Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-21 / 3. szám

2 MAGYAR FÖLDM1VELÓ Egészség-ügy. A gyermekek táplálkozása. II. Bármi baj van a gyermek táplálása körül, vagy akármit akarunk tudni a gyermekkel való bánásról, csak orvoshoz forduljunk. Nagy baj az, hogy nálunk a gyermek dolgába mindenki, kivált minden asszony beleszól és mindenki mindent jobban akar tudni. Pedig, hogy milyen rosszul tudják és hogy meny­nyire nem tudnak bánni a gyermekekkel minálunk se az anyák, se a szomszédasszonyok, annak nagyon szomorú bizonysága az, hogy Európa valamennyi országa közül minálunk hal meg a legtöbb gyer­mek. Ennek legfőbb oka, hogy nem a hozzáértő orvos tanácsa, hanem mindenfele babonás szóbe­széd szerint táplálják és bánnak vele. Mikor a kisgyermeket már etetni kezdjük, még nagyobb gondol igényel a táplálása. Különösen fon­tos, hogy a gyermeket rágni tanítsuk. A gyermek az első időben rágás nélkül — amint mondani szok­ták — majszolva nyeli le a szájába adott ételt. Erről le kell szoktatni és meg kell tanítani arra, hogy minden ennivalót lenyelés előtt jól rágjon meg. Erre még akkor is ügyelni kell, amikor a gyermek már megtanulta azt, hogy egyedül egyék. A gyermekek legnagyobb része szírakozott és nem figyel az evésre. Sok ideges anya és dajka ekkor sietteti a gyermeket, aki erre aztán rágás nél­kül nyeli le az ételt. Ha netalán a szájába vett vagy adott étel úgy összecsomósodott, hogy lenyelni nem képes, akkor sem inti a gondatlan anya vagy dajka az étel megrágására, hanem hogy gyorsan túl legyen a gyermek etetésén, vizet ad neki inni, hogy a csak félig megrágott ételt könyebben lenyelhesse. Ez igen ártalmas, rossz szokás. Ettől minden szülő, ki gyermekét szereti, és egészséges, erős gyer­meknek akarja felnevelni, tartózkodjék. Ne erőszakoljuk a gyermekre az olyan étele­ket sem, amelyek nem izlenek neki. Csak azt egye, amit jóízűen és étvággyal fogyaszt el, mert a ked­vetlenül lenyelt étel csak féltáplálék. A betegségektől legjobban meg tudjuk óvni a gyermeket a gondos tisztasággal. Ezért különösen ügyeljünk arra, hogy mosdatlan kézzel sohase egyék a gyermek. A kézre ugyanis sok mindenféle szenny tapad és ha piszkos kézzel nyúl a gyermek az ételéhez azzal együtt a piszkot, a szennyet is be­viszi a szájába. Ez pedig sok bajnak lehet az oko­zója. Napjában töbször is mossuk meg a gyermek kezét, testét pedig gyakori fürdetéssel tartsuk tisz­tán. Aki kisgyermek korában megszokja a tiszta­ságot, az felnőtt korában is úgy fog élni. A gyermek nagy gond a házban, de nagy öröm is. A gondból, amit a gyermek ápolására for­dítunk, tartós öröm fakad, mert egészséges, életerős emberré növekszik, lassanként támogatója, gyámoli- tója lesz öregedő szüleinek és sokszorosan meghá­lálja a reáforditott fáradtságot. Az anya egy jó szava sokszor többet használ, mint az atya egy ütése. Mit mond Sirins időjós? A »Siriusc cimü időjósló lap az 1912. évre a következőket jövendöli: Januárban az időjárás nem mutatkozik kedve­zőnek, átlag véve csapadékos jellegű lesz. (*? Szerk.) Februárban kevés szép napfényes idő várható. 1-től 18—20-ig több napon túlnyomóan borult, eső és hó, köd és viharos északi és keleti szelek válta­koznak. 18—20-tól száraz derült hideg idő, amely eltart március 15 —16-ig s oly gyönyörű időjárás ígérkezik, amilyen már rég nem volt. Ez a szép idő azonban kevés ideig fog tartani. Ismét elborul s jön a márciusi hó, amelyet 1911-ben nagyon kevés helyen láttunk, most azonban lesz bő részünk benne. Áprilisban szintén nem a legkedvezőbb idő­járás várható, mert eléggé szeszélyes lesz. A nap­foltok igen megszaporodnak és igen erős kitöréssel jönnek; sok helyen hó, eső fog esni. Északi hideg szelek Ígérkeznek. A második fele kissé kedvezőbb­nek mondható, de azért kevés szép napra számit- hotunk, mert az egész hónap csapadékos és hűvös jellegű lesz. Május hó ez évben igen kritikusnak Ígérkezik. Fehér május; ez egy kissé megdöbbenti az embert A fővárost és az egész országot vastag hóréteg fogja takarni. Május második felében az idő ked­vezőbbnek mondható. Junius, julius és augusztus első feléig gyönyörű szép meleg időjárás lesz. Augusztus 17—18,-ától zivataros esők Ígérkez­nek itt-ott jéggel keverve. A hegyes vidékeken pedig hó, csapadék látható s igy e hónapnak második fele kritikusnak Ígérkezik, különösen az első felében, mig a másik felében kissé szeszélyes és bő csapa­dékosnak mondható. Több helyen nagyobb esőzések várhatók és hűvös szeles napok jönnek. Október szintén elég kedvezőnek mondható. Novemberben kissé szeszélyes idők várhatók. Átlag véve csapadékos lesz. December hónapunk egész szép és kedvező­nek ígérkezik. A hónap vége felé a napfoltok igen megszaporodnak, amelyek nagyon kritikus időt idéz­nek elő. Menydörgés és villámlás lesz, mint augusz­tusban. Havazásról még szó sem lehet, csakis decem­ber 25 —26-tól kezdődőleg láthatjuk meg több helyen, amint a hó szállingózik, de sokat várha­tunk. így ez évben ismét fekete karácsonyra van kilátásunk. Egy gazdag ország. Sokan szeretik hangoz­tatni azt a véleményt, hogy a főleg mezőgazdaság­gal foglalkozó államok nem emelkedhetnek a vagyo- nosodás felsőbb fokára. Az ilyen véleményben levők Magyarországot is szeretnék iparállammá változtatni, úgy vélekedvén, hogy csak igy biztosíthatják meg- gazdagulását. Ezek az urak ugylátszik nem vették figyelembe a külföldi jelenségeket. Legfényesebben cáfolja meg ezt a balhiedelmet egy kimutatás, amely szerint Franciaországban a takarékbetétek összege 1909. évben 5484 millió frank, fejenként 949 frank volt, mig a tisztán mezőgazda­sággal foglalkozó Dániában 364.000 4 frank fejenként, vagyis ugyanennyi korona takarékbetéte összeg esik. »G.—Sz.«

Next

/
Thumbnails
Contents