal bü-bü-bü-bün-bün ... — No mivel ? — segíti az akadozót a tanító. — I-I-I-Isten ... — a fiú elkezd pityeregni. Belesült. — Megmondom én, — ugrik fel egy kis fruska. — Én tudom. — No mondd meg te. — Hát azzal, — mondja büszkén a kis lány — hogy el kellett vennie Évát.
