Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-19 / 20. szám

MAGYAR FÖLDMIVELO

7

E ■ MI UJSAO? HB

iää SH3 sasa

Szemle.

P

OLITIKAI HÍREK. A politikában pár napig, egy hétig mélységes csend uralkodott. Az az olyan csend, melynek méhében talán fellegek, villámok és földrengések készülnek. Mert vihar után is csend ül a tájra. De vannak csendességek, melyek után aztán ugyancsak viharzik. Az uj miniszterelnök az ellenzékkel tárgyalt. Az az gyúrták egymást. A képviselőház már újra megnyílt. Ám e sorok írásakor olyan értesítéseink vannak, melyek semmi reményt nem nyújtanak a békés megegyezésre. A béke tehát újra kútba esik. Bizony bizony nagy szomorúságára mindazoknak, a kik nemcsak a politikai gyűrűknek szorításait érzik, de érzik és nyögik a drágaságot, a gazdasági válságot, a rossz, kétségbeejtő pénzügyi viszonyokat. Ennek a nemzetnek nyugalomra van szüksége, hogy dolgozhassák, hogy felvehesse a küzdelmet a gazdasági és más kulturális és nyomorúsággal. A belső harc, egyenetlenség csak növeli a nemzet bajait és szenvedéseit.

*

V

IHAROK — JÉGESŐK az ország minden részében. Az elmúlt hét elején váratlanul egyszerre, didergő hűvös idők után, kánikulai hőség lepte meg a természetet és a hőség nyomában csakhamar gomolyodtak a terhes fellegek is. Hétfőn délután pedig hirtelen szélvihar támadt, még pedig mint most már tudva van, országos szélvihar zúgott ué- gig, melynek pusztításairól, jégveréseiről szomorú értesítések érkeztek.

A »fagyos szentek« napján való kánikula rend- kül szokatlan dolog, de nem példanélküli, mert 1847-ben és 1892-ben is ilyen forróság volt Pongrác napján. E kivételektől eltekintve, május 12,13 és 14-ike évtizedek óta igen hűvös időjárásról emlékezetes.

A vihar és jégeső pusztításairól különben az ország minden részéből érkeztek hírek. Szerencse, hogy sok helyen a jég igen ritka volt és rövid ideig tartó esővel vegyes. Sok helyen azonban siralmas nyomokat hagyott. Nagy szélvihar és jégeső volt Budapesten, Szatmárvármegye csaknem egész területén, Máramarosban, az alföldön, Zemplén vármegyében, Temesváron, Deésen, Bereg vármegyében, Szászrégenben. A városokban rengeteg ablakot vert be a jég. A vihar falvakat, templomokat, épületeket pusztított el. A termésben, szőlőben is nagy a kár. Sőt emberéletet is szedett.

— A király nem jön Budapestre. A király

e nyáron nem jön Budapestre és nem fog Gödöllőn üdülni, mielőtt Ischlbe utazik nyaralásra, hanem Bécsben marad a nyári pihenő megkezdéséig. Még nincs meghatározva a napja, hogy mikor utazik a király Ischlbe.

— Az életmentők kitüntetése. A király Dióssy László önkéntes tűzoltó, cibakházai, Szkrobotovic Vine önkéntes tűzoltó, máramarosszigeti, Turchányi Imre ügyvédjelölt, érsekujvári, Szavovics Miroszalin József urasági inas, temesremetei és Ujfalussy László fógimnáziumi tanuló, trencséni lakosoknak, emberéletnek saját életük veszélyeztetésével véghezvitt megmentése alkalmából tanúsított bátor magatartásuk elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozta.

— Újabb bankválság. Mint előrelátható volt, a vidéki bankok válsága nem ért véget. A napokban két nagyobb vidéki bank került nehéz helyzetbe: Szegeden a Délmagyarországi Közmivelődési Bank, Nagyváradon pedig a Nagyváradi Magyar Bank áll a fölszámolás előtt. Jönnek még a többiek is!

— Babonás falu. Siófokról írják: Egy törpefai gazda azt álmodta, hogy Papp Mihály holtteste megfordítva fekszik a koporsóban s ezért, ha meg nem fordítják Pappot a koporsóban, az egész falu el fog pusztulni. Erre a hirre az egész falu népe éjnek idején kivonult a temetőbe, a sirt kiásták, de nagy meglepetésükre Papp Mihály rendesen feküdt a koporsóban. A cséndőrség észrevette a felbontott sirt és följelentette az ügyészségnek. A vizsgálat folyik.

