Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-28 / 4. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELŐ boldogít másokat, hogy önmaga is boldog lehessen. A nagyon, a túl okos nő nem visz be a családi tűzhelyekre boldogságot. A nő akkor okos, ha nem nagyon okos. A nagy okosság ellensége a nőiességnek. Az az egyszerű falusi leány, mikor a városból hazatér szülőföldjére tulokosságában émelygőssé, sőt sokszor nevetségessé lesz. Az úri leány is megközelíti ezt a fokozatot, ha személyiségén túl arabusul kezd beszélni, mikor lényénél fogva nem tud arabusul beszélni. A nő egyéniségével, nőiességével, női erényeivel, tulajdonságaival hódíthat, boldogíthat és teremthet megelégedett tűzhelyet. Sok-sok tanult leányunk van. Felsőbb leányok. Azért vannak a mi társadalmunkban kevesen az erős lelkű, lemondani tudó, gyermekeiért élő — igazi asszonyok. Tele lesz-e a pince ? Ki tudná azt most megmondani? De apáink a régi jó filokszerás idő előtti világban azt tartották, hogy Ha fénylik a Vince, Tele leszen a pince. Azaz, ha Vince napjára napfény van, akkor bő szüret várható. Persze ez nem mindig ütött be. Sokszor a fénylő Vince nap is csütörtököt mondott. És megfordítva. Ez vigasztalja a gazdákat a jövő szüretre is. Mert bizony nálunk Vince napján, (jan. 22.) nem igen fénylett. A pletykáról. A bizony! Láthatatlan és mégis él; nem jégeső, nem sáska és mégis pusztít. Haragszunk reá édes mindnyájan és mégis szívesen folytatják a legtöbben. Titokban támad, de nyilvánosan terjed. És terjed mindaddig, mig valakit jól feketére nem festett. Olyan ő kegyelme, mint valami rátartós nagyasszony. Ember kell neki, mert évődéssel táplálkozik, s ha valakit jól megkinozott: kikacagja, hogy még akkor se felejtsék el, ha ő már másnak portájára szállott. Hogyan keletkezik ? No azt még a bölcs ember se tudja. Legkevésbbé az, a kiről a pletyka szól. Sőt rendesen ő az utolsó, a ki egyáltalán hall róla, hogy meg van szapulva, ha ugyan megtudja. Van kis és nagy pletyka. Van városi, falusi és családi pletyka. De a pletyka befurakodik a politikába, a hivatalba is ahol kétvember van egyszerre. Mert legalább két ember kell neki, hogy pletykáz- hasson a harmadikról. Aztán nem csinál különbséget, hogy nők avagy férfiak azok. Az egyik úgy szereti, mint a másik, rendesen a nőket vádolják, hogy pletykások, pedig a férfiak is azok. A női pletyka talán cifrább, de a férfié — no egyik sem vethet szemére a másiknak semmit. * Akárhány ember van, aki sohasem állott bíróság előtt Meghal a nélkül, hogy a törvényeket ismerné. De olyan embert, aki a pletyka asszonyság karjaira ne került volna: olyan — egyáltalán nincs. Furcsa egy tárgyalása van neki. Téged meg nem idéz, nem kérdez, tanukat nem hallgat ki, ügyvéd, prókátori fogásokra nem szorul. ő kész ítélettel lép elő. De azért perköltséget követel ám. És hogy hajtja be, milyen kérlelhet- lenül. Tudjátok-e miből? Abból a vagyonból, a mit emberi becsületnek nevezünk! És éppen ezért a pletyka zsarnok uralkodó ám. Trónok dőltek le, hatalmak pusztultak el és az ő trónja elpusztulhatlan, olyan régi ő, mint az ember. Az emberek ugyanis kezdettől fogva pletykáztak, s mig élni fognak, pletykázni is fognak mindig. # A pletyka azon rosszak közül való, melyeket mindenki kárhoztat, mert árt másnak és melybe mégis édes mindnyájan belejutunk. Mindaddig, mig az illetőről nem szól a nóta, tetszik legtöbb embernek. A lepletykázott is szívesen hallja a pletykát — másokról. Sokan azt mondják, hogy van valami jó mégis a pletykában. Ugyan mi ? Az emberek sokszor ez utón veszik észre hibáikat és igy jövőre óvatosabbak lesznek. A pletykától sokszor jobban félnek az emberek, mint a törvény kezétől. Igen ám, de a pletyka sokszor az ártatlant is bántja. Családok békéjét dúlja fel, sziveket keserít el. Azért sokszor kiegyenlítődik a dolog. Mert mint mondám, bár kárhoztatjuk édes mindnyájan, benne vagyunk. Hányszor hallgatjuk az ártatlanokról szóló pletykákat, sőt megnevetjük, mulatunk rajtuk. No hát, minket is ártatlanul ér sokszor a pletyka — büntetésül vehetjük ezt, a miért mi is mulatunk másokon. Az embernek vérében van a pletyka, azért csak erős küzdelemmel lehet őt megfékezni. Vannak városok, falvak, családok, hol nagyon szeret tartózkodni a pletyka asszonyság. No a jó Isten őrizzen minden családot, várost és falut — ő kegyelmessségétől. M-r. Miben áll a jó gyermeknevelés? Erre a kérdésre igen szépen megfelelt Görögország egyik bölcse Plátó, ki azt mondja: »A jó nevelés nem abban áll, hogy oktatásokat feddéseket adjunk, hanem abban, hogy megtesszük magunk is a mii másoktól követelünk.« S ez valóban igy van! A mindennapi tapasztalás mutatja, hogy a gyermek ösztönszerüleg utánozza a példákat. Ha most azt akarjuk, hogy gyermekeink a jót tegyék, jó példát mutassunk nekik. Ebből tehát láthatjuk, hogy milyen hatalma van a példának a gyermek nevelésében. Szerencsésnek mondható az a gyermek, kinek környezete tele van jő, utánzásra méltó példával. Jó példát mutassunk tehát mindig gyermekeinknek, mert ’iszen ebben áll a jó nevelés. A vallástalan embernek szenvedései hosszantartók; a vallásosé — mulékonyak.
