Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-20 / 8. szám
8 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Olvasókör. Török-világ Magyarországon, Irta: Bodnár Gáspár. * Mi történt a várnai csata után ? A török visszahúzódott és nem folytatta a háborút; hanem itthon Magyarországban szomorú napokra virradtak. A Lengyelországra való szövetség felbomlott; a gyermek László párthívei pedig szántszándékosan zavart csináltak, hogy a fejetlenségben a maguk hasznát szabadon kereshessék. Hunyadi átlátván, hogy a fejetlenség nagy kárára lesz az országnak, azt javasolta, hogy Lászlót, Albert királynak utószülöttt árváját, válasszák királynak. László akkor Frigyes osztrák császár oltalma alatt volt Bécsben. A nagy ember becsületes szándékát az ország tekintélyes része tisztának, igaznak találván, az ajánlatot el is fogadták. Követeket küldöttek tehát Bécsbe. De Frigyes nem az az ember volt, aki a kedvező alkalmat kiereszti kezéből. Sem Lászlót, sem a koronát nem akarta kiadni. Azt kívánta, hogy László nagykorúságáig az ő gyámsága alatt legyen. Persze ez any- nyit jelentett, hogy addig majd ő fog dirigálni Magyarországon. A követek ott hagyták Bécset és minden siker nélkül tértek haza. A főrendek tehát most azt határozták, hogy legközelebb országgyűlést hívnak össze, melyen az országnak kormányzót választanak. Az országgyűlést nem várta be Hunyadi. Hadait Havasalföldre vezette, hogy Drakul vajdát emberségre tanítsa. Ez meg is történt. De Horvátországban is zavar támadt. Czillei Ulrik gazdálkodott ott. Ezt az urat is meg leckéztetette és arra kényszeri- tette, hogy a magyar korona iránt hűséget fogadjon. E sikeres munka után Hunyadi Pestre indult. Itt már vártak reá az ország rendei. Valóságos örömriadalom közt vonult az országgyűlésre, ahol leírhatatlan lelkesedéssel őt választották meg az ország kormányzójává. Az ő hatalma tehát most olyan volt, mint a királyé. De ő soha sem vágyott azért a királyságra; sőt még önzetlenebből szentelte erejét hazájának. Az országgyűlés határozatához híven, Frigyes császárhoz ismét követeket küldött, hogy a királyt bocsássa haza. Miután a psászár most sem hallgatott a szóra, Hunyadi táborát azonnal Ausztriába vezette. A császár megijedt. Fegyverszünetet ajánlott és Hunyadi azt elfogadta. Ezalatt Hunyadinak is sok hálátlanságot kellett tapasztalnia. Irigyei támadtak, kik nem tudták elviselni, hogy az egyszerű nemes családból származó Hunyadi az ország kormányzója legyen . Különösen a Garaiak, Czilleiek, Újlakiak és mások. Ezek szerették volna, ha Hunyadi kormányzósága alatt mentői nagyobb zavar támad. Hunyadi nagylelkű ember és igazi hazafi volt. A maga ellen való áskálódásokra semmit sem adott, hanem csak hazája javátkereste. Főfigyelmét most is a törökre fordította. E pogány nép megtörése volt életének legfőbb célja. Meg volt győződve, hogy ez sikerülni fog. Czillei jól tudta, hogy az Hunyadinak legnagyobb dicsősége. Rajta is volt, hogy tervének útjába álljon. Összeköttetésbe tette tehát magát Brankovics szerb fejedelemmel, akit rábeszélt, hogy Hunyadit a török ellen való küzdelemben ne segítse. Ennek a gonosz tervnek számos magyar főurat is megnyert. Brankovics Czilleivel tartott. Nemcsak hogy segedelmet nem küldött, hanem titokban értesítette a szultánt, hogy Hunyadi ismét készülődik. De Hunyadi értesült Brankovics alattomoskodásáról, azért huszonnégyezer emberével rajta ütött és őt emberségre tanította. Ez alatt Murad, török császár, százötvenezer emberrel a magyarok ellen indult. Rigómezőn találkoztak. Hunyadinak csak huszonnégyezer embere volt. A magyar csapat élet-halálra küzdött. És már- már mienek is lett volna a győzelem; hanem Dán oláh vajda hirtelen a törökhöz pártolt, ami a magyar sereget úgy megzavarta, hogy mindenki összevissza harcolt. Legnagyobb része ott is maradt a csatatéren. Hunyadi is vérző szívvel menekült. Szerbia rengeteg erdőibe tévedt, ahol fegyvertlenül kereste a hazavezető utat. A sűrűből egyszer csak két rabló támadta meg. Hunyadinak nyakán arany lánc volt; a rablók erre vágyódtak és összevesztek. Kezdették egymást ütlegelni. Hunyadi a zavarban kirántotta egyik rabló kardját és azzal egyiket levágta, a másik elfutott. Hunyadi egy szerb parasztot fogadott, hogy ez az ország határára vezesse. A ravasz szerb vezette; de nem Magyarország felé hanem Szendrőbe, Bran- korics fejedelemhez. Ismerjük már ezt az embert! Hunyadinak köszönhette országát, de azért Hunyadit jó pénzért a szultánnak akarta adni. A szultán megvetette ajánlatát. Mert a törökben is volt annyi becsületérzés, hogy hős ellenfelét nem akarta ily gálád módon megkeriteni. Hunyadi aztán két hónap múlva és igen súlyos feltételek mellett szabadult ki fogságából. Szép karácsony ünnepét ülték, mikor Hunyadi Szegedre érkezett. Ki Írhatná le az örömöt, mivel fogadták ? Ezen események után Hunyadi még mintegy négy esztendeig kormányozta az országot. Amik azonban ezen években történtek, mély szomorúsággal tölték el nemes szivét. Látta, hogy irigyei miatt sem az országnak egyetértést nem tud adni, sem életének legfőbb célját, a török megtörését keresztül nem viheti. Egyedüli törekvése volt tehát, hogy Lászlót hazahozza. E terve sikerült is. A tizenkét éves királyt Bécsújhelyről erőszakkal ragadta ki. 1452-ben László hazánkba érkezett, Hunyadi pedig a kormányzóságról lemondott és az ország főkapi- tányává lett. ___________________________________ Ni ncs baj. Tizenhármán ültek az asztalnál. Valaki ijedten adta ezt tudtára vendégtársainak. Erre megnyugtatólag válaszolt az elmés házigazda : — Ne féljenek, én kettő helyett eszem. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMaRON.
