Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-11 / 6. szám

MAGYAR FŐLDMIVELŐ 5 csípőben vagy a térdben, mert ez többnyire csuzos természetű, ami pedig olyan gyermekeknél fordul elő leginkább, kiknek szülei is ilyen betegségben szenvedtek. Minden esetre előnyös, hogy ha a gyermek tagjaiban fájdalmat érez, néhány napig ágyban ma­rad, mértékletes táplálkozásban részesül, igy rövid idő alatt még a legmakacsabb fájdalom is megszű­nik. Ahol pedig öröklött bajról vau szó, ott külö­nösen nagy elővigyázat szükséges, mind az élet­módban, mind pedig a táplálkozásban. Furcsa kérdés. No cigány, mit eszel inkább, turót-e, tepertőt-e vagy galuskát ‘? kérdi a szakácsné morétól. — Nem bánom én, nagyságos sakácsné ifjason; ha esse keveri is, mint a disnóknak sokás. ■ GAZDAK világa. h ina iroa esi Miket nem lehet lefoglalni ? I. Sokszor érkezik hozzánk kérdés erről a dolog­ról. Feleltünk is már reá elégszer; — de még sem annyiszor, hogy mindenki megtudta volna. Azért most megismételjük azt külön. Azt nem soroljuk most fel, hogy általánosság­ban miket nem lehet lefoglalni, mert nagyon hosz- szas dolog lenne, s nem is tartozik lapunk minden olvasójára: hanem csak azokat mondjuk el, amelyek a nép-polgárságra tartoznak. De olvassák el ezt bírák uraimék is, még ak­kor is, ha cserepes házban laknak, s három csapat igásjószág jár is ki az udvarukról. Miért? Azért, hogy a végrehajtások alkalmával figye­lembe vegyék. Mert gyakran megtörténik, hogy az adó és más apró végrehajtásoknál nem sokat törődnek néme­lyek azzal, hogy a szegény embertől miket nem lehet lefoglalni, hanem lefoglalnak mindent, ami kezük ügyébe akad, s aztán mikor árverésre kerülne a dolog, a lefoglalt tárgyak nincsenek meg s a végrehajtást szenvedő embert feljelentik sikkasztá­sért és meghurcolják a bíróságnál — ok nélkül. Mert a lefoglalt tárgyaknak felhasználása, vagy elidegenítése csak akkor képez sikkasztást, ha a foglalás vagy végrehajtás mindenben megfelel a törvénynek. Már pedig, ha olyan tárgyak foglaltatnak le, amelyeknek lefoglalását a törvény tiltja: az nem törvényes foglalás, s ilyen esetben nincs sikkasztás, s a bevádolt embert felmenti a bíróság. Halljuk csak, mit mond az újabb végrehajtási törvény, vagyis az 1908. évi XLI. törvénycikk (t. c.) 23. §-a: »A végrehajtás alól ki vannak véve és ennél­fogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezé­sével sem foglalhatók le : 10. p. »A végrehajtást szenvedőnek és háznépé nek a háztartáshoz szükséges házi és konyhabútor, edények, főző és evőeszközök, kályhák, tűzhelyek, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, a szükséges ágy- és fehérnemű.« 13. p. »A kereset folytatásához és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek.« 14. p. »Kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari (gyári) munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézi munkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok, esz­közök, műszerek és állatok, továbbá kisiparosok és kézművesek feldolgozható anyagkészlete százötven korona érték erejéig.« 15. p. »A végrehajtást szenvedőnek és házné­pének egy havi időtartamra szükséges élelmi, tüzelő és világitó szerek, ennek hiányában pedig a lefog­lalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg.« 16. p. »Annyi készpénz, amennyivel a végre­hajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakás­bére egy negyedévre fedezhető.« 17. p. »A végrehajtást szenvedő választása szerint: egy tehén, vagy négy juh, vagy négy kecske, vagy négy sertés, — úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmány, szalma, alom, — ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg.« 18. p. »Mezei gazdálkodással foglalkozók ré­szére az általuk miveit, vagy miveltetett, de legfel­jebb 12 kataszteri holdnyi szántóföld miveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág, félévre szüksé­ges takarmány, szalma és alom, továbbá gazdasági eszköz, trágya, vetőmag hiányában pedig a lefoglal­ható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg ...« * K. Nagy Sándor. — Tokajhegyalja múlt évi termése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének kimutatása szerint Tokajhegyalja lejtőin összesen 8628 katasztrális hold terület van ezidőszerint szőlővel beültetve. — E területen 1911-ben összesen 126.000 hektoliter bor termett. A termett bor értéke, 80 korona átlagárban számítva, kö­rülbelül 10 millió koronát tesz ki. Ebből az összegből a nyári munkára és szüreti költségre 5—6 millió korona esik. így a szőlőbirtokosoknak folyó évi tiszta jövedelme közel 5 millió koronát tesz ki. Ha az 1909. és 1910. évi hozamot az utóbbi év hozamával összevetjük, körülbelül 8—9 millió koronára tehető az a kár, amit harmadéve a peroroszpora s múlt évben a jégverés Tokajhegyaljának okozott. Legtöbb bor termett tavaly a Tályán (21.340 hektoliter). Utána Tolcsva 15.180, Mád 12.550, Erdöbénye 11.100, Olaszliszka 9000, Sátoraljaújhely 8700, Tokaj 6640, Sárospatak 6110 hek­toliterrel. Idegen borok behozatalára adott engedélyek a következőkép oszlottak meg: fehérborból 775’27, vörösbor­ból 7773 és pezsgőből 35'43 hektolitert vittek be a zárt területre. A tarcali vincellériskola igazgatójának 299 hekto­liter bor behozatala iránti kérését visszautasították. — Földbérlö-szövetkezetek a primási bir­tokon. Esztergom-, Pozsony- és Nyitramegyék azon községeinek, melyek primaciális birtokokon fekszenek, ke­resztényszocialista egyesületei dr. Baránski Gyula, a keresz­tényszocialista egyesületek országos szövetségének alelnöke, fővárosi bizottsági tag vezetésével küldöttségileg tiszteleg­tek dr. Kohl Medárd felszentelt püspöknél, kit arra kértek, hogy hasson oda, miszerint a primaciális birtokokon ke­resztényszocialista földbérlö szövetkezeteknek bérleteket adjanak. Kohl Medárd püspök szívesen fogadta a küldöttsé­get és hangoztatta azt, hogy a primási birtokokon a bérlet­kiadásoknál elsősorban mindig a község lakosságának érdekeit tartják szem előtt, amennyire ezt a birtok kötött természete megengedi.

Next

/
Thumbnails
Contents