Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-06-01 / 14. szám

MAGYAR FÖLDMIVELO 5 jobban közeledett az előbbihez, Mikor már egészen közel értek egymáshoz, még fokozták az első gép sebességét. Egyforma gyorsasággal száguldottak ekkor már, úgy hogy mikor végre összeértek, semmi rázkódtatást sem lehetett érezni. Az orvos most már fékezni kezdte a vonatát, miál­tal nagy mértékben csökkentette a vezető nélküli gép se­bességét. Mikor a fékezés nem használt, ellengőzt adott Martow és igy végre sikerült a megállás. Rögtön átmentek a mentők a gazdátlan gépre, ahol ájultan feküdt a mozdonyvezető a padlón. Oly hirtelen lett rosszul, hogy nem bírta a gépét megállítani. — Mostantól kezdve a legkisebb vonalokon is két ember lesz minden moz­donyon, nehogy hasonló eset újra előfordulhasson. Nóta — prózában. Leány: Legény Leány: Legény: — Hát már sohase jösz mifelénk, Matyi ? : - Félek ... — De hiszen a kutya mindig meg van láncolva. : — De nincs ám az anyád. Társalgó. A bajok forrásai. Mondják, hogy egy-egy esetből ne csináljunk prédikációt. Azt is Írják, hogy egy tüneményéri ma­gáért se essüuk bölcselkedésbe. Igen ám, de mikor egy-egy eset mindig ismét­lődik ! Mindenfelé feltalálható. Hát az már nem egy eset. Életjelenség. Baj. A bajok forrása. Ezekből a tüneményekből aztán bizony le kell vonni a tanulságot. Hiszen ők maguk szinte kiabál­nak. Mert tudják, hogy ma siketek az emberek milliói. Legtöbb bajnak rá lehet jönni az eredeti forrá­sára. Akár milyen kacskaringós az ut, melyen kép­ződött, a végéhez jutott, vissza lehet rá, az ut kez­detére menni. * Az újságok törvényszéki tárgyalásról írnak. Egy koronáért rabló támadás. Hogy hogy ? Egy tanyán történt. Az uradalmi kovács tíz éves fiacskáját a ta­nyáról a három kilométernyire fekvő kocsmába küldi pálinkáért. Üveggel és egy koronával. A fiú elindul. Az üveget is megtölti a kocsmáros pálinká­val. A fiú a kocsmából visszaindul. De nem érkezik haza. Várják pedig. Türelmetlenül. Reggel korán in­dult. Délután már a közelben elterülő vadaskertben eszméletlen állapotban találják a fiút. Fején hatalmas seb tátongott. Az üveg üres, a korona is hiányzott. A csendőrök csakhamar kisütik, hogy a rabló, a tá­madó Magyar Mihály dámóczi legény volt. akit most az esküdtszék több hónapi börtönre Ítélt. íme — a láncolat! Tiszta, világos. A láncok gyűrűit a pálinka kovácsolja. Az apa pálinkát szomjazik. Tiz éves fiát három kilométerre küldi az italért. Esze ágában sincs, hogy a fiúnak még baja is lehet. A támadó legény már bizonyosan belekóstolt a pálinka őrjítő ízébe. Ő már szintén szomjazta az ördög-főzte italt. Hát most mindenáron inni akar. Leüti a gyermekej. Az apát, családját szomorúságba dönti. A legényt börtönbe juttatja. A pálinka. Kell-e ehhez a lánchoz — hosszú prédikáció ? A bajok forrásai kezünk ügyében vannak. Pedagógus. Gazdák világa. Hogyan kapáljunk? x II. A burgonya nem kíván sem annyi, sem oly ap­rózó kapálást mint a répa, de szintén igen hálás a jobb mivelés iránt. Ilyenben kisebb gazdáknál saj­nos, ritkán van része ellenkezőleg gyakori eset, hogy még a legszükségesebb kapálásokat is megkésve kapja meg. Homokon, ahol a burgonyát jó mélyre ültetik, de kötöttebb földeken is, ha eke után ültették, mindjárt kikelés után meg kell fogasolni. Ha kapa után ültetik, a fogas könnyen kifordítja a burgo­nyagumót a földből ezért ilyen helyen mindjárt kapálni kell. A burgonyát már első ízben is jó mélyen kell kapáltatni s minél jobban elapróztatni a földjét. E kapálást 12—16 nap múlva követi a burgonya töltögetése. Minél fiatalabb a burgonya szára, annál hálásabb a feltöltés iránt, ezért amint a burgonya lombja 25—30 cm. magasra nőtt, hozzá kell kezdenünk a töltögetéshez. Az esős időjárás azonban nem egyszer megakadályozza a korai töl- tögetést ezért a lehetőségig iparkodjunk ezt jól vé­gezni. Egyáltalában nem baj, ha a burgonya virág­zásának kezdete előtt a töltögetést ismételjük, ez különösen olyankor előnyös, midőn sebes esők és záporok a már feltöltögetett földet nagyon letömik s annak felületét megkérgesitik. Ha a töltögetést fo- gatos erővel végezzük, arra nagy gond fordítandó, hogy a földet a töltögetőeke lemezei egészen a bur­gonya szárához halmozzák s hogy mindenütt egy­formán takarja a föld a burgonyaszárát; a töltögető­eke után egymunkást járassunk, aki a helyenkénti elhagyásokat kiigazgatja. Némelykor a töltögetés után egy-egy gaznövény mutatkozik, ezeket vagy kitépet- jük, vagy kapával kinyesetjük. A töltögetésre vonatkozólag még azt jegyzem meg, hogy a földet az alsó levelekig kell felhuzatni, de a leveleket betakarni nem helyes. A kapálás a tengeri fejlődésére is igen nagy hatással van. Minél gondosabban kapáljuk a tenge­rit, annál erőteljesebben fejlődik s annál nagyobb a terméshozama. A kapálás végrehajtására tehát kellő figyelem fordítandó. Amint a tengeri kikelt s a sorai jól kivehetők, fogasoltassuk meg. A fogas kitépi a fejlődő gyomo- mokat, megporhanyitja a talaj felületét s lehetővé teszi, hogy a tulajdonképpeni kapálálást csak 6—8 nap múlva végezzük. Mikor a tengeri 3—4 levelé­ben van, adjuk az első kapálást, apróra munkálva meg a földet. A tengerisorok, miután egész sekélyen szabad a kapát a földbe vágni s csak a sorközök­ben mélyebben, nehogy a zsenge növény oldalgyö­kereit a kapával elvágjuk. A tengeri gyökerei ugyanis nem hatolnak egyenesen lefelé a talajban, hanem inkább oldalvást terjednek, ezért nem szabad a so­rok közelében mélyen kapálni. Ha a tengeri elég erőteljes fejlődésü, mindjár kapálással meg is ritkítjuk. A második kapálása lü—14 nap múlva végez­tetik s újabb 14—16 nap múlva a harmadik kapá­lás, vagy e helyett a töltögetés. Mindkét kapálás

Next

/
Thumbnails
Contents