Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-11 / 6. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELŐ /Itthon, sok-sok családban szolgákkal, cselédekkel végeztetnek oly házi munkákat, melyek a régi leányoknak, nagyasszonyoknak büszkeségét tették. Vizet már a kackiás, kényes, parfinos cseléd—nép sem igen akar hordani. A konyha — munkákban is válogat. Kikötéseket tesz. A gladiátor erejű, izmos napszámos ember ott áll inkább egész nap az utca-sarkon, de nem vállal olyan munkát, mely erejét próbára teszi. Gyönge tekintetes és nagyságos urak, asszonyok méltóságukon alulinak tartják, hogy a kereskedésekből kézi csomagokat haza vigyenek. Mindenben és mindenütt azt keressük, hogy magunkat kiszolgáltassuk. Ez a jelenség szomorú tünete ám a mi társadalmunknak. Annak a kornak, ahol a munkát, a jogot, az egyenlőséget ajkainkon hordozzuk. .. . Rudolf trónörökös kis korában panaszkodott felséges atyjának, hogy egyik szolga nem végezte az ő, a trónörökös tetszésére a dolgát. . . — Fiam, mondotta a munka nagy embere, királyunk ő felsége, hát ha nem tetszik a szolga munkája — végezd jobban te magad. Csak az tud eredményesen parancsolni, a ki maga is dolgozik. B. G. Földéhség. Szinte hihetetlen hirt közölnek a napilapok. A Makó közelében fekvő Sajtény község határában eladásra került egy 76 magyar holdnyi (1200 négyszögöl) birtok. Mikor a földeladásnak hire futott, az egész község megmozdult. Mindenki vásárolni akart a 76 holdból. A vevők valósággal egymásra támadtak és és túllicitálták egymást. Végre is hét sajtényi gazda megvásárolta a 76 hold földet, holdját 3141 koronájával, s igy a vételár majdnem negyedmillió koronát tesz ki. Azt hisszük, hogy ezek a legmagasabb árak, amelyeket Magyarországon valaha földbirtokért adtak. A rendkívüli árnak a magyarázatát abban keresik, hogy pár év előtt a községből nagyarányú kivándorlás indult meg Amerikába, ahonnan a szorgalmas és takarékos sajtényiak sok pénzzel tértek vissza. Most azután, ha a falu határában egy-egy darabka föld eladásra kerül, olyan erős verseny indul meg annak megszerzéséért, amely ilyen képtelen árakra vezet, aminőt a fönti példa mutat. Van abban kétségkívül valami tiszteletreméltó, hogy a sajtényiak ennyire ragaszkodnak szülőföldjükhöz, hogy semmiféle áldozattól sem riadnak vissza, ha annak megszerzéséről van szó, de a mértéktelen túlzás mégis scak egészségtelen szellemre vall. Az asszonyok hibái és erényei 1. Az asszon}', a ki az uj tűzhelyen csak azt érzi, hogy csalódott, egész életében újabb csalódásoknak leszen kitéve. De a ki úgy gondolkozik, hogy nem a tűzhelyen termett az ő boldogsága, de ő hozta oda a boldogság gyökerét — az csakhamar a megelégedés virágaiban fog gyönyörködni. 2. Az az asszony, aki otthonából mindig az emberek közé, mulatságba vágyakozik, az tűk között és parázson fog élni. De az az asszony, aki férjét megtanítja arra, hogy »legjobb otthon« az a legboldogabb mulatságot szerzi meg magának. 3. Az az asszony, a ki gyermekeit nem tartja a legszebb ékszernek, azok gondozását, önfeláldozó nevelését legnagyobb kötelességnek: soha sem fog bételni cifra ruhákkal, ékszerekkel, sőt gazdasággal sem. De az az asszony, ki gyermekeinek él^ gyermekeinek ruhájára gondol, habár ő maga kopott ruhában jár, éjjeleket viraszt: szép, sőt felmagasztosult lesz, mert az igazi anya névre joga van I 4. Nem okos asszony az, a ki a tűzre olajat tölt, a ki nyelvével igyekszik hatalmát biztosítani. A türelem emeli az asszony tekintélyét, hatalmát, az töri meg a férfi hibáit és könnyelműségét. Az okos asszony türelemmel győz; szelídséggel és okos viselkedéssel diadalmaskodik. 5. A telt kamara még nem mindig jele annak, hogy az asszony derekasan megállja helyét a konyhában. Vannak asszonyok kik kevésből jót, Ízletest főznek, sütnek, mások telt kamara dacára korcsmába vendéglőbe kergetik az urokat. 6. A tisztán öltözködő férfi és gyermek, a jól sütött kenyér, a házi-dolgok csöndes, nyugodt elvégzése — legnagyobb büszkeségét képezik az asszonynak. Ennek ellenkezői a legszigorúbb bírálatra és megszólásra vezetnek. 7. A pletykás asszonyok a vidék mozgó postásai. Az a ház, honnan a pletyka könnyen ki és hova hasonló módon be megy: piacra van építve, és arra mindenki tartózkodva tekint és abba — félve lép be! 8. Sok asszony imádságos könyvet hord a kezében, mikor templomba megy. De ajkán a megszó- lás, szivében a hiúság, irigység lakozik. Az egyszerű ruha takar rendesen vallásos szivet, a cifrálkodás nem engedi a lelket ég felé szárnyalni, sőt fogva tartja azt. 9. Sok asszony gyengesége az élet súlyos csapásai közt tűnik ki. Ezek rendszerint könnyelműen és gond nélkül élték át leánykori éveiket, nem osztozkodtak otthon, szüleik gondjaiban és bajaiban. De vannak asszonyok, kik épen akkor lesznek erősökké sőt hősökké, mikor csapás kopogtat a tűzhely ajtaján. Az ilyen nők már otthon bevezettettek az élet iskolájába, azért tudnak ott helyet állani. 10. A hitetlenség, vallástalanság nem csak magát a családanyát fosztja meg az élet legkisebb, legbátrabb utitársától: de kihatással lesz a gyermekek jövőjére és egész életükre. A vallásos nő erős szálakkal fűzi kebléhez gyermekeit nem csak itt az életben egész a sírig, de azután is folytonos lelkiközlekedést létesít. Mester.
