Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-06-11 / 23. szám
MAGYAR FÖLDM1VELÖ 5 amit minden esetben a növény tovafejlődése kénytelen megsinyleni. A jég koppanó, ütő, sőt zúzó és roncsoló ereje az, a melyet a növényzet oly végzetesen megszenved. Maga az a hideg, amit a jég okoz, alig jelenthet a növényre veszedelmet; hiszen a jég nem marad a növényen, hanem arról tüstént lepereg. Legfeljebb tulzsengi s tulkényes gazdasági növények virágzatánál, aminő egyebek közt a repce is, jelenthet az ütés mellett egyben a jég hidegségi foka is veszedelmet; ami azonban minden esetre csak másodlagos marad a pusztítás mérvénél. Végül még tájékozásul lölemlitjük, hogy az apróbb, de fölötte sűrűén aláomló jégverés hason- lithatlanul több kárt okoz, mint a dió- vagy éppen tojásnagyságuvá tömörült jégkülönlegesség, amely ugyan hatalmas méretű kárt okozhat ott, a hova koppan, viszont sokkalta szórványosabb, ritkás és hézagos aláesésü, mint a sürü jégzápor, amely mindenkor sok baj és veszedelmet zudit a gazdára, még akkor is, ha lábon álló termését biztosítottnak tudja. A legszebb kilátásokat megsemmisítő jégcsapásért nyújtott kárpótlás a biztositó társaságok messzemenő jóakarata mellett sem nyújthat a gazdának vigasztalást akkor, ha kétannyinak várt, első minőségű terméskilátásai teljesen megsemmisültek. Gyulai Gy. Károly. Szövetkezeti statisztika. A szövetkezeti mozgalom nagy arányokban fejlődött tovább 1909-ben is. Most közöl kimutatást A Nemzetközi Szövetkezeti Közlöny a jelentősebb államok fogyasztási szövetkezeiének állapotáról, a melyből ismét csak az állapítható meg, hogy ezen a téren Nagybritánnia halad az első sorban. Nem a szövetkezetek számával ugyan, hanem a tag létszámmal, a minek legnagyobb a fontossága. Fogyasztási szövetkezet legtöbb van Franciaországban, a hol 2583-at számláltak össze, mig nagybritániában csak 1430-at. Csakhogy itt a tagok száma két millió négy- százhetvenkilencezer, mig a francia fogyasztási szövetkezetben csak hétszázhatvankétezer. Németországban csak valamivel van kevesebb szövetkezet, mint nagybritánniában, a taglétszám azonban kerekszámban csak egy és egyharmad millió. Azután következik Dánia Svédország, Belgium és Svájc. A forgalomban még nagyobb a különbség Nagybritánnia javára. A mig Németország fogyasztási szövetkezetei 356.889 márkát forgalmaztak, Nagybritánniáé 1,406.301 márkát, tehát körülbelül négyszer annyit. A többi nemzetek sokkal kisebb tétellel következnek ezután. A nagy bevásárló középpontok is mindenütt emelték forgalmukat, Finnországét kivéve. Itt is Anglia és Skótország halad legelői. A magyarországi Hangya nagy eredményt ért el ugyan már eddig is, de nemzetközi összehasonlításban még mindig szerény helyet foglal el. Anglia (Skócia és Írország nélkül) 531,356.660 márkát, Skócia 154,763.160 márkát forgalmazott. A Hangya kerekszámban 16 milliót, tehát körülbelül 44-szer kevesebbet, mint Anglia és majdnem tízszer kevesebbet, mint Skótország középponti bevásárlója. B B HÁZIASSZONY. DB Mitől adnak több tejet a tehenek ? A teheneknek a tejhozamát leginkább is korpa növelheti, mert csak az tartalmaz nagyobb mennyiségű fehérjét. így például ha fejenkét s naponta 7 kg. szárított csalamádét, 4 kg. buzapolyvát, 2 kg. szárított cukorrépaszeletet és 2 kg. korpát etet, akkor tehenei 11 kg. szárazanyagot, 046 kg. fehérjét és 43 kg. keményitőértéket kapnak s ez mintegy 5—6 liter tejre elegendő, de a több tejet adókkal több korpát kellene etetni, mert annak minden további kg-ja 25—3 liter tejtöbbletet adhat. A gazda, ha takarékos akar lenni, ne adjon az elapadt teheneknek korpát, hanam toldja meg az azoktól megtakarítottal a jobb fejősök adagolását. Még jobb volna, ha korpa helyett olajpogácsát vásárolnánk. Különféle idegen tárgyak a tyúktojásban. Érdekes adatokat sorol fel egy németországi gazdasági intéző a tyuk tojásáról, melyben különféle idegen tárgyakat találtak. Ugyanis az uradalom urasági konyhájában több év alatt a feltört tojások némelyikében lószőr, másikban rövid tollcsomó, más alkalomkor cserebogárlábak, sőt egy esetben bélgiliszta és a legutolsó esetben homokkarika volt. Ezek az idegen tárgyak természetesen akkor jutottak a tojásba, amikor ezt még kemény tojáshéj nem borítja, tehát a petevezeték alsó részében. Miután ez a tojástartóba nyílik, ezzel pedig összefügg a vég- bélnyitás, a kloaka, tehát magától értetődik, hogy némelykor a bélsár betolódik a tojástartóba is. Ha ebbe ép oly tojás kerül, melyet csak a fehérje borit, akkor a vele érintkező bélsár anyagából kis rész szintén mészhéjjal lesz borítva, mert hiszen a mész- héj ott képződik. Ilyenformán jut az idegen anyag, vagyis a táplálék meg nem emésztett tárgyai a tojás belsejébe. Hogy az idegen anyagokat a kakas párzáskor tolná be végbeléből a termékenyítő sejtekkel együtt, miként ezt az intéző hiszi, az sem lehetetlen, mert már egy vén kakastól minden kitelik. ^Hogyan halnak meg az emberek ? Az aratót lekaszálja a halál. A kovács elpatkol. A kamarás beadja a kulcsot. A molnár leőrli az életét. A pék megeszi kenyere javát. A szabónak elszakad az élete fonala. A zsokét a Szent Mihály lovára ülteti. Az órásnak üt az utolsó órája. Az anyós az örök hallgatás honába költözik. Az Írónak kihull a toll a kezéből. A boldogtalan megboldogul. A vaknak az örök világosság fényeskedik. A vasutas utazik a másvilágra. A fogoi’vos itt hagyja a fogát. A színész letűnik az élet színpadáról. A búvár örök álmába merül. A süketnek megszólal az utolsó harsona. A tenorista örökre elnémul. A teherhordónak könnyű lesz a föld. A kártyás eljátszsza kis játékait. A földmivest elfödelik. A kertész a paradicsomba jut. A muzsikuscigánynak elszakad az élete húrja. A lámpagyujtogatóra örök sötétség borul. Az aviatikusnak elszáll a lelke. A portásnak megnyílik a menyország kapuja. A hadvezéren a halál diadalt arat. A dijbirkozót legyőzi a halál. A pénztáros leszámol az élettel. A hajós boldogabb hazába evez.
