Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-06-25 / 25. szám
MAGYAR FÖLDM1VELÖ 5 B GAZDÁK VILÁGA. B o es m Védekezés a szőlő peranosporája ellen. Irta: Máté László kir. gazdasági szaktanár Szatmáron. (Vége.) A bordói léhez mindég földes és köves részekből ment »kövér« égetett meszet használjunk. Az égetett mészből oltott meszet készítünk. Megoltás végett a meszet edénybe helyezvén, annyi vizet öntünk rá, hogy a mészdarabok a vízből még félig kiáltanak. Midőn a leöntött mész felmelegszik és kezd szétesni, még vízzel tejsürüségüvé hígítjuk fel. Ebből ha kihűl, szalonnás oltott mész lesz, melyet azonnal is felhasználhatunk, de jobb lesz akkor, ha már pár napig állott. Ha a szallonnás meszet hosz- szabb ideig el akarjuk megromlás nélkül tartani, víz alá helyezzük és a vízre olajat rétegezünk. A bordói léhez mindig lágy kutvizet, esetleg tiszta folyó vagy patak vizet használjunk. Kemény és tisztátalan viz nem lesz jó. A permetező levet a következőkép készítsük el: Mérjünk le egy tiszta hordóba vagy kádba 70 liter vizet, melyhez azután ha l°/0-os oldatot akarunk készíteni, 1 kg. rézgálicot veszünk. Tegyük a rézgálicot vászon-zacskóba és függesszük fel zsineggel a hordón keresztül fektetett rúdra úgy, hogy a zacskó a viz alá merüljön. A viz estétől reggelig kioldja a rézgálicot, még az idegen anyagok, melyek esetleg a rézgálicban voltak, a zacskóban maradnak. Most tegyünk egy másik edénybe 1 kg. szalonnás meszet, melyből 30 liter vízzel mésztejet ké szitünk. Az elkészített mésztejet, hogy összecsomósodott vagy köves részei az oldatba ne kerüljenek, szűrjük át egy használt szitán és úgy csorgassuk folytonos keverés közben a rézgálic vízhez. Midőn még 5 — 6 liter mésztej van az edényben, a beöntéssel szünetelünk és megvizsgáljuk az oldatot piros lakmuszpapírral. Lakmuszpapír a gyógyszertárban kapható piros vagy kék színben. Ha a bordói lében már elég mész van, a piros lakmusz gyengén kék színűre festődik. Ellenkező esetben még annyi mésztejet kell hozzáadnunk, hogy a piros lakmuszon a gyengén kék elszinesedés előálljon. így kapunk 1 hl. bordói levet. Természetes, ha többre lenne szükségünk, azt is ilyen eljárással készíthetjük el. A jól elkészített bordói lében pelyhes válmány keletkezik, mely hosszabb ideig lebeg a folyadékban. Ha rossz volt a mész a válmány szemkés lesz és hamar leülepszik az edény fenekére. A kipermetezett bordói lé leszáradás után rátapad a levelekre és az eső egykönnyen le nem mossa. A beszáradt bordói lének peranospora ölő hatása onnét van, hogy a levelekre hulló harmat vagy esőcseppekben mindég oldódik fel belőle egy szemernyi, mely azután az odakerült peranospora csirákat elpusztítja. Ölő hatását azonban 3 hét alatt elveszti, mert akkorra a levelekből kiáramló csersavval, rézgálic tartalma csersavas rézzé változik át, mely eső vagy harmat vízben már nem oldódik fel. Jobb lesz tehát gyengébb oldattal gyakrabban, 3—4 hetenként, mint erős oldattal nagyobb időközökben permetezni. A gyengébb oldat jobban és tartósabban is tapad a lombozatra, mint a keményebb mely köny- nyebben lepattog A fürtökön a peranospora ellen a bordói lével nem érhetünk el teljes hatást, mert a permeteg a fürtöknek csak a külső részét éri, még a kocsá- nyokhoz, melyek fészkei lehetnek a peranosporának, nem hatol be. A fürtök kezelésére jobb lesz a rézkénpor, melyet erre alkalmas fuj tatókkal befúj tatnak a bogyók közé a kocsányokra. Különösen peranosporára kedvező időben és jégverés után el nem mulasztandó a fürtök beporozása. Szárazabb időjárás mellett rendszerint háromszor permetezünk és egyszer kénporozunk. Először fél százalékos bordói lével permetezünk, korán, midőn még a hajtások arasznyi hosz- szuak. Mikor a fürtök már szétbomlottak és virágzáshoz készülnek porozzunk rézkénporral. Másodszor permetezünk virágzás után egy százalékos bordói lével. Végül a zsendülés idején, mikor a bogyók már nem nőnek, de még zöldek és kemények, ismét permetezzünk egy százalékos bordói lével. Peranosporára kedvező időjárás esetén a permetezés ismétlésére szabályt felállítani nem lehet; ilyenkor minden nagyobb esőzés után újra permetezni és porozni kell. A permetezés keresztülvitelével a következőket tartsuk szemelőtt: 1, Mindég kifogástalanul működő permetező- gépet használjunk. 2, A permetező lé mindég frissen készített legyen és használat előtt fel kell keverni. 3, Meredek lejtőn lefelé ne permetezzünk. 4, Két lépés távolságra tartsuk a permetező dióját a tőkétől és ne egyenes irányban löveljük a permetező levet a lombozatra, mert lepattog róla, hanem felülről hulló permeteg alakjában érje a tőkét. 5, A sorok között haladva a tőkéket két oldalról is mindenütt egyenletesen permetezzük meg. A jól végzett permetezésnél a lé nem csorog a lombozatról, a permetcseppek nem folynak össze, hanem a szőlő zöld részeit apró, legfeljebb mák- szemnyi foltocskában lepik el. Egy hold szőlő egyszeri permetezésére 3—5 hl. bordói lé szükséges. Biztosítás. Jön haza a palóc a szántásból késő este. — Van-e vacsora hékás? kérdi a menyecskétől, ki összedugott kézzel ül a pádon. — Egy csepp sincs ott, felelt ez röviden. — De hát miért nincs ? — Messze van a kút, nem mehettem vizért; egész nap szakadt az eső, féltem, hogy megázom. Az ember egy szót sem szól, fogja a kannát, elmegy a kútra, tele meríti a kannát s szépen haza jővén vele, az egész kanna vizet az asszony nyakába önti. — No már most, hékás, nem félhetsz, hogy megázol az esőtől, hát eredj a kútra.
