Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-13 / 7. szám
8 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Hármas ikrek a vasgyárban. Skripecz Dezső diósgyőri vasgyári irodatiszt felesége — három fiúgyermeknek adott életet. Orvosi vélemény szerint mind a három gyermek erős, életképes. A boldog családapa Ferencz Ferdinánd trónörököst kéri fel keresztapának — Az Első Magyar Ált. Bizt. Társaság évi működésének jelentéséből jól eső örömmel láthatja az ország, hogy ez a régi, mindig hatalmasabb gyökerű Társaság jó híréhez méltóan sziklaként áll a gazdasági viharok és hajótöréseket okozó bősz hullámoknak közepette is. Megbizható, emberséges és áldásokat hintő Társaság, melyeket mi mindig és ez alkalommal még melegebben és jó szívvel ajánlunk a gazdák, földmivesek figyelmébe. De az egész nemzet bizalmát is megérdemli. — Kifosztott kivándorlók. Sátoraljaújhelyből Írják: Babin Jánosné és Babin Andrásné izbugyabélai lakosok útlevél nélkül akartak kivándorolni Amerikába. Szolej Mihály bálinttanyai lakoshoz fordultak segítségért és ő jó pénzért vállalkozott is rá, hogy átjuttatja őket a határon. Tekervényes gyalogutakon épen a galíciai határhoz értek, amikor csendőröket pillantottak meg. Az asszonyok nagyon megijedtek és ezt Szolej arra használta fel, hogy elkérte a kivándorlóktól összes pénzüket, azt mondván, hogy a szegény nőket a csendőrség gyanútlanul átengedi, majd ő kerülő utón utánuk megy és találkozni fognak. Az asszonyok átadták 1500 koronát kitévő összes pénzüket, Szolej pedig tovább állott. A csendőrök természetesen bekísérték az asszonyokat a mezőlaborci határrendőrségre, de csalójukat is kézrekeritették. A pénz már nem volt nála. Szolej Mihály ellen kivándorlásra való csábítás miatt is megindították az eljárást. _______________________ ___ ____ ___ Ol vasókör. Török-világ Magyarországon, Irta: Bodnár Gáspár. * A várnai csata. Mindezek a diadalok nagy lelkesedést kellettek az egész keresztény Európában. Meg voltak ugyanis győződve, hogy csak folytatólagos háborúk menthetik ki a török erejét és törhetik meg végképpen hatalmát. Különösen Julián bíboros volt ennek a hitnek folytonos élesztője és a török ellen való küzdelemnek fáradhatatlan mozgatója. Rá is bírta a királyt, hogy a hosszú hadjárat után 1444. nyarán, a török ellen újabb hadat indítson. A király ezt esküvel fogadta és a hadjáratot az ország rendei is elhatározták ; Európa több fejedelme pedig segítséget ígért. Nyárdereka volt. A magyar sereg már összegyűlt Szegednél. De a külföldről ígért segedelmek csak nem érkeztek... Ezen várakozás alatt azonban követség érkezett Murad szultántól. A követ békét ajánlott. »Magyar hatalom alá adjuk — mondja a török követ — Szerbiát és Havas alföldet. És mert a hosszú hadjárat alkalmával a szultán sógora magyar fogságba került, ő érte adunk 70 ezer aranyat.« — A török azért kívánta ezt a békét olyan igen, mert Ázsiában is háborúskodott. Tetszett az ajánlat. Hunyadi maga is elfogadhatónak találta azt. Megkötötték a békét tiz esztendőre és annak megtartását mindkét fél esküvel erősiette meg. Még talán hazatérő utjokban voltak a török követek mikor mindenfelől jelezték, hogy a külföldi segély-csapatok érkezőben vannak; hogy a genuai. velencei hajók a tengerszorosokat elállották és Ázsiában rekesztették az ott hadakozó szultánt. Ekkor látták, hogy a törökkel való békekötést elhirtelenkedték. S miután a török sem tartotta meg a feltételeket, — fölbontották a békét és a török ellen hadjáratra indultak. Szeptember havában húszezer ember kelt át Orsovánál a Dunán. A várt külföldi segedelem azonban csak nem jött. A szerb Brankovics, aki nemrég sírva kérte a királyt a török ellen való segedelemért, aki mostanra is csapatokat ígért, nemcsak nem jött, hanem még különféle alattomos aka- dékokat is rakott a magyar sereg útjába. Sőt még ő izente meg a töröknek hogy a magyar had közeledik. A magyar sereg azonban bízott abban, hogy a szultán Ázsiából nem jöhet ki. így érkeztek Várnáig. Ekkor megdöbbenve hallják, hogy Murad szultán nagy serege szemben áll. ügy történt a dolog, hogy az olasz hajók csakugyan a tengeren voltak, elállani a török sereg útját; hanem a haszonleső hajó-parancsnokok jó pénzért nemcsak útját nem állták, hanem még ők szállították át a tengeren a törököket. November 10-én volt az ütközet Várnánál. A magyarok hősies vitézsége és Hunyadi bölcs vezetése már-már megszerezte a diadalt; de a magyar sereg közepén álló király elkapatva, Hunyadi rendelkezése ellenére, elhagyta biztos helyét s a törökre rohant- A harc hevében igen is előre törve megsebesült s lováról lebukván, egy török levágta fejét. Ennek hírére a magyar sereget elhagyta a bátorsága s futásnak eredt. Ott halt meg Julián bíboros, több püspök és sok főur. Maga Hunyadi is csak nagynehezen menekült és sok viszontagság után érkezett haza. Mikor a diák rosszul érti a súgást. Tanár: — Miféle fegyverekkel ostromolta a török Drégely várát ? (Súgás: — Tarackokkal.) Diák : — Barackokkal. A szerkesztő telefonja. Előfizető. Utófizető volt ön. Még pedig a javából. Sokan megütköznek azon, hogy lapjukat beszüntetjük. — Hosszú, türelmes várakozás után szüntetjük be. De arra rá sem gondolnak, hogy hiszen talán mégis csak fizetni is kellene. Nekünk nagy kötelezettségeink vannak a nyomdával szemben. Most már ön is rendben van. — Másik és sok előfizető. A bajok, zavarok onnan származnak, hogy legtöbben nem Írják meg a megyét, a hol a megrendelő községe van. Több egy nevű község van hazánkban. A posta is szívesen visszalöki, ha a címzett lakása, községe úgy egy olvasásra ismeretlen. Pedig a postabélyegzőről is hiányzik. Jó lenne ezt ott jelezni. Sok zavarnak elejét venné. Olvas- hatlan Írásokkal órákat kell töltenünk. A név aláírások arra engednek következtetni, hogy sokan gondolják: nevemet az egész ország ismeri. Illetőleg szarkaláb írásomat. Pedig. — Munkás. Úgy van, úgy van! Aki személyeket keres, sohasem látja meg a közérdeket. Aki a dolgozó emberek súlyát azok egyszerű katonai mivoltuk vagy méltóságuk, hivataluk szerint osztálypzza : az sohasem kapja meg — a valóban érdemes és munkáseraberek lelkét. Ott mindig személyeket és nem ügyeket fognak szolgálni. És az igazság győzelemre jutását nem segíti, csak zavarja. A munkát is. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMIrÖN.
