Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-09-14 / 20. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELO Ezért mikor szántáshoz látunk, először ekéinket a szántás céljának megfelelően egyformán állítsuk be. Igen gyakran előfordul, hogy az ekének helytelen vezetése folytán vakbarázdák keletkeznek, melyek a gyomok biztos meghúzódó helyei. Ezért a vakbarázdákat utólagosan javítsuk ki, forduljunk vissza ekénkkel és szántsuk át. Az osztóbarázdákat huzassuk be a szántás előtt, mert különben földünket egyenlőtlen felületűvé tesszük. Szántásunkat befejezéskor szegjük körül, mert igy nemcsak csinosabb külsőt kap, de a gyomoknak az útról és a mesgyéről való bejutását megakadályozzuk. Lapályosabb helyekről készítsünk vízlevezető barázdál, hogy a felesleges viz, mely szántásunkat beiszapolja, szabad lefolyást találjon. A forgó tökéletes felszántására kiválóan nagy gondot fordítsunk, mert ott legkönnyebben maradnak felszántatlan részek. Ugyancsak ügyeljünk, ha gyerekek szántanak, s amennyire lehet, utánnuk egy felnőttel szántas- sunk, aki annak hibáját nyomban kiigazítsa. Felemlítem azt is, hogy ha a gazda ló- és ökörfogattal rendelkezik, lehetőségig külön fogásban járassa a ló-, és külön az ökörfogatot, mert a ló sokkal gyorsabban jár és munkájában az ökörfogat föltartóztatja. P. V. ♦ A sertéshizlalók öröme. A főldmivelésügyi miniszter a minap rendeletet tett közzé, mely több újítást foglal magában a sertéshizlalás és kereskedés ellenőrzése tárgyában. A legfontosabb rendelkezése az, hogy ezentúl szórványos sertésvész esetén nem fogják az egész várost vagy községet zár alá helyezni, csupán azt az udvart, melyben a vész jelentkezett. Eddig az egész községre kiirt zárlattal temérdek kárt okoztak a kereskedőknek s a hizlalóknak. És mivel az állategészségügyi törvények éppen a nemzetközi fogalom, a gazdasági egymásrautaltság szempontjából nemzetközileg vannak megalapozva, bizonyos, hogy a kérdés teljes és végleges rendezése érdekében nemzetközi értekezletet tartanak legközelebb a sertésvésszel szemben követendő eljárások módosításának uj, alapvető elveiben való megegyezés érdekében. A vizet áruló kis leány. Mepérkezett a vonat és a vizet áruló kis leány hangja is hallatszott már: — Itt a jó friss viz ! — Hé, kis leány, jöjjön csak, adjon egy pohár vizet! Az utas megitta s aztán kérdi: — Mi az ára egy pohár víznek ? — Egy krajcár instállom. — Itt van egy tiz krajcáros, adjon vissza — kilencet! — Nincs instállom egy krajcár visszaadni való pénzem se; hanem igy ék bácsi még kilenc pohár vizet és kvittek leszünk! Az éjjeli őr jelentése. Reggel a bíróhoz beállít az éjjeli ör, kezében tartván egy döglött ludat. — Biró uram! Semmi más egyéb nem adta elő magát az éjszaka, minthogy ez a lúd zavarta csak meg az éjjeli csendet, gágogva ugrott ki az ólból és nyakát törte ki, — ihol van ni. Érdekes rovat. Mikor aratnak a föld kerekén ? — Novembert és decembert kivéve, minden hónapban aratnak búzát a föld kerekén. Ausztráliában január hónapban aratnak. Februárban Kelet-Indiá- ban kezdődik az aratás. Mexikóban, Egyiptomban április hónapban aratnak, mig Kis-Ázsiá- nak északi részeiben, Kínában, Japánban május hónapban, júniusban Kaliforniában és Dél- Európában aratnak, — júliusban minálunk, augusztusban Belgiumban, Németalföld, Dániában és Nexvyorkban. Végre utolsó Skótország, Svéd-és Norvég-ország, Kanadának legnagyobb része és Oroszország sok része, ahol szeptemberben kerül sor az aratásra, sőt Oroszországnak legészakibb részeiben csak októberben fejezik be az aratást. * * * Hány ember él Európában ? Európa népességét 1910. évre összegezve 433.9 millióra állapították meg a statisztikusok. Kerek milliót számítva az egyes államok lakossága eszerint a következő: Oroszország 117, a Németbirodalom 64, Ausítria-Magyarország 51, Nagybritánia 45, Franciaország 36, Olaszország 34, Spanyolország 19, Belgium 7, Európai Törökország 6, Németalföld, Svédország, Portugália 5—5, Bulgária 4, Svájc 3, Szerbia, Dánia, Görögország, Norvégia 2—2 millió. * 41 Hol van a legtöbb villámcsapás? Blake angol tudós egy természettudományi folyóiratban a villám- csapásról cikkezik. Kimutatja, hogy Angliában igen kevés ember hal meg villámcsapás következtében; évenkint átlag 12.4, úgy hogy egy millió lakosra csak 0.36 villámcsapás általi haláleset jut. Viszont a legnagyobb halált okozó vil- lámcsapásosok száma Magyarországon, ahol 16 haláleset jut egy millió lakosra. Utána következnek az Egyesült-Államok, ahol 10 villámcsapás általi haláleset jut egy millió lakosra és ugyanilyen az arány Stájerországban és Iíarinthiában is. Kisebb arányszámokkal szerepelnek Poroszország 4.4, Franciaország 2, Svédország 2 és Belgium 2 villámcsapás által okozott halálesettel. A nép és a kolera. I. Itt a fekete Semmi kétség löbbé hogy a ré- , mes fekete halai, a kolera megrlCllCll. indult felénk. Halálos lehelletével, rémes szárnyának suhogását már itthon is érezzük. Az ország több helyén nemcsak kolerás megbetegedések történnek. De a fekete halálnak áldozatai is vannak. Több halálesetről van hivatalos tudomása az országnak. Itt van tehát a tizenkettedik óra, mikor nemcsak arról van szó, hogy mi a teendő, hanem tüstént tenni és cselekednünk kell. * Az értelmes ™amel7 akko'' ,teK.,la"“bizonyságot értelmessegerol, tel- világosultságáról, megbízhatóságáról,/ ha vészéig idején nem veszti el a fejét. Hanem fel tudja használni mindazt, amit neki a józan ész, a tanultsága, ismeretei és az országot, az egészségügyet vezető hatóságok előírnak, diktálnak és tanácsolnak.
