Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-10-05 / 23. szám
Megjelenik minden vasárnapSzerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMAR, Arany János-utoa 17. szám. FELK1.Ó8 SZERKESZTŐ ÉS ftlADÓTCLAJDONOS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre . . . Fél évre .... . . . 2 Negyed évre . . . . . 1 A Hét. A képviselőház sági ülései. A téli ügye, az esküdtszék, — mint hírlik, alig lesz együtt egy napig. — Legtöbb időt a delegációk fognak lefoglalni és az a Ház bizott- munka-sorozatban szerepel a jegyzők a sajtóra vonatkozó újítások, a közigazgatás ügye és a választó kerületek ügye. A török-bolgár Végre-valahára megvan. Most már x. . állítólag véglegesen megállapodtak bekeszerzocles a béke feltételekben. A bolgárok elvesztették az első balkáni háborúban hódított területeik legnagyobb részét. Alig hagytak meg nekik hétezer négyzet- kilométert. Hogy köztük további bonyodalom ne merülhessen fel: kölcsönösen megállapodtak, hogy a vitás kérdéseket döntő bizottság elé viszik. Füstöl a Balkán és csepeg a vértől újra. Nemhiába • Európa mészárszékének nevezték el. Azt Írják az újságok, hogy talpon a szerb hadsereg. És az albán-szerb határon véres ütközetek folynak. Még az albán asszonyok is harcolnak. Hivatalos jelentés szerint a szerbek, más értesítések szerint az albánok vannak előnyben. Itt azonban tisztán látni nem lehet. Nem látnak tisztán még a közvetlenül érdekelt hatalmak sem. Csak azt tapasztalják megdöbbenve, hogy a Balkán újra nyugtalan. Füstöl és rejtegeti a kitörő anyagot. A kolera fel-felüti fejét országunk egyik. . x. másik vidékén. A fővárosban is riat7teg mindig <iás támad egyszer-egyszer. így a minap is megállapította a vizsgálat, hogy két beteg ázsiaikolerába esett. A vidékről is jönnek ilyen hírek. És pedig: Máramarosszigetröl, Miskolcról (a közeli Sajólád) Ternes- megye, Székesfehérvár stb. Sok esetben csak hírről, riadalomról van szó, de vannak hivatalosan beigazolt tünetek is, amik figyelmeztetik az ország népét, hogy még mindig veszedelem elölt állunk. — A borsodmegyei Sajólád községben a héten erősen lépett fel a kolerajárvány. Lapunk zártáig 12 megbetegedés és 2 haláleset történt. A községben a legszigorúbb óvintézkedéseket foganatosították. — Mivel a veszedelem Miskolc városától alig nehány órai járásnyira van, a hatóság elrendelte az óvóintézkedéseket. Az egészségügyi bizottságot járványbizoltsággá alakították ál. Dr. Nagy Ferenc polgármester a város területéről az összes snjóládiakat kitiltotta és intézkedett, hogy a községből érkező kocsikat a város halárában levő sorompónál szigorúan megvizsgálják valamint betiltotta a Sajó vizének használatát is. A városok polgármesterei tanácskoztak az elmúlt héten ős Nagyváradon. Érdeklődéssel kisértük ezt a tanácskozást. És lesve-lestük; vájjon ezen a különben igen jogosult, szükséges értekezésen felkarolják-e a maga érdeme szerint azt a kérdést, amely a városokkal a legbensőbb összefüggésben van. A vidékkel, illetőleg a falvakkal való viszonyukat. A községek azon ügyeit, melyeket csak a várossal egyetemben és összhangzásban lehet megoldani. Vagy legalább rendezni. Hiszen alig van város, melynek nagy, szomszédos vidéke ne legyen. Amelynek érdekei ne kereszteznék a faluk érdekeit. És megforditva. Sőt városok egyenesen a vidéknek, a körülvevő falvaknak köszönhetik kereskedelmük, iparuk lendülését. Sok-sok város érzi azt, ha a gazdáknak, földmives népnek jól megyen dolga. És hiába beszélünk, ma is úgy van az, mint régen; ha a vidéknek, a parasztnak nincs pénze, jajgat a városi ember, kereskedő, iparos is. Hát azt hangoztatták ott a gyűlésen, meg az újságokban is, hogy a városok fellendülése, haladása és jól berendezettsége első sorban gazdasági kérdés. Mikép akarnak tehát a községeken keresztülnézni a nyakig adós városok. Hogyan lehet Magyarország gazdasági forrásaival oly kurtán-furcsán vagy egyoldalúan bánni. A városok nagyrésze letagadhatallanul a vidékeitől táplálkozik. Egyben magához szíjjá igaz a falusi elemeket. Odaözönlik a falu nem éppen kívánatosképpen. De a városok kultúrája, jótékony hatása nem is erősiti a falvakat. Sőt éppen a városok körül találunk elmaradott falvakat gazdaságilag, nemzetiségi és műveltségi szempontokból egyaránt. Város és falu még mindig nem érzik meg egymás érdekeit. Sőt farkasszemet néznek
