Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-01 / 14. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ porhanyitó és gyomirtó. A sorok közelében itt sem szabad mélyen járatni a kapát. Némely vidéken a tengeri harmadik kapálását teljesen mellőzve, csupán föltöltögetik a tengerit, pedig itt is az a fontos, hogy előbb a föld teljesen porhanyó legyen. Újabban egyre terjed a tengeri sima, töltöge- tés nélküli mivelése. Ekkor úgy a harmadik, mint a negyedik kapálás után teljesen sima marad a talaj. Száraz éghajlat alatt a sima mivelés határozottan előnyösebb. A mérsékelt és elég korán végzett töltögetés kevésbbé káros, mint az erős és késői. Minél erősebben töltögetünk ugyanis, annál több oldalgyökeret elvagdosunk, ami miatt a tengeri ellankadt s napokig nem fejlődik tovább. Ha a korán, de csak mérsékelten feltöltögetett tengeri földje kizöldül. újból mégegyszer megkapáljuk, de a földet nem huzzuk jobbau a tengeritövekhez. Ha fogatos erővel munkáljuk a tengerit, itt is arra kell törekednünk, hogy apróra, de a sorok közelében ne mélyen járjon a kapa s inkább több- izben megismételjük a kapálást. Hazánk sok vidékén még részért munkáltatják a tengerit s a részesek a kapálást nem mindig végzik kifogástalanul, ennek következtében a tengeri termése kevés. A részes tengeri mivelés fontosabb hibái sorában említhetjük mindenekelőtt, hogy a részes gyakran több földet vállal, mint amennyit idejekorán megmunkálni képes, ezért a kapálást elnagyolja, a második kapálást pedig mellőzi, hanem ehelyett mindjárt feltöltögeti a tengerit s több munkát nem is ad neki. így azután a gyomok a tengeri között csak hamar elhatalmasodnak s a tengeri kifejlődését megakadályozzák. A részes mivelés tehát határozattan rossz s mivel kevés is utánna a termés igen drága is. Ezért ha valahol nem lehet mellőzni a részes mivelést, okvetlenül úgy kell a részesekkel szerződni, hogy a kapások számát az uralkodó időjárás és a talaj gyomossága szerint a tenyészet folyamán a gazda állapítja meg. * * * »Jó kapálás, féltermés«, ezt szokták az itt érintett kapás növények megmunkálásánál hangoztatni. Nagyon sok igazság rejlik e mondásban s ezért iparkodjunk mindenik növényt kellő időben jól megkapálni s a kapálást szükség szerint ismételni: ezzel biztosítjuk a nagy hozamot és a nagy jövedelmet. egint fenyeget a háború veszedelme. A balkáni szövetségesek ugyanis marakodnak egymással. A koncon nem birnak megosztozkodni. Szerbia azt kívánja hogy az előre megállapított területi elosztáson változtassanak. Persze az ö javára, mert szerinte ő többet foglalt el, mint remélette. Bulgária meg ragaszkodik a háború előtti szerződéshez. A határkérdés megosztása miatt Szerbia és Bulgária szinte harci készülődésben van. A görögök sem nyughatnak. Sőt a bolgár csapatokkal össze is tűztek már a múlt heteken. Ez az összetűzés nagy izgalmat okozott, a görögök jónak látták elcsendesedni és annak az óhajnak adni kifejezést, hogy békésen intézzék el a kérdéseket. A békedelegátusok különben együtt vannak. Olt nagyban reménykednek, hogy a végleges béke létre jön. Ezt annál is inkább kell remélni, mert ha tovább is háborúskodnak, majd egy nagy kolera szól közbe. Háziasszony. Háztartási tanítások. A földmivelésügyi minisztérium intézkedésére Margittán, Székelyhid és Ermihályfalván háztartási tanítások voltak. A tanfolyamok 7—7 hétig tartottak, melyeken 14—16 éves lánykák nemcsak a gazdasági háztartás minden ágából, de a varrás és szabászatból is kiképezést nyertek. Az érmihályfalvi tanfolyamon 23 leány vett részt, kiknek oktatásával Kapitány Mariska tanfolyamvezető tanítónő és Czirmes Irénke tanítónő teljes odaadással foglalkoznak, de ügybuzgóságuknak és szakszerű oktatásuknak meg is van a kellő eredménye. Ablak és tükörtisztitás. Az ablaktisztításhoz többnyire spirituszos vizet használnak, mitől az üveg pillanatnyilag igen szép lesz, de néha később homályos foltok mutatkoznak rajta. Jobb szer a kékitős viz, mely igen jól tisztit, ha utána erősen szárazra dörzsöljük szarvasbőrrel. Szárnyasok takarmányozása. Nyáron több árpát, télen több kukoricát elessünk, ezek mellett zabot, rozsot és búzát. Sohse adjunk többet, mint, ami azonnal el is lesz fogyasztva. Őrölt csontok, bab vérliszt adagolása emelik a tojáshozamot. Gondoskodjunk is zöldtakarmányról (néhány takarmányrépa eltartása által). Télen langyos vizet adjunk itatására, mi a téli tojáslerakást elősegíti. Repülőgépen Drinápoly fölött. Olivier Lajos francia repülőmester, aki Drinápoly ostrománál a bolgár hadsereg szolgálatában állott, közelebb könyvet adott ki, amelyben elmondja az ostromról való tapasztalatát, élményeit. Többek közt leírja egy repülését az ostromlott város felett. A bolgár táborban megkapta a parancsot, hogy kém- lélje ki a török hadállásokat, mire nyomban felszállt és a Marica-folyó irányában elrepült. A repülés különböző magasságokban történt, az erődök közelébe érve azonban 1400 méter magasságra emelkedett, mert a törökök észrevették, és az ágyukból lövöldözni kezdtek a repülőgépre. Néhol szétoszlott a köd és akkor a repülőmester látta a ráirányzott ágyuk tüzét, néha pedig egészen a közelében robbant fel egy-egy ágyú golyó, amely neki volt szánva. A magasból gyönyörűen át lehetett tekinteni az egész csatát. Az ágyuvonalak állandóan ontották a tüzet és vasat és a lövcgek egymásután robbantak, de általában csak kevés kárt tettek úgy a török, mint a bolgár részen. Amikor a repülőgép a város fölé ért, a törökök felhagytak a bombázásával, amely a visszahulló lövegek következtében most már magára a városra is veszedelmes lett volna. Ha bombákat vitt volna magával Olivier, a városban nagy kárt okozhatott volna. Lehetséges azonban, hogy akkor nem ért volna a város fölé, mint ez egy másik bolgár katonai repülőmesterrel történt, akiről Olivier elmondja, hogy bombákkal szállt fel, de a teher következtében nem tudott a magasba emelkedni és a törökök tüzelése következtében már komoly veszedelemben forgott. Hogy életét megmentse és gyorsan magasabbra emelkedjen, egymásután dobta le a bombákat nem is törődve azzal, hogy hová esnek. A bombák pedig a bolgárok közé estek, ahol valószínűleg nagy pusztítást is okoztak, de ugyanakkor teljes erővel folyt a csata, úgy hogy a harcolók észre sem vették, hogy saját repülőmesterük hajítja közéjük a bombákat. Olivier is magától a repülómeslertől tudta meg később. Az utón. Egy ur szól a tóihoz. — Honnét jön? Zemplénből? Drótos tót: — A, arra pokolbul. Nitrábul.
