Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-22 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO uritotta az írót, hogy a korrektúra iv szélére ezt irta: »36.000 lábat Írtam 36 milliószoros marhák«. Nemsokára megjelent a cikk és pedig ilyenformán: »A legmagasabb fensik 36 millió láb magasan fekszik.« Másik: Nagy ünnepségre készülnek egy városban. A képviselő ur képviselőségének tiz éves jubileumát ünnepük. A helyi újság is ünnepi köntösben jelenik meg. A lap élén koszorús nagy betűs cikk. Cime: *A mi ünnepeltünk.« A cikk minden sora dicsőítés. Koszorús stilus, meleg, forró ömlengés az ünnepelt magasztalására. Hanem a vége — a vége. Hanem az a sajtóhiba! Ez az árnyék, ez a szívtelen, gonosz májú sátán. A haszontalan. No igen a cikk sajtóhibából igy végződött: — Elmondhatjuk tehát, hogy a mi ünnepeltünk egész életén át a hasának élt. .. Borzasztó ! Egy kis betű. Egyetlen egy betű. Egyetlen picike betücsere csúffá tette az egész ünnepet! Az írásban természetesen ez állt: — Elmondhatjuk tehát, hogy a mi ünnepeltünk egész életen át a hazának élt. . . És az ünnepi hangba jóizü kacagás vegyült. És a rossz májú emberek azt suttogták, hogy . . . talán bizony nem is sajtóhiba . . . Hiszen az igazság kiírása olyan ritka ... Oh azok a sajtóhibák ! * Utánirat. Kérjük a szedőt, irgalmazzon meg ennek a mi mostani Írásunknak. Nehogy sajtóhiba legyen benne. Mester. György görög király meg- Európának csak há- gyilkolása a világ figyelmét . arra a tényre irányította, rom nemzeti királyi hogy a g6rög ura,kodóház háza Van. dán eredetű és hogy a legtöbb uralkodóház idegen a saját országában. — Kezdjük elsősorban Oroszországgal, amely csak az imént ünnepelte a Romanov-ház fenállásá- nak 300-ik évfordulóját. A mostani orosz cárok azonban már régen megszűntek Romanovok lenni, mert a Holstein- Gottorp német házhoz tartoznak, ahonnan Erzsébet császárné unokaöccsének, Péter hercegnek meghívásával 1762-ben kerültek az orosz trónra. Az angol királyi ház szintén német eredetű Koburg- ból származik, miután Viktoria királynő Albert herceget, II. Ernő koburgi herceg testvérét választotta férjül. A belga királyi ház is Koburgból származott, mert az 1830-ban függetlenné vált Belgium szintén koburgit választott királyának. Ezzel azonban még nincs kimerítve a koburgi uralkodók sora. I. Ferdinánd bolgár király szintén Koburgból származott, akinek anyja, Clementina hercegnő, Lajos Fülöp király leánya egy koburgihoz ment férjhez. II. Manuel, Portugália királya, aki néhány év előtt vesztette el trónját és koronáját, szintén Koburgból származott. A Hollandiában uralkodó Oránia-Nassani-ház német eredetű, éppen úgy, mint a romániai uralkodóház, mely a Hohenzollern-háznak egy mellékágából származott. A svéd királyi ház Bernadotte-tól, Napoleon egyik marsalljától származik, akit a svéd rendek előbb trónörökösnek, később pedig XIII. Károlynak 1818-ban bekövetkezett halála után királynak választották meg. Az uj norvég uralkodóház, amelyet Haakon király alapított, dán s maga a dán uralkodóház pedig schleswig- holsteini eredetű, tehát tulajdonképpen német. Spanyolországban a 18-ik század kezdetétől a francia Bourbon-ház uralkodik, noha megelőzőleg évszázadokon át a Habsburgok uralkodása alatt állt. Olaszországot a savoyai királyi ház kormányozza, a melytől szintén el lehetne vitatni az eredetiséget, mert a törzsország Savolna, a történelem szerint sokáig ingadozott Német- és Franciaország közt, majd Szardíniához tartozott, amig végérvényesen Franciaországnak jutott. Németországtól eltekintve, csupán három uralkodóházról mondhatjuk el jogosan, hogy azokban az országokban gyökereztek, amelyekben uralkodnak: Szerbia, Montenegró és Törökország. A Habsburgok Svájcból, Lotharingiából és Toscánából származnak, a Hohenzollernek Svábországból, a bajor királyi ház pedig a Pfalzból. Európa uralkodói tehát legnagyobb részben a Koburg- házból származnak. A bankok helyzete. A bankok helyzete még most is nem helyzet, hanem inkább vagy mozdulatlan tehetetlenség, vagy fájdalmas vonaglás. Pedig az országot nem kis mértékben érdekli az a kérdés, vájjon a bankok átestek e már a krízisen vagy a közel jövőben van e kilátás a javulásra, megkönnyebbedésre. Különösebben érdeklődhetnek e jelenség iránt a szövetkezeti emberek. Kell-e magyarázni: miért? Nos a bankok kilátásairól, helyzetéről csak nem rég nyilatkozott, a nagytekintélyű pénzkapacitás Széli Kálmán — a pénzintézetek gyűléseinek alkalmatosságából. Nyilatkozatának érdekesebb részét ime ide szögezzük : Széli elmondta, hogy háromnegyedszáz éves múltjuk alatt a hazai pénzintézetek sohasem mentek keresztül olyan súlyos megrázkódtatásokon, mint a lefolyt másfél esztendő alatt. Közel 100 részvénytársasági pénzintézet múlt ki, részben felszámolás, részben fúzió és 8 esetben csőd által. A válságba került pénzintézeteknél is csak az alap- és tartaléktőke veszett oda egészen, a visszleszámitoló intézetek kevéssé jelentékeny, a betevők pedig egészen jelentéktelen károkat szenvedlek. A legnagyobb komplikációkat a betevők ostroma idézte föl. Több mint félmilliárd koronát, tehát az összes hazai takarékbetéti állománynak egyhetedét nyelte el a sárga veszedelem, ebből több mint 200 millió korona máig sem vándorolt vissza rendeltetési helyére. A bankok természetesen eszközöket keresnek, amelyekkel a betéteket visszaszerezzék. * Nos, ezzel szemben a hitelszövetkezetek közül egy sem számolt fel. Betéteik csaknem tiz millióval emelkedtek. Hatalmas bizonyítéka e jelenség annak, hogy az idők folyását nem lehet megállítani. Az a harc, melyet a hitelszövetkezetek ellen folytattak, azok a kiabálások, miket egy-egy hitelszövetkezetek felszámolásával a bankvilág csak nem rég a hitelszövetkezeteknek lélekharangját húzogatták: a nép a polgárság figyelmét nem rendítették meg. Sőt magukhoz csatolták. Elárulta magát. A kis Józsi e szavakkal jön haza az iskolából : — Édes anyám, jövőre jobban poroltasd ki a nadrágomat, mert a tanító ur azt mondja, hogy ő fogja kiporo n
