Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-06-25 / 25. szám

8 MAGYAR FÖLDMIVELÖ — Apró hírek. Az Adrián nagy orkán pusz­tított az elmúlt héten. Különösen a trieszti kikötőben tett sok kárt és szedett emberéletet. Tizenhat ember lelte halá­lát a dühöngő tengeri viharban. — Nagy viharok voltak Déván. Háztelőket szedett le és fákat csavart ki tövestől a dühöngő orkán. — A brassói munkások nagy mozgalmat indítottak a pálinkaivás ellen. Bizony, hogy csak akkor lesz igazán eredménye az ilyen mozgalomnak, ha maguknak a munkásoknak köréből indul ki. — Földrengés volt Buda­pesttől Kecskemétig. De csak gyenge lökést érzett a lakos­ság. Edények ütődtek össze és csörömpöltek. Más baj nem történt. — Nagy tűz pusztitott Nagysalló községben. Huszon­hét ház és gazdasági épület ment tönkre. — Levegőbe repült automobil. Nagyváradról Írják: Jelűnek Géza városi főszámvevő uj automobilján ki­rándult. Az automobilvezetésre gróf Eszterházy Alajos sof- főrje tanította. Jelűnek útközben átvette a kormány kerekét és a pecehidnál fékezés helyett erősen gyorsított. A gép a levegőbe röpülve, húsz méter távolságra zuhant. Jellinek rendkívül súlyos külső és belső sérüléseket szenvedett. — Olcsóbb élelmet. Ez a jelszó most min­denfelé. Nem is csoda, mindig nagyobbodik a kereslet és igy nemsokára tényleg itt lesz az elviselhetetlen drágaság ideje. Az amerikai Egyesült Államok észrevették ezt a fenyegető veszedelmet és gyakorlati szellemük már reáve­zette őket a kérdés helyes megoldására is: a szenátus leg­utóbb 250.000 dollárt szavazott meg oly célból, hogy idegen országbeli állatokat telepítsenek meg, ami, ha megtörténik, mindenesetre tetemes olcsóságot fog eredményezni. Eddig a következő állatokkal kísérleteztek eredménnyel: antilopé, víziló, bivaly, zsiráf, azonkívül több keresztezésből keletke­zett állatfaj és végül a fóka. A vállalkozás eredményét nagy reményekkel várják. — Méhek áldozata. Az Igló közelében lévő Schubert Károly-féle méhesből egy raj szállott ki és ellepett egy embert, a ki két lovával a mezőn dolgozott. A munkást eszméletlen állapotban szállították a koritnicai kórházba. Az orvosok bíznak benne, hogy fölgyógyul. A két ló a méh- szurások következtében elpusztult. — A tenger kincsei. Mahdia mellett, a tu­niszi partok közelében a búvárok egy elsülyedt hajót talál­tak a tengerfenéken. A hajó telve volt rendkívül értékes régiségekkel. Diculafoy párizsi archeológus kétezer évesre becsüli a régiségeket. A hajó szerinte valamelyik gyarmatra indult, telve drágaságokkal az ott lakó gazdag rómaiak ré­szére s a tuniszi partok előtt valószínűleg szirtre ment. Igen nagy értékű szobrok vannak a leletek között, melyek Boethus Chalkedonius, a Krisztus előtt két évszázaddal élt világhírű szobrász vésője alól kerülhettek ki. Az eddig napvilágra került drágaságok a tuniszi muzeum két termét töltik meg, de valószínű, hogy még sokkal több fog előke­rülni a tenger mélyéből. UH A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA, an 0 9 1 Falusi. Az iskolamulasztásokért kigyelmedet fogják felelősségre vonni. Jó lesz személyesen elvégezni az ügyet. — D. ügyvéd Győr. Lélekben ott voltam. Nekem szép, tiszta örömöm van azon, hogy a püspökszentelések most gyako­ribbak a püspöki székhelyeken. Mikor 1904-ben a nagyjóté- konyságu, megyéjét oly forrón szerető Meszlényi püspök aranymiséjére' a Pázmány Sajtótól kiadott jubiláló