Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-11 / 6. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ iem szólt, csak némán bólintgatott fejével. ... Eltemették a kis leányt. S mikor béhantol- ták és a kis sir magányosan maradt, lerepült az égből az angyal, nagy hattyuszárnyakkal. Oda ült a sir mellé és úgy megkopogtatta azt, mint valami ajtót... És ime, a kis leány nyomban előbujt a földből. Az angyal elbeszélte neki, hogy érte jött; elviszi az égbe a mamájához ... A leányka félelemmel kérdezé: — Angyalkám, oh mondd meg nekem, púpos lányoknak is szabad az égbe menni. — Miért kérdezed ezt kicsikém ? — Mert hiszen az égben minden oly szép előkelő, mit mondanak majd, ha a púpos leányt megpillantják. — Te kedves, jí gyermek — szólott az angyal — hiszen már nem is vagy púpos. E szavakra a csúnya, régi pup, mint egy nagy üres, doboz-fedél lehullott! És tudjátok-e, mi volt benne? Két hófehér, pompás angyal szárny. A gyermek — im — szerteterjeszti szárnyait — mintha csak mindig repülni tudott volna — s az angyallal együtt keresztül röppen a vakító napfényen — a kék égbe föl! A kék ég magaslatán ült a régi jó édes — és kitárta karjait! A gyermek pedig — az ölébe repült! Őröli hűség. Fogadtam örök hűséget Mező mentén a bokornak. Hű maradtam, visszajöttem, De a bokor — összekorhadt. Fogadtam örök hűséget Bokor mellett a mezőnek, De azóta behintették Szenteltvízzel — temetőnek. Fogadtam örök hűséget Az én édes jó anyámnak, Nádfedeles kicsi házunk Fehér lelkű angyalának. Hű maradtam jó anyámhoz, A bokorhoz, a mezőhöz: Három örök szeretemmel Vonzódom egy — temetőhöz. Magyar Bálint. Az agglegények adója. Az a gondolat, hogy az élet terheit sokkal könnyebben viselő, a családföntartását nem vállaló, az emberiséget nem szaporító agglegényekre is rójjanak ki valamit, ami adózóvá tegye őket az általánosság javára, már régóta kisért. A németországi Reuss-hercegség hozta be először és pedig nemrégen az aglegényekre kivetendő adót. A Reuss-hercegség példáját — mint Berlinből írják — követte most a mecklenburgi nagyhercegség. A mecklenburgi országgyűlés a minap nagy szótöbbséggel szavazta meg a törvényjavaslatot, amely minden nőtlen, harminc évesnél idősebb férfiúra huszonöt százalékos pótadót yet ki s csak akkor oldja föld ennek az adónak fizetése alól, ha időközben megházasodik. A törvény csak egy kivételt ismer a legényadó elengedésére, nevezetesen azt, mikor valamely harminc évnél idősebb férfi azért nem alapított családot, mert szüleit, vagy keresetképtelen testvéreit kénytelen eltartani. Tébolydában. Ápoló: Ez a szerencsétlen azt képzeli, hogy bicikli. — Látogató: Ah, ah! Talán bicikli gyáros és tönkre ment 1 — Ápoló : Nem a! Könyvelő volt odakinn mérsékelt fizetéssel. Kilenc fia és lánya van azonban és valamennyi biciklit követel; ebbe bolondult bele. A cigányok nagyasszonyának nevében! A babonás asszony esete. Kárlyavetés ürügye alatt lopodzott be négy évvel ezelőtt Rafael Amália kóborló cigányasszony Cegléden Krén Rózához, egy gyógyszerész babonás feleségéhez, aki jövendőt mondatott vele. A kártyák és a tenyér vonalai nagyon sötét színben tüntették fel a jövőt. — Jaj, nagyságos ifjasszonykám, megverte magácskát az Isten mind a két kezével. Megvan átkozva, megvan rontva kilenc esztendőre! sopánkodott a jósnő. Hanem adjon egy pár koronácskát s holnap eljövök egy olyan tudós asszonnyal, aki érti a módját, hogy mint kell a rontáson segíteni. Másnap már Rafael Jánosné nevű cigányasszony társaságában állított be a kártyavető csaló cigányasszony. A tudós asszony tyúktojást kért, melyet kendőbe csavart. — Ha jel lesz benne, akkor segítségünkre lesz a cigányok nagyasszonya! Ezzel cigányul valamit dörmögve, a kendőt feje felett lóbálni kezdette — Megvan! — kiálltotta örömmel, amikor a tojást feltörte, — itt a nagyasszonynak a jele. E szavakkal döglött lódarazsat vett ki a tojásból, majd igy folytatta : — No, nagyságos asszonykám, megszabadul az átoktól! A cigányasszonyok, akik nem üres kézzel távoztak, a következő napon Mihály Miklós József cigánnyal köszöntöttek be; úgy mutatták be, hogy ő a nagyasszonynak földi helytartója. Ettől a perctől a cigányok minden nap pecsenyét ettek. Pénzük is volt bőven, mert a hiszékeny asszony oda adta volna nekik az utolsó garasát is. Két évig folyt a hitegetés s a cigányoknak annyira megnőtt a szarvuk, hogy egyszer föíutaztak áldozatukkal Budapestre s az éjjeli órákban a Baross- szobor alatt mindenféle hókusz-pókuszt végeztettek vele. Az elvakult asszony családja, mikor megtudta, hogy a cigányok apránként 7A00 koronát csaltak ki tőle, följelentette a csalókat. A kecskeméti törvényszék a két asszonyt csalás büntette miatt három évi. Mihály Miklós Jánost, a cigányok nagyasszonyának szekretáriusát pedig két esztendei fegyházra Ítélte. Jólesz okulni! Nevelés-ügy. Gyermekek növési fájdalmai. Mindnyájan emlékezhetünk arra, hogy gyermekkorunkban néha szaggatásszerü fájdalmat éreztünk végtagjainkban, amiről ha szüléinknek panaszkodtunk, azzal vigasztaltak, hogy az csak a növéstől van. A növési fájdalom leginkább a csontok végén érezhető s némely gyermeknél kinos fájdalommá fokozódik. Egy francia orvos többek közt azt Írja, hogy a növekedéssel járó fájdalmat legtöbb esetben összetévesztik más, hasonló fájdalommal járó betegséggel, mint amilyen a csonthártyagyuladás vagy a csuzos bántalom. Éppen azért ajánlja, hogy ha a gyermek tagjaiban fájdalmat érez, ne hanyagolják el a szülők, hanem vizgáltassák meg orvossal, mert igy sok, később már nem orvosolható bajnak veszik elejét. Különösen akkor szükséges az orvosi kezelés, ha a gyermek az Ízületekben érez fájdalmat, pl. a
