Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-16 / 3. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

7.

Mi újság1 ?

Virágvasárnap.

Virágvasárnap van. Virágok nélkül, tele tövisekkel, borongásokkal, mik közt a tavasz reménysége lebeg. Oh ez a tavasz több reménységet rejt, mint rég időtől való tavaszok egész sora. Kibontja-e virágait? És a virágból lesz — a gyümölcs.

Virágvasárnapnak nevezte el az ősi magyar kegyelet, hát ezt a vasárnapot. Az Igazság, Krisztus Urunk a szent hajdanban zöld lombok, virágok közt vonult be oda, a hol az igazságért való szenvedése, halála és dicső feltámadása a világ megváltására szolgált.

Az Igazság diadal közt lép szenvedése helyére. Hogy aztán megjárja a nagy, a véres Kálváriát. Hogy aztán a hatalom bilincsekbe verje, megfeszítse az Igazságot. Bezárja koporsóba. Sziklákba rejtse. Botorul azt hívén, hogy örökre elzárhatja. Betemetheti.

De minden zsarnoksága, minden törekvése megtörik.

Az Igazság olyan mint a Nap. Fellegek takarhatják. Elboríthatják képét, melegét, világosságát az erőszakok viharai. Egyszer csak bontakozik. Kitör a fellegek közül. És elfoglalja diadalmas helyét.

A feltámadás a nagy kálváriajárás után bekövetkezett. Az igazság kilépett sírjából. A Nap be- ragyogta a világ tájékait.

A kereszténységnek, a Megváltó Igazságának sorsa is igy vagyon a földön. Ostromolhatják. Fellegek szakadhatnak reá. Viharok zúghatnak felette, körötte. Eljő, mindig eljő, meg kell érkeznie az ő diadalának. El kell foglalnia azt a helyet, ahonnan az igaz áldások forrása árad az emberiségre, a nemzetekre.

Virágvasárnap a reménvek virágait, az áldások rügyeit takarja. Ki kell azoknak bontakozniok.

— A pápa beteg volt. A pápa betegségéről szóló hir futott végig a világon. A pápa meghűlt, influenzája volt. Ma már azonban felépült és végzi egyházkormányzati nagy munkáját.

— Andrássy Dénes gróf temetése. Sok ezer főre rugó gyászoló tömeg részvétele mellett helyezték nyugalomra Krasznahorkán az Andrássy-család monoki ágának utolsó tagját, Andrássy Dénes grófot, a kinek fejedelmi jótékonysága országosan tiszteltté tette nevét.

— Andrássy Dénes végrendelete. Annak a páratlan jószivnek, a mely Andrássy Dénes grófot Magyar- ország egyik legnagyobb szabású, legáldottabb emberbarátjává és jótevőjévé avatta, e végső rendelkelkezésből is kihallik a hangos dobbanása. A közzel szemben való áldozat- készség, amelyet Andrássy Dénes gróf élete során annyiszor és oly impozáns módon tanúsított, kiragyog a felejthetetlen emlékű arisztokrata testamentumából is. Vagyonának felével úgy rendelkezett Andrássy Dénes gróf, a hogy a vérség szava megkívánta: ez a fele a gróf rokonságának jut. Vagyonának másik felét pedig a közjónak ajándékozza oda ez a kiválasztott ember, a kinek még halóporában is abban telik legnagyobb gyönyörűsége, hogy teli kézzel áldozza bőségének fölöslegét nemes célok oltárára.

— Halálozások. Vay Ádám gróf Budapesten

baleset következtében hirtelen elhunyt. — Ábrányi Kornél iró, nyugalmazott miniszteri tanácsos meghalt. — Kohányi Tihamér az amerikai magyarság népszerű alakja, újságíró, Glevelandban elhalálozott.

— Kis tükör a politikai világból. A nagy

zajjal bejelentett országos, tömeg sztrájk elmaradt. Lefújták. Most a vezérek igyekeznek meggyőzni az elvtársakat arról, hogy helyesen cselekedtek. És bevallják, hogy ilyen sztrájkra csak évek múlva lehet kilátás. — Az elfogadott uj választói törvényt a főrendiház is letárgyalta. Az uj kultuszminiszter 1

Jankovich Béla letette esküjét és elfoglalta miniszteri székét. — A képviselő-házban a házszabály-reformot tárgyalták le.