letrajzot megírtam, ezeket is Írtam a többi közt: »Van valami nagy­szerű, felemelő az egyháznak minden szertartásában. Szív­hez szól. És talán éppen ezért magával ragad. Mert jelen­tőségét képekben — úgyszólván magyarázza. A püspökszen­telés meg éppen mélységes jelentőségében. Nem is feledi, a ki egyszer látta. Öreg adja át majd emlékezetét a fiata­labb nemzedéknek. így fog élni a szatmári nép között is ... emberöltőkön által. Valóban kívánatos korunkban, hogy az ország más vidékei, városai is részesüljenek ily emlékeze­tes, épületes szertartások szemléletében. Bár tudom, hogy sokszor nehéz akadályok állanak útjában. A mi főpászto­runk is nehéz akadályokat nagy kitartással hárított el, hogy örömet szerezzen híveinek.« H OLVASÓ-SÖR. D BOB Késő bánat. Elbeszélés. — Irta: Bodnár Gáspár. — (Folyt, és vége.) IV. Laci éppen üzleti könyveit forgatta, midőn a levélhordó egy levelet hozott számára. Felbontotta azt s a mint elolvasá halálsápadt lett. Legényei remegve nézték a jelenetet. Sohasem látták még igy főnöküket. Szó nélkül távozott. Egyenesen Torontáli Mihály lakása felé indult. Útközben, mintha eszébe jutott volna valami, két jó barátjához tért be s azokat is magával vitte. Torontáli otthon volt. Éppen reggelizett. Lát­szott rajta, hogy az éjjel ismét korhelykedett. — Uram, — szólott Laci, — önnek felfogok olvasni egy levelett. A levél igy hangzott. »Nem tűrhetem szó nélkül, értesíteni kell önt, hogy tegnap este Torontáli úr az ön leendő jegyesét embertelen módon becsmérelte s róla nyíltan oly dolgokat mondott, minőket egy becsületes hajadonról mondani nem szabad!« — Értette ön e szavakat? — É—é—é—n? — hebegte Torontáli. — Igen, nem is én! Hát tudja-e, hogy én önt most itt e két tanú előtt gazembernek nevezem. — Kriminálisba fogom, — hebegte Torontáli. — De ez nem elég. Ön vagy nőül veszi Szu- nyogh Mici kosasszonyt, vagy a halál fia! — É—é —n nőül venni Mici kisasszonyt? — Igen. Azonnal aláírja e nyilatkozatot. — Én megnősülni. Hiszen uram, nekem nincs mit enni! — Rögtön írja alá! . A nyomorult ember látta, hogy itt tréfálni nem tanácsos, vette tollát és remegő kezekkel aláírta a nyilatkozatot. A három férfiú aztán ott hagyta a faképnél és egyenesen özv. Szunyoghné háza felé tartottak. Szunyoghné asszony majd sóbálványnyá vál­tozott, midőn a három férfiú belépett. — Asszonyom, — szólott Laci, — mi kezeibe tesszük ez iratot. Ennek értelmében Torontáli úrnak kötelessége Mici kisasszonyt nőül venni. Többet nem szólok, mert fáj, hogy önben, egykori jó meste­rem feleségében, egy ördögöt van szerencsém tisztelni. Meghajtották magukat és távoztak. A két nő zokogott. — Lásd mama, — szólott végre a leény, — ennek te vagy az oka. — Hiszen legalább férjed lesz, nem maradsz vén leány. Mit pityeregsz. — Mit? Ugy-e azt moDtad hogy késő a bánat. Ugy-e azt mondja lelkiismereted. Késő, igen késő, — zokogott a leány és ájultán terült el a földön. Laci a múlt héten tartota esküvőjét Irmával. Mindenki meg van róla győződve, hogy igen boldogok lesznek. Torontáli, mint lovagias férfiúhoz illik, meg­kérte a Mici kezét de kosarat kapott. A minek ő örült legjobban. Mici szegény kivetődött a nagy világba. Ne kérdezzétek, hol és mikép él!? Láttatok már szerencsétlen leányokat, kik el­estek s kiknek sorsa felett, csak sírni lehet? Mici is azok közölt X&h szegény. MORVÁI JÁNOS K ÖNYVNVOMD Ä.TA, SZATMÁRO:

Next

/
Thumbnails
Contents