Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-12 / 19. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 Megkerült — gyermek- rabló. Két esztendővel ezelőtt a szat­mári árvaház egyik növendé­két, Guba Valériát, egy déle­lőtt, a mikor az iskolába igyekezett, elrabolták. A meg­indult nyomozás semmi ered­ményre nem vezetett, nem derült ki, hogy ki szöktette meg a kisleányt. Az eset után pár hétre Guba Valéria kékrevert testtel, kiéheztetve és rongyosan jelent meg az árvaházban. Hiányos és akado- zottan előadott elbeszélése után az újra felvett nyomozás újabb eredménytelenséget hozott. A múlt héten egy névtelen feljelentés jelentette, hogy Guba Valériát egy Babiák Eszter nevű asszony rabolta el, akit többszörös gyermekrablásért a beregszászi törvényszék két és fél évi fegyházra Ítélt el és aki a ináriatiosztrai fegyházban tölti büntetését. A rendőrség meghozatta Babiák Eszter arcképét, amelyről Guba Valéria csakugyan felis­merte elrablóját. Miután a rab asszonnyal csak igazságügy­miniszteri engedéllyel lehet érintkezni, a szatmári rendőr­ség felirt a miniszterhez és kérte tőle, hogy engedje meg Babiák Eszter kihallgatását. Az őrültek száma napról-napra megdöbbentően szaporodik hazánk­ban. Az újságok megrendítő esetekről írnak. És még megrenditőbbé teszi a szomorú jelenséget az, hogy ezeket a szerencsétleneket nem tudják elhe­lyezni a kórházakban. Mert a kórházaknak ez a szo­morú temetője az őrültek zárkái, szobái telve vannak. Napról-napra halljuk, olvassuk, hogy nagyobb városokban, nem csak falvakon hetekig ott vergőd­nek a szerencsétlenek a városházának zárkájában, sokszor a kórházban sem tudnak helyet szorítani. És futkosnak jobbra-balra, sürgönyöznek mig végre biztonságba helyezhetik a vergődő őrületet, hogy kárt ne tegyen magában, családjában és az emberekben. És mindezen megdöbbentő jelenségeknél nap­ról-napra felbug, felsír a köztudat, mely tisztában van azzal, hogy az őrültek nagy számát a pálinka az ital, az alkohol szolgáltatja. Kórházaink nincsenek, de a kocsmák száma napról-napra szaporodik. Az állam méreti, az állam engedélyezi a mérget, a mely nem csak lassú lépé­sekkel viszi sírba az emberek millióit, de ezerszámra zavarja meg a fejet, a szivet és viszi az őrületbe a munkabíró, családos apákat, anyákat, sőt gyermeke­keket is! Az őrültek legnagyobb száma az italnak áldo­zatai. A deliriumos, a megzavart, esztelenül cselekvő gyilkosok, rablók... az alkohol forrásaiból szerzik rettentő sorsukat. Nincs hát védelem! Nincs hát menekvés! Nem lehet hát az italból csurgatott jöve­delmet más utón megkeresni és megta­lálni — az államnak. Nem csak az emberiségnek, de a magyar faj számára különösen — az lesz a legnagyobb politi­kus, az lesz a legnagyobb államférfim az lesz a legelső bölcs, a ki ezen rettentő veszedelemre megtalálja az oltó anyagot. ■ GAZDÁK VILÁGA. B A burgonya termesztése. A burgonya általában véve mély talajt kíván, s azért az őszi mély szántást nagyon meghálálja. Az ősszel megszántott talajt tavasszal csak boronával avagy egyébb eszközökkel kell porhanyitani. Ha istálló trágyába akarjuk vetni, célszerűbb azt már ősszel kihordani és alászántani. Ha ez nem volt le^ hetséges, akkor a trágya alászántása tavaszra ma­radt, a mit azonnal kövessen a boronálás. Az istállótrágya a burgonya mennyiségét emeli, de minőségét rontja. Mindenféle betegség könnyeb­ben hatalmasodik el az istáló trágyába vetett bur­gonyán. Ezért minden esetre csak nagyon érett trá­gyát használjunk. Ahol pedig a burgonya betegségek el vannak terjedve, ott istálló trágyát egyáltalán ne használjunk, hanem csak műtrágyát. Kötött talajon 140—160 kg. szuferfoszfátot és 60 100 kg. kénsavas ammóniákot szórjunk, el vetés előtt. Homokos és tőzeges talajon az említetteken kívül 60—80 kg. 4°/0-os káli trágyát is. A szuperfoszfáttal kapcsolatos zöld- trágyázást a burgonya hálálja meg legjobban. Ülte­tésre az egészséges, közepes nagyságú gumókat vá­lasszuk ki. Egy fészekbe egy gumót teszünk; nem célszerű azt elaprózni. Ültetése ne történjen korán; március végétől május közepéig ültethetjük. A sor távolság 35—75 cm., a sorokban a növény távolsága 20—75 cm. A korán érő fajta kisebb, a későn érő nagyobb sor és növény távolságra ültethető. Minél kötöttebb a talaj, annál sekélyebbre kell ültetni, hogy a burgonya meleghez juthasson. Kisebb területen legegyszerűbb kapa után ül­tetni. Nagyobb területen olcsóbb töltögető eke után ültetni, a midőn előre kijelöljük a sorok irányát, a melyeken a töltögető ekével a kívánt mélységben elkészítjük a barázdákat. A barázdába berakjuk a burgonyát és utánna ugyanazon töltögető eke egy­szerre két sort betakar, majd pedig a betakart bur­gonya földjét a sorokkal keresztbe megboronáljuk, miáltal a talaj felülete viszintes lesz és kevésbbé szárad ki. Mindezek mellett még arra hívjuk fel az olvasó figyelmét, hogy a burgonya permetezése által nem­csak a burgonya rothadástól menthető meg a termés, de jóval nagyobb termést is biztosíthatunk. El ne mulassza tehát senki a burgonya permetezést, amelyet május végén és aug. elején kell eszközölni, ugyanazzal a permetező anyaggal, amellyel a szőlőt szoktuk permetezni. * Fagykár a gyümölcsösökben. Az áprilisi zord időjárás igen nagy kárt okozott a gyümölcsösök­ben. A kajszin- és őszibarack termés teljes tönkre­tételével a kár négy és fél millióra tehető. Külö­nösen vészes éjszaka volt április 13-tól 14-re virra­dóra, amikor sok helyen 65 fok hideg volt. Nagy­kőrösről azt Írják, hogy. ez a rettenetes áprilisi éjszaka nemcsak a kajszin-barackot, de a cseresz­nyét, meggyet, korai szilvát és diót is tönkretette. Sok helyről van ilyen siralmas értesítés. * M—r.

Next

/
Thumbnails
Contents