Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-06-22 / 17. szám

MAGYAR FÖLDMIVELO 5 Gazdák világa. A vetések állása. — A földmivelésügyi minisztérium jelentése. — Junius első belében túlnyomóan száraz és or­szágszerte igen meleg idő járt. Különösen a Nagy- alföldön és a Duna jobbpartján volt nagy a szárazság és hőség, mig az északi és keleti felföldeken ezen idő alatt is fordultak elő kisebb-nagyobb zivataros esők. Junius hó 7-étől kezdve az ország nagy részére kiterjedőleg, helyenkint jelentékeny zivataros esők indultak meg, melyeket az utóbbi napokban erősebb szelek és helyenkint jégesők kisértek. Ezek nyomán a hőség megszűnt, sőt a hőmérséklet jóval a normá­lis alá sülyedt. A csapadék mennyisége igen egyen­lőtlenül oszlott el. A május 25-én kezdődött s junius 7-ig tartott száraz, meleg időjárás, majd az erre be­következett esőzés a növényzet fejlődésének általá­ban kedvezett. A gabonanemüek terméskilátásai—a zab kivételével—az ország nagy részében javultak s csak oly helyeken tapasztalható némi visszaesés, hol a legutóbbi napokig semmi, vagy csak igen csekély eső esett. Különösen szépen fejlődtek az utóbbi két hét alatt a mesterséges takarmányok és kapásnövé­nyek, melyek az ország túlnyomó nagy részében jól állanak. Hogyan védekezzünk a legyek ellen? Erre Csontos János ezt az olcsó és pratikus eljárást ajánlja: Vesszünk közönséges farkasalmát. Szárát közvetlen a föld felett vágjuk le. Egy teljesen kifejlett szál elég egy liter vízre. A vizet forraljuk fel és a farkasalmát frissen vágva beledobjuk és addig főzzük, a mig a viz há­romnegyed literre befő. Megjegyzem azonban, hogy zománcos edényt használjunk. Ha a főzet kihűlt, be­kenjük vele az állatot. Nem szükséges, hogy azt bő­rig áztassuk meg, mert elég az is, ha a szőr felülete meg van vele nedvesedve. Az állat nem nyalja le, mert különös ize miatt nem szereti. Mérgesnek mér­ges, de azért nincsen mérgező hatása. Lenyalhatja az állat az egész testét s akkor sem lesz semmi baja. Mindadig, a mig az állatot az eső nem éri, a légy nem száll az állatra. Használtam lovaknál és igás ökröknél és mond­hatom, hogy meglehetős sikerrel, mert állataim a legyektől eredő zaklatás elmaradása folytán mindig jó erőben és aránylag pihent állapotban voltak. Sok­kal kevesebb idő alatt jóllaktak, a munkát is jobban bírták és aránylag többet is dolgoztak. így a gazdá­nak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi haszna is van. Hogy a légytől védett állat többletmunkáját lássuk, vegyük fontolóra a következőket. Hordáskor felkél az állat reggel 21/a órakor; másfél órai etetés után befogják. Déli 1/a12 órakor etetünk újra 1 óráig. Ez idő nem csak hogyajólla- kásra elég, hanem még pihenő időt is enged az ál­latnak a befogásig. Este 7 órakor kifogjuk. Ez sok­kal több idő annál, hogy az állat normális körülmé­nyek közt ki ne merülne tőle. A farkasalmafőzettel bekent állat pedig ezt játszva kibírja, sőt az ökör este a járomból kikerülve, még táncol is. Ez, azt hiszem, elég fényes bizonyítéka annak hogy az állat nem merült ki. Takarmány is megle­hetősen kevesebb kell, mert a mit 20—30 állat a jászolból kiszór, azzal négy állat éppen jóllakhatnék. Az istállókból is igen könnyen távol lehet tartani a legyeket ha a következő eljárást követjük: Istállónk belső falait először mésszel bemeszel­jük, azután pedig a második meszeléskor a mészhez ugyanazt a farkasalmafőzetet használjuk viz helyett, mint előbb, de hozzáteszünk még valami kék festé­ket, hogy az istálló fala világos égszínkék legyen. E meszelést minden 3—4 hónapban ismételni kell. A mennyezetet feltétlenül szintén be kell meszelni, mert ellenkező esetben nem éra dolog semmit. A meszelést követő napon ajtót-ablakot nyitva hagyunk, az állato­kat pedig lehetőleg távol . tartjuk az istállótól. Ha minden állat a főzettel be van kenve, egy legyet sem lehet látni, mert a mint a légy a farkasalma szagát érzi, azt kerüli és rá sem száll. Szaga egy kissé különös, a mig az ember megszokja, de nem kellemetlen. Én a konyhámat is ezzel meszeltetem s igy tartom onnan a legyeket távol. Politikai élet. A képviselőházból. Az országgyűlés a magyar nemzet nevében üdvözölte a jubiláló II. Vilmos német császárt. A napirenden a lelkészek illetményeinek rendezéséről szóló javaslat volt. Majd a népoktatás és középiskolák fejlesztésének irányáról beszélt a kultusz- miniszter. E beszédben a vallás és közokt. miniszter olyan programfélét adott működésének irányáról. Választások. Bonyhá- don Simonísits Elemért, a nemzeti munkapárt jelölt­jét a bonyhádi kerület képviselőjévé választották 516 szavazattal. Az aradi munkapárt az uj miniszter- elnököt, Tisza^Istvánt újra jelölte. A fővárosban nagy küldöttség járt Tiszánál, hogy a mandátumot neki felajánlja. Tiszával szem­ben a függetlenségi párt a szociáldemokrata párttal egyesülten Széchényi Aladár grófot jelölte képviselőnek. Pártja igen nagy. A függetlenségiek egyesülése. A politikai világnak nálunk legérdekesebb eseménye, hogy a függetlensé­giek pártja végre sok vajúdás után »Egyesült független­ségi és 48-as párt« címén összeverődött. Közös programmot fogadtak el, de kijelentették, hogy a függetlenségiek egyesülése mit sem változtat a szö­vetkezeti ellenzéknek a kormánnyal szemben való harcai és követeléseiben. így tehát az egész ellenzék úgy fogja fel az újabb egyesülést, hogy csak erősí­tette az ellenzék táborát. Annál inkább, mert azok a képviselők is, illetőleg eddig is szövetséghez tartozók is egyesülnek, kik a függetlenségi pártba névleg nem tartoznak. ________________Krónikás^ Ig az szeretet! A nagysága. ITavonkint megadom magának a 15 forintot is... de mondja esik: szereti a gyermekeket? Dada. Szeretem, ha a nacssága megtóditja raégő forinttal.

Next

/
Thumbnails
Contents