Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-07 / 1. szám

6

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

B ■ MI ITJSAa? 81

SH GÜ3 Era

MT* Hátralékos előfizetőinket kérjük,

hogy sürgősen küldjék he utófizetésüket. Az 1912. évre szóló előfizetési dijakat is kegyeskedjenek rendezni. A cimszallagokat rendeznünk kell.

— A király újéve. Ő felsége uj év hajnalán üdén és frissen kelt föl. Reggel misét hallgatott a kastély kápolnájában. Ezután az uralkodóház tagjainak üdvözlését fogadta. Elsőnek Ferencz Ferdinánd főherceg jelent meg és kifejezte szerencsekivánalait. Újév első napja a szokásos nagyszámú fogadásokkal és üdvözlésekkel ugyan erősen igénybe vette őfelségét, de a felség a fáradtság legcsekélyebb jele nélkül és a legjobb kedvben tett eleget e kötelezettségnek.

— Püspökszentelés. Január 2-án folyt le ünnepélyes szertartás keretében a Szent István-bazilikában gróf Mikes János szombathelyi püspök felszentelése. A püspökszentelést gróf Mailáth tíusztáv erdélyi püspök végezte, akinek Fischer-Kolbrie Ágost kassai és Várady L. Árpád győri megyéspüspökök segédkeztek. A szertartás befejeztével az uj püspök végigvonult a templomon és elsó főpásztori áldásban részesítette a nagyszámban összegyűlt híveket.

— Aki a királyt akarta násznagynak. Vidákovics Tamás szabadkai rendőrbiztos mostanában ünnepelte házasságának ötven éves évfordulóját. A rendőrbiztos két hónappal az aranylakadalom előtt bécsbe utazott és kihallgatásra jelentkezett a kabinetirodában. Ott felszólították, hogy kívánságát Írásban terjessze elő. Vidákovics erre kérvényt intézett a kabinetirodához, melyben a múltban szerzett érdemeire való tekintettel arra kérte a felséges urat, hogy aranylakodalmán válalja el a násznagyi tisztet. Elmondta rendre a felségfolyamodványban, hogy ő volt az a rendőrbiztos, aki 1884-ben a Bácska egyik leghíresebb betyárját, Markbasa Pétert a szabadkai tanyákon elfogta. A haramia többedmagával védekezett és a csendőrök golyójának áldozatul is esett. Még életben volt, mikor elfogták, de a kórházban nemsokára meghalt. Másik hires esetét is leírta a csendőrbiztos, a mikor a Központi száloda kávéházában duhajkodó debreceni királyi ügyészt — a nevét is megírta a felséges urnák — éjszakának idején bekísérte a fogházba és ott lecsukatta.

Vidákovics most kapta meg a kabinetirodából a választ, amely arról értesíti, hogy a király a násznagyságot nem fogadja el, de talán megvigasztalja a levél második része, mely úgy szól, hogy a felséges ur száz koronát küld neki az aranylakodalom költségeire.

— Az ország legöregebb közjegyzője.

Székesfehérváron él az ország legöregebb közjegyzője, Gánóczy Flóris királyi tanácsos, volt 48-as honvéd, a ki harminc év óta tölti be ezt a fontos és nagy felelősséggel teljes állást. Gánóczy túl van a nyolcvan éven, az ötvenes években és hatvanas években irodalommal foglalkozott és Yahott Imrével együtt szerkesztette a Honvédek könyvét, a melyben sok érdekes történelmi adat jelent meg a szabadságharcról, különösen a harmadik és kilencedik zászlóaljról és Damjanich Jánosról. Az agg közjegyző most benyújtotta lemondási kérvényét az igazságügyi minisztériumhoz, mert nyugalomba akar vonulni.

— Baleset a vadászaton. Nagybecskerekről Írják: A torontálmegyei Ujszentiván községben Csúcs Imre uradalmi ispán vadásztársasággal nyulvadászatra indult. Útközben puskáját mutogatta, amely elsült és a közvetlen közelében álló Kecskeméti Lajos birtokost oly szerencsétlenül találta, hogy az nyomban meghalt.

— Elszabadult vadállatok vérengzése.

Nagyszalontáról Írják: Kopács községben egy állatseregletet mutogatnak néhány nap óta. Az állatseregletből tegnap egy medve és egy oroszlán valahogyan elszabadult és az utcán járó emberek közül három embert megmartak, kik közül az egyik belehalt sebeibe. A lakosok erre hajtóvadászatot rendeztek és az oroszlánt vasvillákkal sikerült agyonverni, a medvét pedig lelőtték.

