Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-10-15 / 41. szám

2 MAGYAR FÖLDMIVELÖ Elhagyva a természetes és fokozatosság útját: valóságos veszedelembe rohannak azok a lakosok, akik eddig jómódúak és önállóak voltak. A bankok könyvei tudnának arra, fele­lelet adni: kié lesz, kiké lesznek az ősi fun- dusokon épült paloták, házsorok. Azokon a banki könyveken ott borong­nak, sötétlenek a rengeteg tönkrement, kol­dusbotra jutott polgároknak keserves könyei. Azoktól a kis hosszú papirkáktól, melyeket váltónak neveznek, meg lehet Írni előre egy megrázó és talán tisztitó, az emberek eszét visszacsavaró nagy krízisnek, társadalmi ráz­kódásnak szomorú történetét. Gazdasági háziipari tanfolyamok. Hogy a a földmivelő munkásnépnek télen legalább némi keresete legyen és ne kényszerüljen az aratási rész­keresetből élni, vagy jövő évi munkájára előleget venni, a földmívelésügyi minisztérium tizenkét évvel ezelőtt megkezdette a téli gazdasági háziipari taní­tást. Hogy a magyar ember keze könnyen áll erre a téli foglalkozásra, kitűnik abból, hogy ma mintegy 30.0Ü0 család foglalkozik már háziiparral. A tél folyamán az ország 500 községében ren­deznek ilyen háziipari tanítást. Bácsbodrog megyében 40, Zemplén megyében 9, Pest megyében 10, Szeben megyében 10, Szepes megyében 19 és Sáros megyében 12 háziipari tan­folyamot tartanak. Ezzel kapcsolatban érdekes fölemlíteni, hogy a gazdasági háziipari tanítás eredményeként eddigelé 100 háziipari szövetkezetét alakítottak, amelyekben mintegy 15.000 ember dolgozik. , A szövetkezeteknek a földmívelésügyi minisz­térium csupán a fehérvesszőből font kosárárura körülbelül 400.000 korona értékű megrendelést köz­vetített a folyó év telére és a háziipari szövetkeze­tek a múlt évben 800.000 korona munkabért osz­tottak szét tagjaik között. Anglia szegényei fogynak. — Az angol belügyminisztérium jelentése szerint a londoni kerü­letben segített emberek száma az idén 141,987 volt, vagyis 3791-el kevesebb mint tavaly. Londonon kívül 749,320 embert segítettek, vagyis 49,140-el kevesebbet, mint tavaly. A nagyarányú fogyást főként az okozta, hogy az aggkori nyugdijat azok is megkapják, akik addig szegénységi segítséget kaptak. A szegények arányszáma a lakosság számához januárban 249 százalék volt. 1910 januárban pe­dig 26‘4-ed. — 1910-ben 534 árva és talált gyerme­ket küldtek fölnevelni Kanadába az állam költségén. Hivatalos hang. Végrehajtó jár Mihály gazdánál. Az elsó feleségével szerzett még egy hatalmas mangalicát. Azt foglalta le az exekutor, aki aztán beirta a jegyzőkönyvbe : — Egy első házasságból való disznó. Nevelésügy. Fegyelmezett, jó gyermekek . .. Csudálatos az, hogy a mai világban mindent tanulni kell, mindenre készülni kell . . . csak a leg­nagyobb művészetről, a gyermekek neveléséről véli miedenki, hogy azt érti, tudja. Hogy azt egyáltalán tanulni sem kell. Pedig hires, nagy ember mondotta, hogy nem is mesterség, de a művészetek művészete a gyermekek nevelése. És mert bizony kevesen értik a módját ennek a művészetnek ... azért vannak annyi vásott, rossz gyer­mekek. Azért lesznek olyan szerencsétlen emberekké. A szülőknek persze a saját maguk gyermekük a legfegyelmezettebbek. Engedelmes, jó gyermekek. Pedig . . . pedig, inkább sirhatnának gyermekük sor­sán, mint dicsérhetnék azt. * * * Kik a fegyelmezett, jó gyermekek ? Hát hogy e kérdésre megfelelhessünk, mindenek előtt legyünk csak tisztában, mi az a fegyelem 9 A gyermekeknek éppen úgy van akaratuk, mint a felnőtteknek. Ők is akarnak. Akaratuk folytonos mozgásban, tevékenységben nyilvánul. Minden perc­ben tesznek-vesznek. Akarnak is. De egy nagy hibája van az ő akaratuknak. Nem tudják megítélni helyesen, mi válik hasznukra, avagy kárukra. Romlásukra, szerencsétlenségükre. Az az. neveléstani nyelven: a gyermeknek nincs még ön­álló akarata. Mert nincs helyes Ítélete, amelyen az eszes és részben az erkölcsös akarat nyugszik. A gyermek neki kap a gyertya lángjának, mert a lobogó fény tetszik neki. Azért neki megy a töré­keny jégnek, mert úgy véli, hogy a korcsolyázás, vagy sikankózás jól eső örömöt okoz. Fel megy a fára és vészeknek teszi ki magát. Neki megy az erősebbnek . . . Egyszóval ő akarattal teszi. De nem eszes aka­rattal. Nem helyes akarattal. Világos, hogy a gyermek ilyen akaratát helye- siteni kell más, pl. a szülők, a tanítók akaratával. Ezen akaratpótlással kell vezetni a helyes útra a gyermekeket egész addig, mig megszokás, nógatással megszerzik a maguk helyes Ítélkezését a dolgok és jelenségek fölött és igy önálló akarattal azt kövesse, a mit a józan ész és erkölcsi törvények kíván­nak, parancsolnak. * * * A fegyelmezett gyermek tehát készséggel és szívesen veti alá a maga akaratát szülei, tanítói akaratának. Sőt később a maga eszének és józan belátásának is alá tudja vetni csapongó akaratát. A fegyelmezett gyermek tehát engedelmes gyer­mek. Engedelmeskedik és úgy viseli magát, a hogyan azt példában, jó példában látja, ahogyan tanítják, ahogyan cselekvését irányítják. Az engedelmes gyermekek ellentéte a dacos, a makacs gyermekek. A fegyelmezésnek éppen úgy megvannak a maga eszközei, mint a művészetnek meg van ecsetje, színe, festéke. — A legtermészetesebb két eszköz a szeretet és tekintély.

Next

/
Thumbnails
Contents