Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-09-07 / 19. szám

6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ szer, a mely egészen távol tartja ezt a kis vámpir- sereget. Az erős illatos olajat nem szeretik a szú­nyogok, különösen ellenszenves nekik a szegfüolaj. Ezzel távol lehet tartani. A testet be kell vele erősen dörzsölgetni. Ideges emberek azonban az erős illata miatt nem használhatják, mert gyötrő fejfájást kap­nak tőle. Nagyon jó a szúnyogok ellen a kölni viz is. Csakhogy ezzel kéfszer-háromszor be kell dör­zsölni testünket, ha állandóan a szabadban tartózko­dunk. Nagyon alkalmas védőszer a szegfüszegbalzsam is, ez nem olyan erős, mint az olaj s mindenki ma­gánál hordhatja. Készítési módja igen egyszerű: szegfüszegolajat lanolinnal és vazelinnel el kell ke­verni. A kenőcs hatása nagyon tartós, mert a bőrbe szívódik s az illata áthatja az egész ember testét. Kevésbbé ismert szer a szúnyogok ellen a perzsiai rovarpor, a melyet azonban nem por formában, ha­nem alkoholban fölolvasztva használnak. Ezt is köny- nyen elkészítheti mindenki, nem kell hozzá más mint 70 százalék alkohol. Kis üvegbe annyi port tesznek bele. amennyit fel vesz. Az egészet fel kell rázni és néhány óráig állni hagyni. Aztán többször át kell szűrni és kész a leghathatósabb védőszer a szúnyogok ellen, ügy kell használni, mint a kenőcsöt. Kínos kérdések. Melyik vő szabadul meg leghamarább a: anyósától ? — (Az emberevő.) Melyik ur nem ur? — {A pandúr.) És melyik ur nem pandúr ? — (A kandúr.) Melyik halár van az asszonyok oltalmára bízva P — (A ruhatár.) Gyilkolnak az amerikai bányák. Megrázó számok beszélnek arról a pusztításról, a mit emberéletben, fiatalságban és férfi nemzedék­ben, — otthon-itthon pedig a családban — véghez visz a balkánháboru. Ritkábban, sőt egyáltalán nem jön hir a maga vérfagyasztó számaival arról a háborúról, a mit az emberi élet ellen az amerikai bányák viselnek. Az Egyesült-Államok bányaügyi hivatalának csak imént megjelent kimutatása szerint az 1912. év folyamán az amerikai szénbányákban 62.360 ember vesz­tette életét — baleset következtében. Azért is jut mindennapra Amerikában egy-egy uj bányaszerencsétlenség. Finleyvilleben csak nem rég újra bányarobbanás történt. A halottak tömege szanaszét hevert a bá­nyában és hozzá a tűz lehetetlenné tette a mentést. A robbanás okát nem tudják, csak azt, hogy a bánya lángbaborult, a mikor a munka javában folyt. Az eddigi számítás szerint 112 bányász lelte halálát és sokan el vannak temetve a föld alatt. A szerencsét­lenségnek több magyar halottja van. Hát ime, ehhez és sok más hasonló esethez nem kell hosszú prédikáció. Prédikálnak ezek a gyilkos bányák úgyszólván mindennap. De a magyar ember azért neki indul ennek a bányaháborunak. A szerencse csalja. A rettenetes kiábrándulás nem tanítja. Az irtó háború se’ tartja vissza. Itthon meg siró családok, árva gyermekek néznek arra a tenger felé, melyen túl — napról- napra gyilkolnak a bányák ... ± Mi újság1? Odahaza a Tar mellett. Odahaza a Tar mellett Hallgat most a nóta, Köny remeg a szempillákon Már egy idő óta. Ver az Isten, nincsen áldás A mezőn, a réten, Odahaza a Túr mellett Nagy bujában fel-felzokog Az én magyar népem. Beborult az ég felettünk, Bosszús felhők járnak, Mind elöntik, eltemetik Gyümölcsét a nyárnak. Oda van az aranykalász, Viz dagad a réten, Én Istenem, jó Istenem Ha bűnös is, könyörülj meg A bus magyar népen. Ha megszólal a kis haraug, Sir a falu népe. Zug a vihar! Jön az árvíz ! Ez kongatja félre. Dűlő falak ropogását Viszi szét a hangja. Én Istenem, jó Istenem, Mikor hallgat el a falunk Félrevert harangja ? Szerdahelyi László. * — Királyunk ő felsége — hir szerint — szept. hő végén hű magyar népe közé érkezik. Gödöllőn már rendezik a királyi kastélyt. — Erzsébet királyné emlékezete. Szept. 10-ike szomorúan emlékezetes napja a magyar nemzetnek. Évfordulója a nagy veszteségnek, Nagyasszonyunk, Erzsé­bet királyné halálának. A nemzet imádsága száll Istenhez és emlékezete a nagyasszony felé. — Az árvízkárosultaknak király ő felsége 1000 ezer koronát, József főherceg 10 ezer koronát adomá­nyozott. A jótékony adakozás országszerte folyik. — Az uj hajdudorogi püspöknek, Miklóssy Istvánnak instellációja nem október 14-én lesz, mint aho­gyan eredetileg tervezték, hanem már október 5-én meg fog történni. Az instelláció után a püspök Debrecenbe köl­tözik, a hol egyelőre három évre bérelt lakást. — A leghüvösebb julius 138 esztendő óta. Időjárásunk feltűnő jelensége, hogy a huszadik század kez­dete óta az időjárás rendellenségei mind gyakoriabbakká váltak. így 1775. óta 1902-ben volt a leghidegebb októbe­rünk, 1906-ban a legmelegebb novemberünk, múlt eszten­dőben pedig a leghidegebb szeptemberünk, és általában a leghidegebb őszünk is. Ezt a lajstromot most az idei ju­lius egészíti ki, amelyhez hasonló még nem volt az elmúlt 138 esztendő alatt. — Az idők jele. A gazdasági válság, meg a balkáni háborúnak tulajdonítják, hogy az idén kevesebbet dohányoznak és utaznak. Az idei dohányfogyasztás f. má­jus 1-éig 20 millióval kevesebb bevételt mutat a tavaji időszakhoz képest; a vasúton a hálókocsi forgalomban 30°/o> a rendes menetjegy forgalomban pedig 200/„, visszaesés mu­tatkozik és Budapesten ez idén 8000-el kevesebb idegen járt mint múlt évben. — Bő gyermekáldás. Tiszaujlakon Stefán Ferenc sárosoroszii egyházfi ötvenkétéves felesége négy fiúgyermeknek adott életet. Mind a négy gyermek teljesen fejlett és egészséges. A gyermekek közül kettőnek nyolc­nyolc foga és lábukon hat-hat ujja van.

Next

/
Thumbnails
Contents