Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-07 / 1. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 5 A madárral eleinte talán csakis anyagi érdekből való foglalatoskodás idővel az önzetlen madárszeretet terén is megtermi gymölcseit. Mert csak meg kell ismerni a madarat s már meg is szerettük. Hermann Ottó a madárvédelem irányát igy fejezi ki: »Az okszerű madárvédelem nem csupán abból áll, hogy a hasznos madarat életében és különösen fész- kelésében a kegyetlenkedés ellen védjük, hanem abból, hogy a kegyetlenség ellen való védelmen túl adjuk meg a biztos fészkelésre szolgáló alkalmat és a tél nehéz szakában az élet föltételeit, hogy igy a hasznos madármunkást megtelepitsük és föl is szaporítsuk. * A kalocsai érsek a kisbirtokosokért. A faddi keresztény munkásegyesület tagjai mozgalmat indítottak aziránt, hogy a kalocsai érseki uradalom tulajdonát képező Várszeg pusztaföldjeit kibérelhessék. A kisbirtokosság és a földmunkások Batthyány Tivadar grófot, a függetlenségi párt elnökét kérték fel, hogy a nép érdekében járjon közbe a kalocsai érseknél. A közbenjárásnak meg is lett a kívánt eredménye, amennyiben Csernoch János kalocsai érsek a várszegi pusztát parcelláztatta. A bérbeadott birtok 212 parcellára van felosztva. Háziasszony. Sonkapácolás: A sonkát salétrommal bedörgöljük, besózzuk jól erősen és egy megfelelő edénybe rakjuk; meghintjük karikára vágott vöröshagymával (négy sonkára egy tetézett tányér vöröshagymát számítunk), törött koriánderrel és fenyőmaggal, hogy jól beszinezze a fűszer a sonkát. A fenyőmag még egyszer annyi lehet, mint a koriánder. így egyenként besózzuk, befüszerezzük a sonkákat és egymás mellé rakjuk őket az edénybe. Itten a pácba hagyjuk a sonkákat 9—10 nap feküdni, miközben naponta meg lesznek forgatva. A tiz nap leteltével annyi hideg vizet öntünk rá, hogy a sonkákat befödje, ebben hagyjuk ismét még állni három hétig, de ebben is naponta forgatjuk őket. A sonkákat legjobb egy tiszta dézsába rakni hogy ha a vizet ráöntjük, az egészen ellepje őket szóval valami alkalmas mély edénybe. Talán kicsit szokatlan módja lesz többeknek a sonka vizbeni áztatása — ajánlom, próbálják meg — és meg fogják látni, mennyivel hasonlíthatatlanul jobb az igy pácolt sonka, szaftosabb, mint más pácolás szerint s mig a másik sonka nyáron száraz és nem jó, ez mindig kitűnő, sok-sok régi ügyes gazd- asszony ismerte el ezt a pácolási módot. Figyelmeztetem még arra, hogy a sonkát, mivel vízben ázik, még egyszer annyira, mint más pácolásnál, be kell sózni és ha a vízből kivesszük, kifagyasztjuk és úgy tesszük a füstre, hol 2—3 hétig füstölődik, attól függ, hogy kapja a füstöt. Ha használni akarjuk és megfőzzük, sohasem vegyük ki a léből a sonkát ahogy megfőtt, maradjon benne egy fél napot, hüljön ki ebben teljesen és úgy vegyük ki, ez is hozzájárul ahhoz, hogy szaftos legyen. Nyáron pedig, mikor megeshetik, hogy sós a sonka, ha főzzük, szűrjük le az első vizét (ha kell, akár még egyszer) és meglátják, milyen jó sonkájuk lesz, akár télen. Tanácsadó. Hogy néz ki a hamis huszkoronás ? Az Osztrák és Magyar Bank 1907. évi huszkoronás bankjegyeinek egy újabb, meglehetősen sikerült hamisítványa került forgalomba. A valódi bankjegy fénytelen színe helyett azonban zsiros fénye van, valamint a papírja is vastagabb és puhább, mint a valódi bankjegyé. A kék fej, valamint a profil-fejek arckifejezése nem egészen sikerült. A sas rajzánál a lánc alsó végén ábrázolt gyapjú he- helyett csak köralaku folt van. A magyar cimer föltűnően üres és világosabb, mint a valódi jegyen. A magyar szövegben a 2-án keltezésnél az án alatt elmarad a húzás. * Borjuk eladása. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a következő rendeletet adta ki: »Folyó év november 11-én 121214. szám alatt kiadott körrendeletemben a négy hetes kornál fiatalabb borjukra vonatkozólag azt a korlátozó rendszabályt léptettem életbe, hogy ily borjuk helybeli vásárra vagy más községbe (városba) csakis anyjukkal együtt hajthatók, vagy szállíthatók. Eme rendelkezésemet ezennel olyképpen egészítem ki, hogy a négyhetes korúnál fiatalabb borjuknak anyjuk nélkül való forgalombahozatalát egyáltalában megtiltom. Jelen rendeletem megszegését az 1879. évi XL. t.-cikk 1. §-a alapján kihágásnak minősitem, mely kihágás 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő. Az emberi haj erőssége. Az emberi haj rugalmassága és ellenálló képessége már az ókori népek előtt is ismeretes volt. Mint a történelemből tudjuk, a hajnak ezt a tulajdonságát praktikusan is értékesítették. így például a hajitó- és ostromlógépek kötélhurkait, amelyekbe a kőlövegeket helyezték, többnyire női hajfonatokból készítették. A szükséges hajat természetesen nem az előkelő osztályok női szolgáltatták, hanem a rabszolganők. Csak a legnagyobbb szükség szüntette meg a rangkülőmbséget. így Kartágó ostroma alkalmával még a patriciusnők is levágták hajukat, hogy ezzel szolgálatot tegyenek a hazának. Az emberi haj erősségét legutóbb két francia tudós tette vizsgálat tárgyává. Mint kutatásaiból kitűnt, egy közepes erősségű női hajszál 178 gr-nyi terhet bir el. Feltéve, hogy az ember haja harmincezer szálból áll (amivel nem is mondtunk olyan sokat, mert találtak már 50.000 hajszálból álló hajat is), akkor az egész haj teherviselőképessége több mint öt tonna. A haj fonalnak az erőssége azonban még ennél is nagyobb, mert itt a haj sodrása is növeli a fonat erősségét és ellenállóképességét.
