Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-12 / 19. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A fagy károkat okozott a szőlőben az ország több vidékén. Eger és Gyöngyös némely vidékén a rügyeknek 60—90 százaléka elpusztult. Heves vármegye egész területén pedig átlag 60—70 százalékra becsülhető a kár, Sopron vármegyében 10—60 százalék kárt okozott a fagy. Kecskemétről 30—35 százalék, Fehértemplomból pedig 30—35 százalék szőlőfagykárt jelentettek. * Cseresznye filloxera. Udvarhely vármegye nehány községében, de a Dunántúl egyes szőlővidékein is, főleg Somogybán és Baranyában, egy uj és érdekes betegség lepte meg a cseresznye fákat. A fák, amelyek már termőképesek és eddig pompás egészségben voltak, egy két év óta kezdenek időelőtt elhervadni, s végül teljesen kiszáradnak. Pár éve már, hogy észrevették ezt a bajt, amely rengeteg károkat okoz, de nem tudtak ellene védekezni, s tétlenül nézték az értékes és sok jövedelmet adó fák pusztulását, — mig végül most a kormányhoz készülnek fordulni, s szakemberek kiküldését kérik, hogy azok a bajt tanulmányozva, a védekes módjait megjelöljék, s erre Útmutatásul szolgáljanak. A cseresznyefák ez uj betegségének, amit a nép cseresznye-filloxerának nevez, jellegző tulajdonsága az, hogy a fa kérgén kissebb nagyobb dudo- rodások jelentkeznek, melyek idővel elszaporodva, akadályozzák a nedvkeringést, majd a levelek ösz- szezsugorodását, elsárgulását, s végül a fa teljes kiszáradást okozzák. A meglepett fa gyümölcse is élvezhetetlen, mert tele van pondróval és be nem érhetvén, időelőtt lehullik. Debrecenből írják: A dánosi rablógyilkosok között sokat emlegették Rostás Sándor lókötő cigányt. Rostás Sándor tisztázta magát a dánosi bün- pörben, azonban a csendőrök meg voltak győződve bűnösségéről. A hírhedt cigány ezután sokáig rettegett alakja volt a hajdumegyei községeknek, melyeket egy veszedelmes rablóbanda élén gyakran fosztogatott. Rostást pár évre eliték s nemrég szabadult ki a váci fegyházból. A minap Derecskén a csendőrök egy lovon vágtató tagbaszakadt cigányt láttak. Rögtön lefülelték. Rostás Sándor volt, akit megvasalva szállítottak a debreceni ügyészséghez. A vallatásnál egész sereg rablás és lopás bizonyult rá Elfogták a dánosi haramiát. Ellis Island megtelt. Az amerikai bevándorlók első állomása Ellis Island szigete, ahol az amerikai hatóságok még egyszer megrostálják az embereket, mielőtt a szárazföldre engednék őket. Különösen a balkáni államok és Magyarország kivándorlóit veszik tüzetes vizsgálat alá, és ha csak lehet, visszautasítják őket’ azzal, hogy nem kívánatos bevándorlásuk. Most az a hir érkezik az újvilágból, hogy az Ellis Island tökéletesen megtelt az igy vesztegzár alá helyezettekkel és ennek következtében az Amerikából kivándorlókkal szemben még az eddiginélis nagyobb szigort fognak alkalmazni. Az egyes európai államok konzulátusai ezért figyelmeztetéseket is küldtek haza, nehogy az ott való visszatartás, vagy visszaküldés következtében honfitársaik súlyos anyagi károkat szenvedjenek. % Fiatal kacsákat első időben hasonlóképen kell gondozni, mint a kis csirkéket. Miután azonban ezek falánkabbak, már a második naptól kezdve gyakrabban kell őket etetni. Viz itt se hiányozzék, mert a kis kacsák minden egyes falatot egy kevés vízzel öblítenek le és folyton az etető és itató edény között mozognak. Igen ajánlatos a vízbe kevés finom szemű homokot tenni és a vizet gyakran felfrissíteni, hogy mindig tiszta legyen. Az edény csak oly mély legyen, hogy a kis kacsáknak csak a feje férjen bele. A második héten már egyéb eledeleket is lehet adni; husrostos csirkeeledel árpadarával, zabdarával és és buzakorpával megfőtt burgonyával keverve, az egészet darabos tésztává kell gyúrni és egy tiszta fa- vagy kőedényben felapritva kell eléjük tenni. Nem igen sokat egyszerre, inkább gyakrabban. A tisztaság a kacsatenyésztésnél is fődolog és nélkülözhetetlen a kis kacsák fejlődésénél. Mikor három hetesek, meleg időben minden baj nélkül vízre bocsáthatók. Ha későn bocsájtják őket vízre, akkor nehezen szokják meg a vizet, nagyon ügyetlenek az úszásban, úgy hogy testük igen nagyon elmerül s a viz a tarkójuk fölé is elér és igy a pehelytollak igen eláznak. Hogy segítsünk a rossz kotlón ? Tyúkot jó keltő fajból vagy pulykát olyképp kényszerítünk keltésre, hogy az istálló vagy szin szögletébe egy fészket csinálunk, ebbe néhány porcellántojást teszünk. Az állatot rájuk ültetjük, az állat hátára zsákot és erre kosarai vagy szitát teszünk. Közelben eledelt és vizet helyezünk el és naponta 1—2-szer rövid időre levesszük a kotlóra szánt baromfit a tojásokról, hogy ehessen és ihason. Ezt addig folytatjuk, mig be nem áll a keltési láz és a kotló- jelölt keményen ül a tojásokon, ami néhány nap múlva be szokott következni. * A korpa mint baromfieleség. A korpa nem * nagy megbecsültetésben részesül a baromfiudvarban, mert igen kevés számú baromfitenyésztő használja. A korpának az a jó tulajdonsága meg van, hogy kedvezően befolyásolja a csont és toll képződést, s a többi takarmányfélékhez irányítva nem lévén drága, könnyen vegyíthető bele az eleségbe. Teljesen eltekintve a korpának saját tápértékétől, a tapasztalat szerint az a jó hatása is megvan, hogy előmozdítja az emésztést és így elősegíti a feletetett többi eleség jobb kihasználását, így pl. olyan lágyeleség, amely egyrész korpából és négyrész zab vagy árpadarából áll, könyebben emészthető, mint olyan, amely csak zab és árpadarából áll. Ennek következtében azután a korpával'kevert eleségnek gazdasági értéke is van. Etethető egyszerű természetes állapotában, de sokkalta kedvezőbb a hatása s jobban is használódik ki ha előbb leforrázzuk és néhány óráig állni hagyjuk etetés előtt és csak ezután keverjük össze a többi eleségfélével. Vedlés idején nagyon jó szolgálatot fog tenni a korpaetetés, mert csak a jó táplálással rövidíthetjük meg ezt az időszakot, Háziasszony.