— Agyonsujtotta a villám. Bajáról Írják:

Baján minap a város és környéke felett nagy vihar vonult át. A villám Spitzer gyufagyáros földjén Hajdukovics Irma tizenhat éves leányt augyonsujtott.

— Halál lépfenés hús miatt. Nyitráról írják: A múlt héten egy itteni gazdának lépfenében elhullott az ökre. A hatósági állatorvos a helyszínén megjelenvén, elrendelte az ökör elásását. Egy szegény napszámos az éj folyamán kiásta a veremből az ökröt, hazavitte egy részét és másnap elkészíttette az asszonynyal ebédre. Az egész család evett a döghusból, aminek valamennyien megadták az árát. A napszámos és felesége még azon nap iszonyú kinok között meghalt, iskolába járó fiuk pedig a halállal vívódik.

— Tűz a vidéken. Kassáról Írják: Hernádvecse községben tűz ütött ki és hét ház az összes mellék- helyiséggel együtt elégett. A tűz kitörésekor szél fújt és hogy nagyobb baj nem történt, annak oka, hogy a tűz a falu szélén keletkezett és a szél a lángokat a községből kifelé hajtotta.

— Négyezer éves lelet A háromszéki Barátos község úgynevezett nádi határában ásás közben mintegy 35-—40 liter űrtartalommal feltűnő vastag falu agyagkorsóra találtak. A mit sejtő munkások az ásókkal összetört korsó aljában 35 darab égetett agyagból készült, gondosan átlyuggatott kocka, gömb, kissé idomtalan karika és csonka- kúp alakú tárgyakat találtak. A leletek egy részét Barta Samu községi tanító bevitte Sepsiszentgyörgyre, ahol az ottani székely muzeum tudós őre: Csutak Lajos tanár megállapította, hogy a leletek körülbelül négyezer évesek és hálónehezékekül szolgáltak még abban az időben, amikor még a vidéket viz borította.

— Otven millió dollár kár. Washingtonból jelentik: A földmivelésügyi minisztérium hivatalnokai a Missippi áradása által a vetésekben tett kárt 50 millió dollárra becsülik. A kormány ez idő szerint 117.000 szenvedőt lát el élelemmel és ruházattal. A kongresszus előreláthatólag további 2 millió dollárt fog megszavazni segélyezésekre.

— Nagy hőség Angliában. A múlt hét szombatján tikkasztó hőség, valósággal elviselhetlen kánikula uralkodott Angliában. A hőség 30 fok Reamurt mutatott árnyékban. A vasúti társaságok nagy zavarban voltak. Vasárnap London közönsége úgyszólván menekült — a szabadba. A hőség egyre tűrhetetlenebb lett. De Olaszországból Milánóból és Spanyolországból Madridból is forróságot jelentettek a távírók. Az emberek napszurást kaptak, oly veszedelmesen erős forróság dühöngött. No itt meg didergőnk a szép májusban. És bizony eltelnek a hónap első szép napjai ... és több helyen fűteni kellett.

— Az olasz-török háború. Az olaszok hiába mondották ki és hirdették ország-világnak az általuk megszállott területek elfoglalását, illetőleg bekebelezését. Azóta a merész hadi művelet óta .. . bizony nem boldogulnak. Csak portyáznak. Taktikáznak. Néhány kis sziget elfoglalásával fel-fel frissítik a világot és különösen hazafias felbuzdulásra indítják a taliánokat, de nagyobb jelentősége nincsen az ő kikiáltott dicsőséges siki reiknek. A megszálló csapatok egy lépéssel sem jutottak előbbre, sőt egyes jelek, a már elért sikereket is veszélyeztetik. A háború tehát folyik, a pénzáldozatok egyre nagyobb mértéket öltenek — és hatással vannak a pénzpiacokra is. De a törökök nem engednek, sőt kimondják, hogy az utolsó erőfeszítésig mindent elkövetnek, hogy a talián körmei tovább ne érhessenek.

— Tirolban nagy árvizek pusztítottak. Az eső folyton szakadt. A lakosságot nagyon megzaklatták a megáradt patakok és a szorgalmas tiroliaknak nagy károkat okozott az árvíz.