Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-23 / 25. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELÖ Az aratás ittSzent Péter naPJa a ré8í* az ősi idők aratásának fel- van.. „ virradása. Az idő szeszélye azonban sokszor vagy kitolja vagy késlelteti ezt a virradást. Az aratás azonban csak eljő. És felüti fejét az uj időknek réme, izgalma is. Az úgynevezett aratósztrájk. A levegőben oly jelek mutatkoznak, itt-ott már valóságként is próbát teveget ez a sztrájk, a mellyel pedig éppen úgy nem jó játszani, akár a tűzzel. Vagy a karddal, melynek tudniillik két éle van. Vagy a puskával, mely mint közönségesen tudva vagyon — sokszor hátra felé sül el. És azt találja, aki mást akar célba venni. Mert könnyű a jelszót kiadni, hogy: sztrájkoljunk. Könnyű bizonyítani azt is, hogy a sztrájk jogos. A kérdés az, hogy okos-e? Mert a sztrájk kérdésben rendesen azok tartják magukat legokosabbnak és azok vetik el az üszköt, akik aztán ha a tűz kiüt, a nyomor, a pusztulás, a szerencsétlenség beüt: elkotródnak, akár a gyújtogatok, akik titkon teszik az eresz alá a csóvát. Gondolja meg azt a magyar munkásnép, hogy a gazdák is iszonyú bajok, csapások, drágaságok malomkövei közt vannak. Hogy a gazdáknak nincs oka a néptől olyan munkát kívánni, amely nekik is kárral jár, a mely immel-ámmal hajtja, löki le a maga kötelességét. A mai idők és viszonyok olyanok, hogy mind a két félnek, gazdának és munkásnak igen-igen főben járó kérdése, hogy egymással meg legyenek elégedve. Hát a kölcsönös megértés, igazság szinte követelik a maguk helyét. És abban a viszály kodásban, melyet a próba sztrájk, a próba- szerencse... hátha... sikerül féle kockavetés nyújt, bizony mindig a munkás issza meg a keserű lét. Az arató-gépek már is mozgósítva vannak, a gazdák összetartása is nagy erőt rejtenek, ők is tudnak ám egymáson segíteni. És végre gondolják meg különösen az arató munkások azt, hogy az ő keserves kenyerükért nem az igaz emberszeretet, a tiszta szándék tülekedik, aggódik. Politikai, kortes célokra akarják felhasználni a bujtogatók a föld népét. Ez az igaz és nem az, a mivel tele van a szájuk, hogy ők a föld népéért küzdenek. Hát ’iszen politizáljanak ő kegyelmek, de arról aztán a föld népe tegyen, hogy a politika ne egye meg — a mindennapi kenyerét is. O » * * Aratómunkások. A földmivelésügyi minisztérium munkásügyi alosztályában még mindig nagyobb számban vannak oly munkások bejelentve, akik aratásra ez ideig nem szerződtek el. Azoknak, akik a munkások szerződtetéséről felvilágosítást óhajtanak, a munkásügyi osztály telefonon, távirati vagy levélbeli megkeresésre mindenkor megadja a tájékoztatás. Telefonszám 45 — 81, mellékszám 25. * * * Mezőgazdasági munkások ajánlkozása. A felvidéki miniszteri kirendeltség, melynek székhelye Zsolnán van, jelenti, hogy Trencsénmegye területéről 19.000 mezőgazdasági munkás külföldön dolgozik s közülük 14.000 szívesebben vállalna munkát itthon. Szerződést kizárólag az egész gazdasági évre kötnek. Tavasszal és ősszel a napszám 80 — 140 fillér között váltakozik. Aratásnál 180—270 fillér a napibér. a természetben való járandóságot megfelelő pénzértékben is elfogadják. A szerződést a közjegyző előtt kötik meg. agy jótékony ünnepség1 *-• a BODROGKÖZÖN. A nemes hivatást teljesítő Bogrogközi Jótékony nőegyesület, élén elnöke gróf Mailáth Józsefnéval, — jótékonycélra — nagyszabású, fényes ünnepséget rendez Perbenyiken. Ez ünnepség iránt szinte országszerte élénk érdeklődés nyilvánul már azért is, mert azon Zemplén és a szomszédos megyék társadalma találkozót fog egymásnak adni, hogy igy a nagy közönséggel együtt a jótékonycél szolgálatába állhassanak. — Mindenkinek élénk emlékezetében él a 3 év előtt rendezett országos hirü nagy jótékonysági ünnepély, melyet gróf Mailáth Józsefné oly páratlan tevékenységgel, annyi ötletességgel s fáradságot nem ismerő buzgalommal vitt a legfényesebb sikerre. Ez a visszaemlékezés megerősíti bennünk azt a hitet, hogy a most tervezett ünnepély az előbbihez hasonlóan nagyszabású lesz. Ennek a fényes ünnepségnek egész rendezését most is a nemes tevékenységéről ismert gróf Mailáth Józsefné vette tervbe a vezetése alatt álló jótélcony nőegyesülettel. Már megjelent a műsora is, mely igazolja, hogy egy minden tekintetben változatos, fényes s nagyarányú ünnepély fog lefolyni folyó hó 29 és 30.-án a perbenyiki kies parkban. Mulattatónak, látványosnak és szórakoztatónak ígérkezik e nagyszabású ünnepség s a rendezőség mindent elkövet, hogy a Perbenyikre kirándulóknak ez az ünnepély emlékezetessé s feledhetetlenné váljék. Az ünnepély délután 2 órakor kezdődik és 7 órakor végződik, úgy hogy estére mindenki, a vonattal utazók is otthon lehetnek. A mulattató műsorban lövölde nyereményekkel, cirkusz, vásársátor sorsolással egybekötve, tréfás csoport számos szebbszebb meglepő látványosságokkal s egyéb szórakoztató műsor pontok lesznek. A zenét katona és cigány zenekarok fogják szolgáltatni. A kastély udvarán sátrak lesznek elhelyezve. a hol a közönség étlap és szokott árak szerint étkezhetik és szerezheti majd be szükségleteit. Az ünnepély rendezősége a mulatságba belevonja a népet is, melyet 30.-án délután hasonló programmal, lacikonyhával és zenével fog szórakoztatni. A belépő dij az első nap személyenkint 2 korona, a második nap 50 fillér, a 14 éven aluli gyermekek a felét fizetik. A műsorból kitetszik, hogy mindenről gondoskodva van, ami a kiránduló közönséget ki fogja elégíthetni s már is mutatják az előjelek, hogy Perbenyiken folyó hó 29 és 30.-án nagyszabású s teljes anyagi és erkölcsi sikerrel záródó ünnepély fog lefolyni._________________________________ Jól visszavágta... Egy sok gyermekkel megáldott apus kötekedett egyik gazdatársával, hogy hát miér’ nincs gyermeke ? — Bizonyosan rossz szomszédai vannak, kacsintott, sanda mosollyal bosszantó beszédéhez a gyermekeire, sok? sok gyermekeire büszke gazda. A gyermektelen gazda csak hallgat... hallgat... de aztán mikor újra hallja az ismétlő kötekedést, hogy hát... — Ugy-e, bizonyosan rossz szomszédéi vannak ... ? — ügy látszik — vágja vissza pokoli nyugalommal a boszantásokat békével tűrő ember... úgy látszik... apusnak meg nagyon is jó szomszédai voltak...
