Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-10-05 / 23. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 3 Xsmeretek-tára. Bakanóták. Nevezetes napja van az osztrák és magyar ármádiának. Mint minden esztendőben, «októbernek első napján» ez idén is özönlenek a besorozott legények a kaszárnyák felé. Egy-két nap múlva valamennyiből kialakul a csetlő-botló »poros- fülü regruta«. És megkezdődik a gyöngyélet, hogy két-hárorn esztendeig — valóságos örökkévalóság — vége ne szakadjon. A ki katonaviselt ember, az jól ismeri ennek a gyöngyéletnek minden részletét; nem kell hozzá sok tudomány és az egyszerű földmives gyerekből, kereskedősegédből rövidesen helyre katonát faragnak az öregek meg a »reglama«. Aránylag elég vígan telik-mulik az idő, a »Beschüftigung«-tól perczig se unatkozhatnak azujon- czok, a kiknek a szomorkodhatnékját elhessegeti a bakasoron mihamar megszülető baka-nóta. Ilyet csak az »öregek« tudnak és bizony sokszor a nagy gyakorlatokon, de kisebbek után is, hazamenet, olyan vígan fújják, hogy sokszor a »betanult kórus« is megirigyelhetné őket. A regruták aztán eltanulják tőlük és mire ezekből is öreg baka válik, ők is betéve tudják egész sorát a szebbnél-szebb bakanótáknak. Minden esztendőben egész tömege születik az ilyen baka-nótáknak, a melyek legújabb hajtásaiból egy néhányat Boszniából küldött be egy újságnak két öreg baka. Ott a bérezés Boszniában, a folyton fenyegető háború izgalmában harczi éneket irt Gombás József szakaszvezető, Márton János tizedes pedig ugyancsak merész rigmusokat költött Szkutari uralkodójáról, akit kecskekirálynak nevez. A bizonnyal pislogó mécses, vagy kormozó petróleum-lámpa világánál a kemény pricscsen megfogant poémákat itt adjuk azon szűzies ártatlanságukban a mint Írójuk megteremtette. íme: Egy harci ének. I. Jó bajtársak Magyar fiuk előre. Itt az idő legyünk készen egyezerre . . . Valamenyen a haza védelmére. Mert a hazát megvédeni a jogunk . . . Ha máskép nem, a fegyverekhöz nyuluuk. U. O felsége tetette be parancsba, Minden magyar vitéz fiút, Hozzanak be a Standba. S kik megkapták a harezra hivó parancsot Vonatra ült és mindjárt elutazott. El utazott bosnyák ország szélére, Rogy ott legyen a haza védelmére Mert a hazát megvédeni a jogunk Ha máskép nem a fegyverekhez nvulunk. III. Szerbia a mi szomszédunk Azt gondolta magába, Hogy kiterjeszkedik albán határa Albán határ és kikötő kellene a szerbeknek Azért üzenlek hadat a töröknek. S mivel nem volt senki ellen állója El is vitte csapatját Durazóba. Nem is hallgat monarchia szavára Úgy gondolta van már egy uj országja. IV. Ne légy büszke, csak szomszédunk Szerbia, Harcra készén van már a Monarchia És az biztos addig neked nem enged Mig csak téged örökre el-nem kerget Az albán határól. Irta Gombás József szakaszvezető 48. gy. E. 1. Zászlóalj 4. Század Pale Bosznia 1912. December 10-én Egy vers a bosnyák határól. I. Elmegyünk mi messze Skutariba, Kiverjük a kecskekirályt onand ; Hogy is mert ő oda bele menni. Hisz a Magyar bottal is kiveri. II. Hogy is jött a szegény feje oda, Tán nem gondolt rá a magyar botra. A Magyarnak nem is kell más semmi Csak egy jó bot, aval is kiveri. III. Kecske Király gondold meg magadat, Ne viczelj mar többé a magyarral; Kidob téged mind egy kecskét onand Sírva nézhetz Skutarira vissza. IV. Kecske Király, szegény kecske Király, Nem leszel már Skutariba betyár: Nyakadba kapsz egy koldus tarisznyát, ügy járod be Skutari határát. (Vége.) Irta Márton János tizedes 48. gy. E. 1. Zászlóalj 4. Század Pálé Bosznia 1913 Április 13-án. Közgazdaság. Városi takarékpénztár. Városaink közül öt helyen van városi jellegű takarékpénztár, még pedig Nagykőrösön, Karcagon, Kisújszálláson, Hajdúböszörményben és Nagybányán. A nagykőrösi takarékpénztár alaptőkéje 200 ezer korona, betét állománya 6 millió 580 ezer korona és 1912. évi tiszta nyeresége 80 ezer korona. A karcagi takarékpénztár hasonló összegű alaptőkével és 2 millió 150 ezer korona betétösszeggel 78 ezer korona tiszta jövedelmet ért el. A kisújszállási takarékpénztár 213 ezer korona alaptőkét, 2 millió 850 ezer korona betétet és 44 ezer korona nyereséget mulat ki. A böszörményi alaptőke 100 ezer korona, betétállománya 2 millió 440 ezer korona, tiszta nyeresége 46 ezer korona. S végül a nagybányai városi takarékpénztár 5000 korona alaptőke, 3 millió betétállomány mellett 115 ezer korona tiszta nyereséget ért el. A nyereség tehát az alaptőke 33 százaléka, ami a múlt évi tartózkodó hitelnyújtás figyelmébe vétele nélkül is igen jó eredmény. Érdekes dolog, hogy mind az öt takarékpénztár majdnem tisztá földmivelő lakosságú városban van, holott külföldön a városi takarékpénztárak általában az ipari, kereskedelmi városokban terjedtek el először.