— Munkások hiénái. A kereskedelmi minisztérium tizes csoportokban utazó szegény munkások számára jegykedvezraényt adott. Munkások, kivándorló és visszatérő emberek ezt a kedvezményt nem ismervén, áldozatai lettek rossz lelkű hiénáknak. Ezek az emberkupecek lesve-lesték a határra érkező szegény embereket. Rábeszélték őket aztán, hogy bízzák sorsukat ő reájuk, majd megváltják a jegyüket és haza szállítják őket. Váltottak is a kicsalt pénzen féljegyet, de a szegény munkásnépnek elszámolták az egész jegy árát és még látszólagos szolgálatukért is uzsorás dijat szedtek. Ezen verejtékes pénzből aztán ezreket és ezreket szedtek össze az emberkupecek. Most a határrendőrség rájuk csa’ pott a hiénákra és leleplezte a veszedelmes szélhámos bandát.

— A királyi palota megtekintése. A királyi palota szertartás-termei az udvar távolléte esetén megtekinthetők hétköznapokon délelőtt fél 10 órától fél 12 óráig és délután fél 3 órától fél 4 óráig. Vasár- és ünnepnapokon csak 9-től fél 12 óráig. Nagyon rossz, sáros időben zárva. Belépődíj 60 fillér jótékony célra. A király kertje, annak Duna felőli homlokzata előtti része nyitva mindennap reggeltől este 5 óráig. Belépődíj nincs. A József főhercegi kripta megtekinthető napközben estig. Jelentkezés a sekrestyésnél. Belépődíj nincs. A Szent Jobb látható délelőtt a királyi palota Szent István-templomában. Jelentkezés a sekrestyésnél. Az Erzsébet-muzeum a királyi várpalotában, bejárat: a nagy udvar főkapujánál jobbra (a koronaőrlépcsőn.1. Nyitva az udvar távollétében hétköznapokon 9—12 óráig, délután 3—4 óráig, vasárnap csak délelőtt 9—1 óráig.

— Huszonötéves gazdaköri jubileum. A

nagyszalontai gazdakör ez évben tölti be fennállása óta a 25-ik évet és ezt az évfordulót méltóan ünnepli meg. Nagyszalontán letelepedett hajdúk vasszorgalma folytán különösen a mezőgazdasági tekintetben egyike lett Nagyszalonta az Alföld első városainak. Hogy ez tényleg úgy van, azt akarják a szalontaiak az egész országnak bemutatni.

— Bolgár kertészet Székesfehérvárott.

A földmivelésügyi miniszter, mint Székesfehérvárról jelentik, Székesfehérváron nagyobbszabásu bolgár kerttelepet akar létesíteni, hogy a magyar gazdákkal megkedveltetvén e jövedelmező foglalkozást, itthon tartsa azt a sok pénzt, amely évenkint Bulgáriába szokott vándorolni.

— Nagy tűz. A brassói egyik posztó gyár kigyult és leégett. A kár száz ezer korona. A tüzet egy ittas munkás okozta, a ki elaludt a gyúlékony anyag közt és a gyertyát égve hagyta. Több munkás súlyos égési sebet kapott.

— A pipa. Sz.-fehérvárról Írják: Különös módon szenvedett kinos halált Pereczki István ipari gazdálkodó. Az udvaron egy szekér összeállításával foglalatoskodott. Munka közben rudat akart a szekér oldalára erősíteni, azonban a szorító lánc elszakadt s a rúd oly erővel ütötte a gazda szájába a fogai között szorongatott pipáját, hogy annak szára hátra csúszott a gazda torkába s a hegyes vége keresztül szakítva a gégéjét, a nyakán hatolt ki. A szerencsétlenségnek többen voltak szemtanúi, a kik a gazda segítségére siettek. Nagynehezen ki tudták huzni a szilánkká tört pipaszárat a gazda torkából, ez azonban már nem segített rajta; rövid kínlódás után meghalt, Tragikusabbá teszi az esetet az a körülmény, hogy Pereczkiék családjában nem ez az első halálos szerencsétlenség, melyet a pipa okozott. Két esztendővel ezelőtt Pereczki István édesapja a pipáját tisz- totta, miközben a pipaszurkálóval megszurta a kezét. A gazda vérmérgezést kapott, minek következtében harmadnap meghalt.

Nem iszákos !

— Akarsz a legényem lenni, Sugár ?

— Akarok, kapitány ur.

— Reméllem, nem vagy iszákos“?

— Nem én, kapitány ur.

— De egy kis pálinkát csak megiszol?

— Akár egy akót is, kapitány ur !