Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-03-12 / 10. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELÓ — A könyv, az imádságos könyv .. . reszketett az anya. És omló könnyei közt, öröm és hála zápor- könyei közt ismételi: — A Nagg Rózsáskert. — Az Nagy Rózsáskert, édes fiam, szerelmetes mindenem. A főkapitány és a bérkocsis. Mulatságos kalandja volt a minap Boda Dezső budapesti főkapitánynak. Sürgős dolga akadt és nem volt ideje, hogy a főváros fogatát vegye igénybe. A legközelebbi bérkocsiba ugrott tehát. Mikor célhoz ért és a viteldijat kifizette, a bérkocsis keveselte a pénzt és káromkodni kezdett. — Ne lármázzon, mert följelentem a rendőrségen! — figyelmeztette Boda. — Nem félek én magától a főkapitánytól sem! — riposztozott a kocsis. — Nono, hátha véletlenül én magam volnék a főkapitány ? — Szépen az! Majd épp ilyen smucig fráter a főkapitány. Boda magában jót nevetett azon, hogy a naiv bérkocsis nem is sejtette, kivel gorombáskodott. Háziipar. A háziipar fejlesztése a mi országunkban igazi életkérdés. A nép óriási percentjének foglalkozása úgyszólván az egész hosszú, nehéz téli időt nyitva hagyja. A kormányzat mindig tudatában is volt ennek a természeti és társadalmi jelenségnek. A társadalom maga serényen hozzáfogott a háziipar szövetkezetek alakításához. Kezdetben az volt a baj, hogy a magyar közönség el sem hitte, mit tud produkálni hasznost, szépet, használhatót a magyar háziipar. Azért a fogyasztás nehezen ment. A kereslet nem állott arányban a produkcióval A háziipar lendülésével a belefolyt és érdekelt elemek mesterséges eszközökkel is iparkodtak és még mindég iparkodnak a mi hazai, háziiparunk lendülését megnehezíteni. Egyes vidékeken úgyszólván tudatosan űzték, üldözték cikkeinket. Ezen törekvések ellen a leghathatósabban lehet védekezni a háziipar szövetkezetekkel. Itt is bebizonyosodott, hogy együttes erővel, szívós kitartással még a követ is szét lehet repeszteni. De ha első hallásra hitelt adunk a rosszakaratú híresztelésnek, hogy a cikkeket értékesíteni nem lehet, igy hát a legszebb törekvés is illúzió marad, akkor bizony illúzió is, csalódás is marad. Egy világrész jégből. A legnagyobb összefüggő jégtömeg, a mely a föld sarki vidékein található, alkalmasint az, a mely Grönland egész belsejét borítja és a mely már a történelem előtt való időkben halmozódott ott össze. A tudósok és sarkkutatók becslése szerint ez a jég- tömb mintegy másfél millió négyzetkilométer területű és átlag kétszernégyszáz méter vastag. Ezeket a számokat alapul véve, a jégtömeg vizanyaga meghaladja a Földközitenger egész víztartalmát. Angliát ez a jégtömeg tizenegy kilométer vastag réteggel tudná beborítani. Az amerikai Egyesült-Államokat, a melyeknek területe közel tiz millió négyzetkilométer, szintén négyszáz méter vastag réteggel borítaná be ez óriás jégtömeg. B GAZBAK VILÁGA. B ea sä bei A gyümölcsfák tisztogatása. A fák tisztogatására is vannak egyszerűbb és finomabb eszközök. Sokszor a finomabb eszközök nem épen a legcélszerűbb vagy legalább célszerűsége nem áll arányban árukkal. Azért kell ezeket az eszközöket válogatni. Kell a kisgazdának fatisztogatásához egy 60—70 cm. hosszú, 1—2 cnx széleslappal biró rámás fűrész, jól kihajtogatott fogakkal. Ezzel vágja le a vastagabb ágakat s törzsöket. Kell egy rámanélküli kaszaforma ágfürész. Kell egy 3-4 centiméter széles lapos véső a vékonyabb ágak levéséséhez és a fűrésszel vágott vastagabbak lesi- mitásához. Kell egy jó erős olló a vékonyabb ágak, gályák visszametszéséhez és egy jó kacorkés a fiatalabb fák nyeséséhez és az oltáshoz. Midőn egy fának a koronáján bármily vágásokat akarunk tenni, különösen ha annak alakításáról, öregebb fáknál ritkításáról van szó, előbb alaposan meg kell azt nézni, meglaányni-vetni, hogy honnan kell kivágni ágat, hol kell visszavágni, visszametszeni? Pl. ha itt-amott kivágom: milyen lesz a korona? Szóval a korona ágai lehetőleg egyenletesen nőjjenek, egyenletesen legyenek elosztva. Egy helyt ne legyen túl sűrű, másut meg ritka. Midőn ezzel tisztában vagyunk, csak azután vágunk. Ha egy gályát, ágat akarunk eltávolítani, akkor azt mindig kiindulási pontján, az u. n. ágalapján, a ráncosgyürükben vágjuk fűrésszel, vésővel vagy ollóval, de sohasem baltával. (A baltát, mint kerti eszközt, ideje volna már, ha magkereskedőink árjegyzékeikből kihagynák.) Ha csak az ág egy darabját kell lefürészelni, nyesni, akkor szemrügy felett, vagy ha vastagabb, ágvillája felett, közvetlen a ráncos gyűrűjén alakítjuk a koronához, de sohasem úgy, hogy a fa tejes- köcsögtartó formájúvá váljék. Ha a vágást fűrésszel tettük a durva sebet, hogy az könnyebben forjék be, a laposvésővel meg- simitjuk, azután előbb valamely edényben felforralt kátránnyal bemázoljuk. A kátrány mérges anyagokat tartalmaz, azért csak felforralt kátrányt szabad használni. Szász József. Rohamosan emelkedik a bor ára. Ezt a hirt olvassuk a gazdasági lapokban. Ez a hir érkezik egyes bortermő vidékről. Ez emelkedésnek oka nem csak a múlt esztendei rossz termés, nem csak a bor készlet csappanása, hanem az a konstatált jelenség, hogy a szőlőt az idei tél nagyon megviselte. Az az, mint mondani szokják : a szőlők rosszul teleltek. Ezen jelenségek következménye: hogy egy-két hónap alatt, mikor a baj szemmel láthatóbb lesz a bor árának nagyban emelkednie kell. Jól teszik tehát a boros gazdák, (kikkel eddig a borkereskedők úgyszólván packáztak) ha borukat tartják. Ha az elbizakodott borkereskedőket úgyszólván kiböjtölik. A legeltetésről. A legeltetést sem igen későn ne kezdjük meg; igen korán azért nem, mert a fűfélék fejlődését a korai legeltetés igen megakasztja