— Ha sürgős az operáció. Egyik nagyváradi kórházba kis oláh gyereket hozott az édes apja. A kis Koszta Demeter a gyárban dolgozott és a lábát elkapta a gép. Az orvosok megvizsgálták és Fischer Imre dr. fősebész kijelentette, hogy a sebesült lábat operálni kell, még pedig sürgősen, mert kockán forog a gyermek élete. Ennek az operációnak a véghezviteléhez a szülő vagy hozzátartozó egyszerű beleegyezése nem ad még az orvosnak jogot. A súlyos műtétre Írásbeli reverzális a törvényes meghatalmazás. A gyermek apja azonban semmi áron nem akarta megengedni, hogy az operációt végrehajtsák. Hallani sem akart róla. Kétségbeesetten tiltakozott:

— Inkább haljon meg a gyerekem. Inkább megölöm.

A helyzet felette kritikus volt, a veszedelem közel

állott. Az orvosok tehát sürgősen a városi árvaszékhez fordultak, hogy azonnal rendeljen ki ideiglenes gyámot. Istvánffy árvaszéki elnök legott intézkedett és kirendelte gyámul Rác Miksa dr. sebész orvoszt. A gyám megadta a reverzálist és a sebesültet szerencsésen megmentették. Az apa pedig könnyes szemmel köszönte meg a doktornak, hogy életben tartották gyermekét.

— A halálraítélt végrendelete. Nagyváradról Írják : A halálraítélt Sipos Bálint a véreskezü jákóhó- dosi gyilkos, napok óta sirdogálva várja a kegyelmet cellájában. Tegnap délben rázörgetett a börtönőrre:

— Mondja meg az ügyész urnák, hogy meg akarom csinálni a testamentumomat.

Baróthy Pál királyi ügyész telefonált Stokker József dr. ügyvédeknek, a halálraítélt rab védőjének, aki nyomban meglátogatta Sipos Bálintot a börtönében. A szerencsétlen rab zokogva fogadta védőjét:

— Nem tudok aludni, tekintetes uram. Mindig előttem látom a hóhért. Nyakamon érzem a kötelet. Nem lesz a kegyelemből semmi.

Az ügyvéd vigasztalni igyekezett, de a rab csukló sírással vetette magát az ágyra:

— Szeretnék a gyermekeimről gondoskodni. A szegény gyermekeimről. Mi lesz velük, ha engem felakasztanak ! Ad-e nekik más nevet a törvény, ha az életemet csúfosan elvette ? Fogják-e kijárni, hogy más nevet kapjanak 1

Ezután tollba mondta védőjének a végrendeletét Sipos Bálint:

— A hodosi házam fele részét, ami az enyém, árverezzék el s az árából fizessék ki a rabtartást, ami megmarad, adják kiskorú gyermekeim anyai részről örökölt vagyonához. Három gyermekemet neveljék jóra és neveljék úgy, hogy az apjuk szégyenéből ne vetődjék semmi rájuk. Senki rokonom ne lehessen jelen a kivégzésemnél. Isten és emberek előtt ez az utolsó kívánságom.

A halálraítélt, akit a tüdővész sorvasztó réme fojtogat, fáradtan dőlt végig az ágyán. Csörgött róla az izadtság, lázas volt és köhögött:

— Tudom, hogy beteg vagyok — mondta — bánt a heptika. Az apámat is a szárazbetegség vitte el. Milyen jót tehetne velem az Isten, ha elpusztítana az akasztás előtt.

Aztán könyörögve kérte a védőt, szerezze vissza a nadrágsziját, amit elvettek tőle. És járjon közbe az ügyésznél, hogy engedje vasárnaponkint a többi rabbal a templomba, ahová a vizsgálati foglyok nem mehetnek:

— Most már csak imádkozni szeretnék addig. Hány vasárnap van még vissza ? Hiszen ha tiz esztendeig az oltár előtt jajgatnék, akkor se imádkozhatnám le a bűnömet...

Sipos Bálint nagyon rossz színben van, sápadt, megrokkant és éjszakákon át köhög. A védő azt hiszi, hogy a tüdő vész fogja megmenteni a kötéltől...

— Négyes ikrek. Balatonberényből Írják: nekünk, hogy ott Szekeres József gazda feleségének négy fiúgyermeke született, mindnyájan teljesen ki vannak fejlődve és egészségesek. Édesanyjuk azonban a négyes szülés következtében meghalt.

— Az olasz török háború. A tripoliszi harctérről az a hir, hogy az olaszoknak Ainzarából megkisérlett előnyomulása nem sikerült. S miután az olaszok maguk is beismerik ezt, az olaszok valószínűleg nagyobb veszteségekkel voltak kénytelenek viszzavonulni. Úgy látszik ismét kezd megélénkülni a harctér, mert Bengháziból is azt Írják, hogy a törökök támadást intéztek az olasz hadállások ellen, amely azonban az olasz forrásból származó híradás szerint — meghiúsult.